Kolompárral dübörgött a héten az előkampány

Hétfő

A hét elején adta hírül az Euronews, hogy az előrenyomuló tálibok újságírókat és jogvédőket gyilkolnak Afganisztánban.

A demokrácia exportja befuccsolt. Ahol nincs fogékonyság a nyugati típusú demokrácia befogadására, ott szinte lehetetlen ezt megvalósítani. Húsz év után idén tavasszal megkezdték „az országban állomásozó” nemzetközi katonai erők kivonását. A biztonsági helyzet elképesztő, a radikális iszlamista tálib felkelők folyamatosan foglalják vissza a területeket, már Kandahár is az ellenőrzésük alatt van. Szerencsére, hónapokkal ezelőtt a magyar katonákat is hazarendelték.

Csak az idén legalább harminc újságírót gyilkoltak meg, ejtettek túszul, vagy sebesítettek meg a tálibok. A legutóbbi hírek szerint vasárnap fegyveres támadásban lelőtték az egyik független rádió igazgatóját és elraboltak egy újságírót.

Miközben az Európai Unió újabban a migráció megállítására törekszik, sőt néhány vezető tagállam vissza akarta toloncolni azokat az afgán migránsokat, akik nem kaptak menedékjogot, aközben a kétes körülmények között választást nyert Lukasenko Fehéroroszországa – bosszúból az uniós bojkottért – igyekszik rászabadítani a menekültáradatot az északi uniós országokra.

Itthon az ellenzék annak ellenére próbálja bagatellizálni a várható afgán menekültáradattal súlyosbított migráció problémáját, hogy a déli határainkra épített kerítés ellenére komoly, erőt próbáló feladat az illegális migráció elleni védekezés. Ugyanakkor az is tény, hogy a valódi menekültek sem nagyon számíthatnak a nemzetközi szerződésekben rögzített elbánásra, Magyarországtól már évek óta nem, és úgy tűnik, hogy most már az unió nyugati tagállamainak korábbi befogadókészsége is alábbhagyott.

Várhatóan afganisztáni nők, gyermekek százezrei próbálnak majd biztonságos helyre menekülni a tálibok, az éhség elől.

Az emberiesség próbája jön most az Afganisztánnal szomszédos országok számára is.

Egyre olcsóbb élelmiszerek? Hiszi a piszi!

Hétfőn azért volt jó, örömkeltő hír is a sajtóban, aminek a háziasszonyok igazán örülhettek. Mint kiderült, „már másodig hónapja csökkennek az élelmiszerárak”. Szemet szúrt a gazdasági szaklapban megjelent cikk hurráoptimista címe, hiszen szinte naponta vásárolok a sarki boltban, hetente a piacon, vagy nagyobb élelmiszerüzletekben – és nem tapasztalom az árak mérséklődését.

Aztán kiderült a címadás mögötti turpisság: jó, hogy két hónapja csökkenést tapasztaltak a statisztikusok, de azért azt is megállapították, hogy még így is 31 százalékkal magasabbak az élelmiszerárak a tavaly júliusihoz képest.

Na most ehhez a több mint 30 százalékos áremelkedéshez vegyük hozzá még azt is, hogy Magyarországon az általános forgalmi adó a legmagasabb Európában (27 százalék!).

Ismert: a „befagyasztott” legkisebb öregségi nyugdíj meghatározott szorzószámai alapján határozzák meg, ki jogosult segélyre, s ki nem, a legkisebb öregségi nyugdíj pedig 2008 óta 28500 forint, és a szorzószámok sem változtak hosszú évek óta, de a segélyek összege sem!

Ez így nem igazságos. Nem méltányos. És még érthetetlen is.

Ha Matolcsy mond egy durvát, még a rántás is odakozmál

Hétfőn tudtuk meg azt is, hogy már Matolcsy György jegybankelnök is látja, hogy „az eddigi közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt”. Eddig azt hallottuk, hogy sikeresek vagyunk, versenyképesség tekintetében az élen járunk, erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök is pénteken.

