Szijjártó szerint nincs erős Európai Unió Szerbia nélkül

Nincs erős Európai Unió bővítés nélkül és nincs bővítés Szerbia nélkül, ezért fel kell gyorsítani az ország csatlakozási tárgyalásait – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán.

A tárcavezető Jadranka Joksimoviccal, Szerbia európai integrációért felelős miniszterével tartott közös sajtótájékoztatót Budapesten, aki Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszterrel együtt beszédet tartott a magyar nagykövetek éves értekezletén.

Szijjártó Péter a külügyminisztérium közleménye szerint kijelentette: kiújult a vita arról, hogyan nézzen ki az Európai Unió jövője, hogyan tehető ismét erőssé a közösség.

Hozzátette, a régióban békére és nyugalomra van szükség, ehhez pedig nagy szükség van az európai integrációra.

Érdekes módon a külügyér pont kedden emlegette Szerbiát a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter méltatta azt, hogy belevágtak annak a gázvezetéknek az építésébe, amely a szerb–magyar határtól októbertől lehetővé teszi évi 8,5 milliárd köbméter földgáz szállítását Magyarországra. Oroszország és Szerbia kapcsolata hagyományosan jó. 

Arra kérjük nagy tisztelettel nyugati barátainkat, hogy ne blokkolják tovább a bővítési folyamatot. Természetesen az ő válaszuk erre, hogy nem is blokkolják azt. Ez a szavak szintjén igaz is, amikor viszont a tettek mezejére kellene lépni, akkor a pozitív döntések valahogy mindig elmaradnak

– mondta Szijjártó Péter oroszos terminológiát használva a nyugati országokra. Mint ismert, a Kreml gyakran úgy utal a Nyugatra, hogy „nyugati partnereink”.

A magyar külügyminiszter hozzátette:

Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán szerepe és jelentősége most tovább erősödik, az afganisztáni „totális kudarc” ugyanis komoly migrációs kockázatot jelent Európa számára, a menekültek gyakorlatilag akadálytalanul eljuthatnak Törökországig, onnan pedig már csak egy lépés a régió.

Hozzátette, Magyarország egy húsz fős kontingenssel továbbra is támogatja Szerbiát a déli határa megvédésében.

Szijjártó Péter végezetül elmondta, hogy Magyarország nyugat-balkáni kapacitásfejlesztési programot indít Szerbiával közösen, amelynek keretében Széchenyi Programiroda nyílik Belgrádban. Emellett közölte, hogy tárgyalások zajlanak Szerbia csatlakozásáról a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Arról a Nemzetközi Beruházási Bankról van szó, amelyről az Index tárta fel, hogy a túlnyomóan orosz részesedésű intézményben milyen példátlan diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet élveznek az ott dolgozó orosz személyek. A bankot széles körben kémbanknak is nevezik, kiváltképpen Magyarország nyugati szövetségesei figyelték Budapestre történt beköltözését. 

Az afganisztáni „totális kudarcra” visszatérve Szijjártó Péter leszögezte: Magyarország több mint ötszáz személyt menekítettek ki, egy jelentős részüket amerikai és orosz kérésre, de van köztük néhány afgán-magyar kettős állampolgár, illetve jelentős számban vannak olyan helyiek és családtagjaik, akik az afganisztáni magyar misszióknak dolgoztak.

– mondta a külügyér.