A magyarok több mint háromnegyede szegénynek számít uniós szinten

A kelet-európai országok többsége 15 év alatt tudott behozni valamit a jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest, egyetlen országot kivéve, amely nem más, mint Magyarország. Bár az anyagi helyzetünk javult, de ez pont olyan ütemben történt, ahogyan az EU-átlagé.

Ez azt jelenti, hogy 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben nem léptünk előre – olvasható Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányában, amelyre a 444 bukkant rá. 

Szegénynek számítanak azok a háztartások, amelyek jövedelme alacsonyabb a mediánjövedelem, vagyis a jövedelmi közép hatvan százalékánál.

Más dolog a szegénységi küszöb alatt élni Romániában, Finnországban vagy Luxemburgban. Az olasz és a brit szegénységi küszöb szinte pont egybeesik az unióssal, a magyar ehhez képest csak negyven százalékát teszi ki. Az EU-tagországok között csak Bulgária és Románia végzett mögöttünk. A kutatásban azt is megállapították, hogy a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniósnak a negyven százaléka volt, mint 2017-ben. 

Ez azt jelenti, hogy a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Ennél csak Romániában rosszabb a helyzet az Európai Unió országaiban. 

Ezzel szemben mondjuk Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig öt százaléka számít uniós szinten szegénynek. Magyarországon több mint 75 százalékuk.