Szijjártó Péter szerint jövőre már gyárthatnak Szputnyik V-t Magyarországon
Magyarországnak érdeke a szoros, kölcsönös eredményekre fókuszáló együttműködés Oroszországgal, így vannak ezzel barátaink és szövetségeseink is, csak ők nem beszélnek erről nyíltan – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután orosz hivatali kollégáját fogadta Budapesten.
A Szergej Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatón a magyar tárcavezető arról beszélt, hogy
a két ország együttműködésében a „nem kifejezetten támogató nemzetközi környezet” ellenére is tudnak felmutatni „praktikus és pragmatikus eredményeket”.
„Az elmúlt hónapok rendkívüli egészségügyi és gazdasági kihívásai, valamint a teljesen egyértelműen elhibázott geopolitikai döntések humanitárius és biztonsági következményei mind elég bizonyítékként és intő jelként szolgálnak arra, hogy mindenki belássa, itt lenne az ideje áttérni a kölcsönös tiszteleten alapuló, civilizált nemzetközi együttműködés korszakára” – fogalmazott Szijjártó Péter az MTI tudósítása szerint.
Hozzátette: egyértelmű történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára mindig sokkal jobb, ha konfliktus helyett kulturált együttműködés van Kelet és Nyugat között. Szerinte az utóbbi időszakban az ország sokat nyert a jó magyar–orosz együttműködésen, és ezeket a „sikertörténeteket” a jövőben is folytatni kívánják a felek.
A külgazdasági és külügyminiszter ezzel egyebek közt a Szputnyik V orosz vakcinára utalt. Szergej Lavrov a Magyar Nemzetnek adott interjújában emlékeztetett, hogy Magyarország az első és egyelőre az egyetlen uniós ország, amely engedélyezte az orosz oltóanyagot, és jelentős tételt is vásárolt belőle. Belebegtette, hogy vizsgálják e készítmény magyarországi gyártásának lehetséges módját.
Szijjártó Péter ez utóbbit meg is erősítette keddi sajtótájékoztatójukon, mondván, hogy előrehaladott tárgyalások folynak a Debrecenben felépülő Nemzeti Oltóanyaggyárról, amelyben a jövő év, tehát 2022 végétől kezdődne meg a Szputnyik V gyártása.
Ez pedig arra utal, hogy mind Oroszország, mind Magyarország hosszú távú járvánnyal számol.
A sajtótájékoztatón szóba került még a MOL tatárföldi beruházása, amelynek keretében gumibitumen-üzemet létesítene a magyar olajtársaság. Az orosz Arnyeszt kozmetikai vállalat pedig gyártóbázist Alsózsolcán. Szijjártó Péter továbbá az orosz együttműködéssel gyártott, Egyiptomba szánt vasútkocsikról is beszélt, kiemelve, hogy az Eximbank finanszírozta dunakeszi székhelyű projekt keretében kétszáz hálókocsi megrendeléséről egyeztetnek.
A magyar miniszter megerősítette Oroszország meghatározó szerepét az európai gázellátásban, és kifejezte Magyarország szándékát arra, hogy még az idén tizenöt évre megkösse a gázvásárlási szerződést Moszkvával. A részletekről Szentpéterváron fog egyeztetni. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy helyes döntés volt belekezdeni annak a vezetéknek az építésébe, amely a szerb–magyar határtól októbertől lehetővé teszi évi 8,5 milliárd köbméter földgáz szállítását Magyarországra.
Míg Szergej Lavrov a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy az Északi Áramlat 2 sok évtizedre megerősíti Európa energiabiztonságát,
az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték megnyitásával Magyarország elveszítheti tranzitországszerepét, és ahogy Ukrajna, tranzitbevételtől eshet el.
A magyar tárcavezető végül a légi közlekedésről is beszélt, hangsúlyozva, hogy a WizzAir bázist hoz létre Szentpéterváron, a Budapest és Moszkva közötti járatok számát a jelenlegi heti négyről hétre emelik, továbbá közvetlen összeköttetést teremtenek a magyar főváros és Jekatyerinburg között.
Mindeközben Kijevben
Kijevben nagyszabású katonai parádéval ünnepelték Ukrajna függetlenségi napját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitüntette Áder János magyar államfőt a Bölcs Jaroszlav Fejedelem Érdemrend első fokozatával, miután a magyar politikus részt vett a Krím „felszabadításáról” értekező Krími Platform rendezvényen.
Megfigyelők szerint az orosz külügyminiszter budapesti látogatása és Áder János Kijevbe diszponálása diplomáciai bravúr, a véletlen művének semmiképpen sem mondható.
A magyar államfő a csúcstalálkozón, utalva a Krím oroszországi annektálására és Trianont összefüggésbe hozva egyebek közt arról beszélt:
a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait.
Ezt az orosz sajtó munkatársai fel is rótták Szijjártó Péternek keddi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarország mindig is kiállt Ukrajna területi egysége mellett, miközben hátrányok érik a magyarokat a szomszédos országban, míg Szergej Lavrov arról beszélt, hogy Budapest és Moszkva kapcsolatait mindig is reális politikai érdekek mentén építették fel, és a jövőben is így fognak eljárni.
Visszatérve Kijevre:
az ukrán elnök kijelentette, hogy az ukrán államiság – ráverve 2 évet a magyarra – 998-ra vezethető vissza, amikor is a Kijevi Rusz – ahonnan az oroszok származnak – felvette a kereszténységet.
Ennek örömére létrehoznak egy új ünnepnapot, méghozzá az ukrán államiságét, amelyet ezentúl július 28-án fognak ünnepelni.
(Borítókép: Az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagjának üres ampullái a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház oltópontján 2021. július 16-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
