Kidobtuk az ablakon a norvégok 77 milliárdos támogatását?

A Norvég Alapról azt kell tudni, hogy három olyan ország hozta létre – Norvégia, Izland és Liechtenstein – amely annak ellenére csatlakozhatott az EGT-hez (Európai Gazdasági Térség), hogy nem léptek be az Európai Unióba, ezért a közös költségvetéshez nem járulnak hozzá, miközben élvezik az uniós piac előnyeit. Ezért vállalták, hogy támogatást nyújtanak a 2004-ben csatlakozott tagállamok felzárkóztatásának költségeihez.

A Miniszterelnökség július 23-án a Magyar Nemzetnek részletesen is kifejtette álláspontját a konfliktus eredeti okáról. Eszerint:

A Civil Alapkezelő kiválasztására meghirdetett nyílt pályázat két fordulóban zajlott annak érdekében, hogy a pályázóknak lehetőségük nyíljon a minél színvonalasabb pályázati anyag benyújtásához. Ennek eredményeként a nemzetközi gyakorlatnál jelentősen nagyobb számú, hét civil konzorcium pályázatát minősítette a norvég fél alkalmasnak. A Kormány hat konzorcium elfogadására is nyitott volt, ezek elfogadására javaslatot is tett, míg Norvégia csak egyet tartott elfogadhatónak. A norvég fél nemet mondott olyan nagy múltú, jelentős hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, erős és független szervezetekre, mint például a Magyar Vöröskereszt, vagy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. A korábbi két ciklusban egyoldalú norvég döntéssel az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot jelölték ki Alapkezelőnek, amely politikai függetlensége több alkalommal is megkérdőjeleződött az elmúlt években, ráadásul olyan monopolhelyzetbe került, amelynek erősítése a hazai civil társadalmi érdekekkel szemben áll.

A norvég kormány kedden azt közölte a Népszavával, hogy „mivel nem sikerült megegyezni arról, melyik – kormánytól független – szervezet végezze a Norvég Civil Alap elosztását, a tárgyalásokra adott idő pedig július 20-án lejárt, Magyarország számára „elvesztek” ezek a pénzek”.

A vita alapja a Népszava szerint az, hogy a kormány „elutasítja a szerintük „sorosista” Ökotárs Alapítvány részvételét a pályázatok kezelésében, a norvégok viszont ragaszkodnak a szervezethez”.

És mivel a szabályok szerint a civil rész kötelező eleme a támogatásnak, így a teljes összeg folyósítása elmarad.

Adóslevél? 

Erre jött válaszként a pénteki Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározat, miszerint a Kormány kitart korábban hangoztatott álláspontja mellett, miszerint a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak, ezért jogi lépéseket tesz a Norvég Alap ügyében. A norvég állam tartozása onnan ered, hogy bár nem tagja az Európai Uniónak, élvezi a közös piac előnyeit. Ezért az unió és Norvégia között létrejött megállapodás szerint a norvégok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a legutóbbi 2014 és 2021 közötti támogatási időszakra 214,6 millió eurós támogatásban részesítik Magyarországot, ám ezt még nem fizették ki.

A közvélemény értetlenül áll a történtek elől, nehezen lehet megmagyarázni, hogy miért éri meg a kormánynak, hogy elveszíthet 73 milliárd forintot csak azért, mert 4 milliárdos civileknek szánt keretből olyan szervezetek is kapnak, akik nem a fideszesek szíve csücskei, akik például nem a kormány melletti kiállást demonstráló békemenetek szervezésére fordítanák ezt a pénzt.

Azért is érthetetlen a döntés, mert négy évvel ezelőtt, 2017. november végén a most nagyon keményen elutasított Ökotárs Alapítvány vezetője, Móra Veronika a Miniszterelnökség kitüntetését vehette át személyesen a Norvég Civil Alap 2009-2014-es pályázati ciklusának sikeres lebonyolításáért az Autonómia, a DemNet, Kárpátok és Ökotárs alapítványok nevében a pályázati ciklust záró konferencián. A díjat egyébként a norvég nagykövet adta át. Ez egyfajta elégtétel is lehetett Móra Veronikáéknak a korábbi hatósági vegzatúrák és meghurcoltatások után, az elszenvedett akkurátus adóhatósági, rendőrségi, ügyészségi vizsgálatokat követően, amelyek nem találtak semmi törvénysértőt a munkájukban.

De ez a kitüntetés így utólag egy súlyos konfliktusokkal terhelt időszak első felvonásának lezárásaként értékelhető.

