Hat egészségügyi szakember lázad a harmadik oltás eljárásrendje ellen
További Belföld cikkek
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
- Hollik István: Magyarországnak a saját útját kell járnia
- Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
- Orbán Viktor a karácsony után ismét munkába állt: megkezdte az alapozást, készül a repülőrajtra
- Figyelmeztet a katasztrófavédelem, a tűzijáték nem játék
A magyarok mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbizalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani – fogalmaz a harmadik oltás eljárásrendjéről közzétett szakmai véleményében hat magyar kutató, egészségügyi szakember, amire a hvg.hu bukkant rá.
Balkányi László orvosi tudásmérnök, Falus András immunológus, professzor emeritus, akadémikus, Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, habilitált egyetemi docens, Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser, Sarkadi Balázs kutatóorvos, akadémikus és Weltner János orvos fogalmazta meg szakmai álláspontját.
A dokumentumban szakmai javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek főbb pontjai az alábbiak.
- Elsődleges feladat a az oltott, de valamilyen okból antitestvédettséggel nem rendelkezők, valamint a 60 év feletti, Sinopharm-vakcinával oltott idősek védettségének biztosítása, továbbá azoké, akik egyáltalán semmilyen oltást nem kaptak még. Szintén az elsődleges szempontok közé sorolják a nagy kockázatú – immunhiányos vagy szervátültetett – betegek, a fokozott kockázatnak kitett csoportok oltását.
- Úgy fogalmaznak, ezekhez képest másodlagos feladat a további harmadik oltások általános populáció körében történő beadása. Javasolják továbbá egy független szakértői grémium felállítását, amely a harmadik oltás, illetve a betegségen átesettek oltásának kérdését folyamatosan vizsgálja.
Azt írják, hogy a jelenleg érvényes irányelvben egyetlen irodalmi hivatkozás található – az sem az ajánlás tartalmi részéről, és még csak mellékletként vagy háttéranyagként sem érhető el semmilyen szakmai alátámasztás. Megjegyzik, hogy bár az új irányelveket „szakmai szervezetekkel, szakemberekkel” egyeztetve állították össze, egyetlen szakmai szervezet vagy szakember neve sincs feltüntetve, így nem tudható, hogy kik és milyen alapon fogalmazták meg a közzétett ajánlásokat.