Minden magyart kihoztak Afganisztánból, 14-szer fordultak a repülőgépek
További Belföld cikkek
- Beelőzi Brüsszelt az Alkotmánybíróság: mérlegre kerül a szuverenitásvédelmi törvény
- Forgács Gábor egy hospice-házban töltötte élete utolsó heteit
- Karácsony Gergely spórolna a budapesti igazgatóságokon, Vitézy Dávid azonnal reagált
- Máglyaégetésre készül a Momentum december 21-én Budapesten
- Kétszázezer forint pénzbírságot kapott a Corvinusról kirúgott egyetemi docens
Minden magyarról tudtunk gondoskodni, katonáinkat épségben hoztuk haza – jelentette be Benkő Tibor honvédelmi miniszter a tálib hatalomátvétel után indított afganisztáni magyar mentőakció részleteiről tartott csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján.
Magyarország 2003-ban szállt be az afganisztáni háborúba; 18 éven át jellemezte a szövetségesek munkáját az „együtt be, együtt ki” elve, amelyet Joe Biden amerikai elnök áprilisi bejelentése után vezetett a tálib hatalomátvételi káoszhoz – mondta Benkő Tibor, hozzáfűzve, hogy
az Orbán-kormány célja az volt, hogy magyar állampolgár ne maradjon Kabulban.
Ezt a feladatot a Honvédelmi Minisztérium augusztus 17-én kapta feladatul, ami után létrehozták a műveleti csoportokat, az evakuálást saját eszközökkel kellett végrehajtani. Ezt a kormánygépnek nevezett Airbus A319-esekkel végezték el, amelyeket életmentő eszközökkel is felszereltek – mondta a tárcavezető.
Augusztus 18-ra készen állt a katonai kontingens, a diplomáciai engedélyek megszerzése után
540 embert mentettek ki, magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat.
Őket az afgán fővárosból először az üzbegisztáni Buharába vitték.
Minden magyart kihoztak, aki jelentkezett – hangsúlyozta Benkő Tibor. A magyarokkal együttműködő és a 2003–2021 között kapcsolatot tartó afgánok 87 százalékát evakuálták, 57 családot 180 gyermekkel. A magyar repülőgépek 14-szer fordultak az afgán főváros, Kabul és az üzbegisztáni Buhara között.
Ruszin-Szendi Romulusz parancsnok a maga részéről úgy nyilatkozott, történelmet írtak, ilyen műveletet a Magyar Honvédség még soha nem hajtott végre. A kabuli repülőtéren eleinte 30 percig állhatott egy mentésben részt vevő magyar repülőgép. Ami az üzbégeket illeti, a magyarok vállalták, hogy egyetlen evakuált személyt, senkit nem hagynak a közép-ázsiai országban.
Benkő Tibor újságírói kérdésre elmondta, senki nem sérült meg az evakuálásban, sem a katonák, sem azok, akiket kimentettek. Az evakuálásban csaknem száz fő vett részt.
Nem sokkal a sajtótájékoztató előtt a Belügyminisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint elhelyezkedtek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság röszkei és tompai objektumaiban azok az afganisztáni tálib hatalomátvételt követően megtorlással fenyegetett, Magyarországgal korábban együttműködő, Afganisztánból önálló magyar művelet során kimenekített afgán állampolgárok, akik 2021. augusztus 25-én 21 óra 40 perckor érkeztek meg a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. A 66 felnőtt és 48 gyermek,
közöttük egy 40 napos csecsemő
hatósági karanténba kerültek, teljes körű ellátásukról a magyar állam gondoskodik. A kimenekítettek az objektumokba érkezésüket követően újabb hidegélelmiszer-csomagot, valamint a járványügyi helyzethez igazodó egészségügyi, higiéniai és tisztálkodási csomagot kaptak. Megkezdődik orvosi vizsgálatuk, az évszaknak megfelelő ruházattal történő ellátásuk szervezése, valamint az idegenrendészeti hatósági feladatok végrehajtásához szükséges adataik felvétele, ellenőrzése.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!