Matolcsy György tekintélyes gazdaságpolitikus. A kormányfő évekkel ezelőtt azt mondta róla, hogy Matolcsy a jobbkeze, ezért aztán ha ő azt mondja, hogy „ a 2010–2019 közötti siker két eleme – az egyensúlyok helyreállítása és az EU átlagához történő fokozatos felzárkózás – nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét”, akkor én nagyon el tudok keseredni. Még a rántást is odakozmálom ilyen hír hallatán. Még hogy a románok is lendületesebben fejlődnek, mint mi! Ez már a nemzeti önbecsülést is kikezdi.

Azt is mondja a jegybank-elnök, hogy „Ennek döntő okai az állami működés hiányosságai, kiemelten a kormányzati működés gyengeségei. (...) És hogy: „2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát. Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét.”

Ezért nem jut pénz – az inflációt, az élelmiszerárak emelkedését szem előtt tartva – a segélyek, az ápolási díj, a nyugdíjak emelésére.

Ha ez így marad, tényleg mi lesz a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjével?

Matolcsynak biztos igaza van. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig majd megmagyarázza, hogy azt a pénzt tudja a költségvetésbe kiadási oldalra betervezni, amit ez a versenyképes magyar gazdaság kitermel, amit az adófizetők befizetnek.

Az szja esete az ÁSZ-elnökkel

De jaj, a héten egy másik zseniális közgazdász is megszólalt: az ÁSZ elnöke a személyi jövedelemadót (szja) törölné el – en bloc. Feláldozná teljes egészében az igazságos közteherviselés eszméjét a populizmus oltárán – ráadásul a Költségvetési Tanács tagjaként.

Felteszek főni egy kis  citromfű teát, aztán folytatom...

Dübörög a kampány...

Még legalább 9 hónap van hátra a választásokig, de már dübörög a kampány.

Olvasom, hogy a Gyurcsány-féle DK együttműködési megállapodást kötött  a Magyarországi Cigányközösség Fórumával, amely szervezetet az a Kolompár Orbán vezeti, akit a bíróság korábban jogerősen elítélt kétrendbeli jogosulatlan gazdasági előny bűntette, valamint az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette miatt és börtönbüntetést szabott ki rá. Nehéz lesz így a kormányváltáshoz szavazatokat gyűjteni.

A Pesti TV riportere is bekapcsolódott kampányba, azt tanácsolta Fekete-Győr Andrásnak, hogy „kussoljon a magyar sportsikerekről”, mert a Momentum politikusa „elcseszte az emberek örömét”, vagyis az olimpia magyarok általi megrendezésébe vetett reményünket.

A stílus önmagában fakanálért kiált, de ami még nagyobb baj, az az, hogy a Momentum csak annyit tett, hogy elérte azt, hogy népszavazáson mondhassunk véleményt az olimpia megrendezéséről. A jelentkezésünket a kormány vonta vissza, talán azért, mert nem bízott a népszavazás sikerében, vagy éppen nagyon is tudta, hogy nagy a támogatottsága az olimpiának, ám közben valamiért meggondolta magát, és kapóra jött neki, hogy ily módon léphet vissza arcvesztés nélkül a megrendezésétől.

De egy újságírónak, vagy bárkinek is, „kussolásra” szólítani fel egy politikust, aki népszavazásra akart vinni egy fontos ügyet, ráadásul újságíróként – nem vall polgári viselkedésre.

Kedd

Kedden kiderült, hogy "a terrorellenes intézkedések megvalósításához” 3,95 milliárd forint pluszpénz elköltéséről döntött a miniszterelnök, azonnali hatállyal. A döntést nem indokolták.

Pedig illett volna.

Keddi hír az is, hogy 18-szor annyit kereshet egy külföldi vendégtanár a Fidesz-közelinek tartott a Mathias Corvinus Collegiumban, mint egy magyar adjunktus az ELTE-n. A vendégtanár jóval több mint 3 milliót, a magyar adjunktus pedig kevesebb mint 200 ezer forintot.

Ez pofátlanság. És senki ne próbálja megmagyarázni a kereslet-kínálat törvényszerűségével.

