Drágul a kenyér, de a péksüti még inkább
A tavaly ilyenkor érvényes árakhoz képest mintegy 30 százalékkal emelkedett a búza ára – írja a Tolna megyei hírportál.
Emelkedtek az energiaárak, a logisztikai költségek és a munkabérek, és a sütőipar ezeket a megnövekedett költségeket kénytelen áthárítani a vásárlókra.
A fogyasztói árat ugyanis nem a sütőipar határozza meg, annak csak az átadási árban van szerepe, amit szintén a multinacionális láncok állapítanak meg, ahogy utána a termék árát is – mondta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az agrarszektor.hu-nak.
Senki nem akar veszteséget termelni, és a piacon megmaradni nagy küzdelmet jelent – közölte az újsággal Szőcs István, a bátaszéki Brot Sütőipari Kft. munkatársa. Véleménye szerint ha annyiszor emeltek volna árat a pékségek, mint ahányszor ez elhangzott a médiában, akkor már milliomosok lennének. De komolyra fordítva a szót, tény, hogy mindenki keresi a megfelelő időpontot, mikortól emeljen árat.
A bátaszéki pékség például szeptember elsejétől emelte az árait 8 és 14 százalékkal. A töltelékes sütemények lettek drágábbak – hiszen a dió és a mák ára is emelkedett –, a kenyér ára kevésbé emelkedett.
Egy magyar állampolgár átlagosan 30-39 kiló kenyeret fogyaszt évente, vagyis egy napra, egy emberre 10-12 dekagramm kenyeret szokás számolni, állítja a pékszövetség elnöke. Számítása szerint napi szinten 3 forint lesz a drágulás mértéke egy átlagember számára, amiből – mint mondja – egy doboz cigaretta sem jön ki egy hónapban.