Covid-kutyák: a szeparációs stressz ebek százait érinti
További Belföld cikkek
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
Az ember legjobb barátja többször szóba került a koronavírus-járvány idején. Először a kutyatartók arra voltak kíváncsiak, hogy a korlátozások idején mikor és milyen körülmények között vihetik ki a szabadba kedvenceiket. Aztán amikor ez a kérdés rendeződött, ugrásszerűen megnőtt az örökbefogadások száma, mert sokan a kijárási tilalom alól mentesítő kiskaput láttak az ebtartásban. Az Index akkor utána is járt, hogy a menhelyek milyen mértékben, és hogyan tudják szűrni a leendő gazdákat.
Nemrégiben pedig már arról számoltunk be, hogy Bécsben amolyan poszt-Covid kutyaproblémákkal kell szembesülniük a kutyatulajdonosoknak és a kutyaiskoláknak, mert az enyhítések után az ebek társasági viselkedése sérült, és bizonytalanná váltak például az emberek és fajtársaik közelségében, mert vagy elszoktak ettől, vagy sosem voltak azelőtt ilyen helyzetben.
Az Index most arra volt kíváncsi, hogy az ilyen problémák Magyarországon is jelen vannak-e a kutyatartók körében.
Óbert Mária, viselkedésterápiás oktató, tájékoztatása szerint a fent említett társaskapcsolati problémák nem, de az úgynevezett szeparációs szorongás a második hullám óta gyakori probléma a fővárosi kutyásoknál, az ilyen tünetekkel küzdő ebeket szokták ők Covid-kutyáknak nevezni, ami azt jelenti, hogy az állat nem viseli el az egyedüllétet és szorongani kezd.
Ezt többféle módon jelentkezhet, de leginkább elviselhetetlen és szűnni nem akaró vonyításba kezdenek azután, hogy egyedül hagyják őket, amit aztán leginkább a szomszédok és a környéken lakók hozzák a gazdi tudomására. Gyakori az is, hogy az otthon hagyott kedvenc egész egyszerűen szétkapja a lakást, olyan dolgokat kezd el megrágni, tönkretenni, melyeket azelőtt sosem, akár a saját szőrét is tépheti. Az is előfordulhat a szeparációs stressztől szenvedő kutyáknál, hogy telepiszkítják a lakást, a házat, pedig már szobatiszták voltak.
A szeparációs szorongást kiválhatja a gazda, a család, de egy másik kutya társaságának hiánya is, ezek az állatok azért kerülnek ilyen állapotba, mert nem tanították meg őket az egyedüllétre, nem tanultak meg egyedül lenni, aki ilyet tapasztal a kutyájánál, minél előbb forduljon szakemberhez
– javasolja a viselkedésterápiás oktató.
Óbert Mária arról is beszélt , hogy ennek a viselkedés problémának a kezelése korántsem egyszerű, ráadásul hosszadalmas is, mivel minden kutya és annak gazdája önálló egyéniség, így nincs is a megoldásra bevált recept.
A legfontosabb ilyenkor a stresszt kiváltó okot, vagy okokat kideríteni, és felmérni, hogy a kutya tulajdonosának, milyen lehetőségei vannak arra, hogy kedvencével a hosszadalmas rehabilitációs folyamatokat kivitelezni tudja, például az úgynevezett a távolságnövelést. A gazdának meg kell tanítani az ebbel, hogy mindketten individuumok, és egymás nélkül is képesek létezni
– mondta a szakember, aki felvilágosított róla, hogy akárcsak a legtöbb betegségnél, itt is a megelőzés lenne a legjobb, legeredményesebb megoldás, ebben is tudnak a szakemberek segíteni minden újdonsült gazdának. Ez azért is fontos, mert az örökbefogadott kutyáknál sem ritka a szeparációs szorongás, hiszen a menhelyeken a kenneljeikben állandóan társaságban vannak az állatok egymás mellett, és amikor egy gazdához kerülnek, elveszítik a megszokott társaikat.
Számos módszer, trükk van, amivel a kutyánkat az egyedülléthez szoktathatjuk, persze ha lehetséges, a fokozatosság elvét kell követnünk, fontos, hogy nem kell mindenhova magunkkal vinni őket. Például, ha fagyizni megyünk, vegyünk erőt magunkon, és hagyjuk otthon inkább. Nekem, amikor már két kutyám volt, tudatosan figyeltem arra, hogy mindig külön-külön sétáltassam őket, nehogy kialakuljon a túlkötődés náluk
– mondta Óbert Mária, aki gyakori hibának tartja a túlszeretést és a túlgondozást, ugyanis egyes gazdák úgy kötődnek állati társaikhoz, hogy azt hiszik, rosszat tesznek neki azzal, ha egyedül hagyják őket.
Ilyenkor mindig felteszem a kérdést: mikor vagyok jó gazda, ha támogatom a kutya függőségét, vagy ha segítek neki megoldani a problémát, és képessé teszem nélkülem is létezni? Ha önállóságra nevelem, akkor az ő és az én érdekeimet is nézem egyszerre
– fogalmazott a szakember.
A járvány miatt többen fogadnának örökbe kutyát
Este 8 után a szabad kijáráshoz a kutya szolgáltat alibit. De mi lesz velük a járvány után?