Baltás diplomácia elnöki plecsnivel

A köztársasági elnök pedig kitüntette az azeri nagykövetet. Azt a diplomatát, akit azért küldtek ide, hogy eljárjon az azeri baltás gyilkos kiszabadítása érdekében. Mert bár formailag csak a büntetés letöltését adtuk át Azerbajdzsánnak, ám ez az ország fütyült a magyar bíróság ítéletére, a magyar kormánynak tett állítólagos ígéretére, ahelyett hogy egy azeri börtönbe küldte volna gyilkost, hősként ünnepelte. Megalázva ezzel a magyar kormányt, és Magyarországot is.

Az ügy miatt megszakította velünk a diplomáciai kapcsolatot a keresztény Örményország.

Magyarországon egyébként azeri kisebbség nem él, örmény identitású magyar állampolgárok sokan vannak, önkormányzatuk is van. A magyar történelem több örmény származású hős hazafit tart számon.

Mindezeket figyelembe véve kitüntetni az azeri nagykövetet, felér egy... – óriási ostobasággal.

Szerda

Az Index Örs vezér terei galeriről szóló cikke után rengeteg olvasónk számolt be arról, hogy a főváros többi forgalmas közlekedési csomópontjain is hasonló, elviselhetetlen állapotok uralkodnak. Elviselhetetlen a mocsok, a járókelőket zaklató néhány fős csoportok, magukból kivetkőző drogosok látványa.

Régóta ez a helyzet, nem csak ezen a nyáron tapasztalhatjuk ezt a jelenséget. Az utóbbi időben viszont feltűnt: mintha sokkal kevesebb rendőr lenne a főváros utcáin. Nem kizárt, hogy a pandémia idején, amikor katonákat is kirendelt a kormány az utcákra, már akkor is az volt a fő ok, hogy kevés a rendőr a fővárosban. Az egyik rendőrök által működtetett Facebook-csoportban olvastam, hogy a napokban vidékről vezényeltek fel rendőröket Budapestre.

Persze ezt a problémát biztos, hogy nem lehet csak karhatalmi segítséggel kezelni. Sokkal mélyebb és összetettebb a probléma, mint ahogy az Örsön a Blahán, vagy a Kökin tanyázó emberek háttere, múltja is nagyon különböző.

Csütörtök

Az egyik lap már arról ír, hogy a BKV-n utazó hajléktalanok terjesztik az ágyi poloskát, átfertőzve a járműveket, amit „vagy a hajléktalanok kitiltásával lehetne megelőzni, vagy a járművek üléshuzatainak gyakori vegyszeres tisztításával”.

Nem tudom, mi a megoldás, a fővárosnak a hajléktalanok egy szűk csoportjának már sikerült lakhatást biztosítani, a betegeknek is sikerült megőrizni a Szabolcs utcai kórházat, működtet hajléktalan-kórházat az Iványi Gábor-féle evangéliumi egyházi közösség is.

Ugyanakkor a munkába, iskolába utazóknak, a még nem hajléktalan többségi társadalomnak is joga kell hogy legyen a kulturált utazáshoz, a tiszta közterekhez, a normális fővárosi élethez közterületeinken.

Péntek

A Magyar Hang megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy mennyien kezdeményeztek nemváltást az elmúlt években. Kiderült, hogy ezt az Emmi sem tudja, miközben a kormány népszavazásra benyújtott kérdéseiből úgy tűnt, hogy az elsődleges problémát a nemváltásokra benyújtott igény, sőt, a kiskorúak körében végzett „népszerűsítés” jelenti.

A lap egy jogi szakportálra hivatkozva azt írja, hogy a teljes népességet tekintve tehát évente nagyjából néhány tucatnyi esetről van szó, ebből pedig egy-kettő olyan, amely 18 alattit is érint

Ha ilyen csekély számú polgárt érint ez a probléma, vajon tényleg indokolt volt ekkora ügyet csinálni belőle? Aligha.

A szerző újságíró, az Index főmunkatársa.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is!

(Borítókép: Kolompár Orbán. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)