Miután a kormányzat által ellenőrzött elosztott források pénzcsapját a norvégok elzárták, Csepreghy Nándor akkor miniszterelnökségi államtitkár azt nyilatkozta, hogy a következő hetek tárgyalásain a magyar fél megfelelő garanciát tud adni arra, hogy valós célokra használják a Norvég Alap Magyarországnak szánt, most felfüggesztett pénzeit. A magyar fél ugyanakkor azt kérte, hogy a felfüggesztést terjesszék ki arra a három alapra is, amelyek civil szervezeteknek szánt pénzeket folyósít, és tárgyalják újra a Norvég Alap teljes programstruktúráját. Vagyis figyelemre méltó módon az Ökotárs Alapítvány által kezelt norvég pénzeket is befagyasztani javasolta.

2014 májusában más is történt.

Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Az átfogó vizsgálat célja – Csepreghy Nándor korabeli nyilatkozata szerint – az volt, hogy tisztázzák, megalapozott-e az a magyar kormányzati gyanú, amely szerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor közvetett módon politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civilszervezeteket támogattak.

2014. szeptember 4-én pedig a Kehi feljelentést tett a Norvég Alap ügyében „egy szervezet ellen” és ugyanakkor piacfelügyeleti eljárást is kezdeményezett a jegybanknál. Jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt ismeretlen tettes tették feljelentést az országos rendőrfőkapitánynál.

A Magyar Nemzetnek szivárogtatták ki, hogy a Kehi által a Norvég Alap ellenőrzésekor megvizsgált egyik szervezet hat év alatt csaknem százmillió forint kölcsönt adott tizenhét civil egyesületnek, illetve -alapítványnak úgy, hogy a gyanú szerint erre nem volt engedélye.

A feljelentésre elrendelték a nyomozást, 2014 szeptemberében 40 rendőr által biztosított házkutatást tartottak az érintett civil szervezeteknél hat helyszínen, „hűtlen kezelés és jogosulatlan pénzügyi tevékenység” alapos gyanúja miatt, később Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. január 23-án kelt határozatában jogerősen megállapította, hogy a 2014. szeptemberi házkutatás és lefoglalás elrendelése törvénysértő volt, mert bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható.

Törvényes, de személyes

A Kehi 2014. október 22-én hozta nyilvánosságra a jelentését, az általa vizsgált projektek 97 százalékánál állapított meg szabálytalanságot. A feltárt bűncselekmények – hűtlen kezelés, költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység – gyanúja miatt újabb feljelentést tettek.

2015. június 30-án a Fővárosi Főügyészség közölte, hogy a vizsgálat szerint a pénzek elosztásában közreműködő szervezetek törvényesen működtek, tevékenységük megfelelt a magyar jogszabályoknak.

A KEHI a feljelentés elutasításával nem értett egyet, azonban a fellebbezésről a norvég és a magyar kormány között kötött alku értelmében lemondott, cserében a norvég kormány nem ragaszkodott az Ökotárs Alapítvány pénzelosztó szerepéhez.

2015 októberében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is bűncselekmény hiányában szüntette meg a pénzek elosztását végző konzorcium és 17 támogatott civil szervezet ellen indított eljárást.

Később Norvégia saját, független vizsgálatot folytatott le, mely azzal az eredménnyel zárult, hogy „az Ökotárs vezette négytagú konzorciumot kiválóan választották ki erre a feladatra”, „a támogatások elosztása professzionális és teljesen átlátható módon történt, sőt, a Magyarországon megvalósult gyakorlatot más országok figyelmébe is  ajánlják”. A jelentés kiemelte „a magyar alapítványok függetlenségét, tapasztalatát, stratégiai látásmódját, szakmai nívóját és elkötelezettségét". A vizsgálatot végző szakértők szerint „a finanszírozott projektek megalapozottak voltak, a célok és eszközök pedig letisztultak és egyértelműek". 

Mindazonáltal ez az egymásnak feszülős tárgyalások 2016 óta folynak a magyarok és a norvégok között a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról.

A 2020. december 21-én született együttműködési megállapodás szerint – nyilvánvaló, hogy a norvég fél ragaszkodott ehhez – egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász Facebook-oldalán augusztus 4-én kifejtett véleménye szerint: „Minden egyes érintett állami vezető, akinek szerepe van abban, hogy ez a helyzet előállt, személyesen felelős ezért a veszteségért. És EZ számonkérhető. EZ egyértelmű. A 2014-es első balhé óta teljesen világos, hogy ez a szánalmas politikai vezetés tudatosan döntött úgy, hogy ezt a veszteséget most bevállalja. Csakhogy ez nem maradhat felelősségre vonás nélkül. Ez tudatos, szándékos vagy olyan mértékben gondatlan magatartás, ami ezzel a kár okozásával köztörvényes bűncselekményt valósít meg.”

(Borítókép: Mora Veronika 2014. szeptember 8-án. Fotó: Huszti István / Index)