Ezt kell tudni a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról

Az eucharisztia szó jelentése hálaadás, más néven oltáriszentségnek is nevezik. A római katolikus egyház hét szentsége közül a legfelségesebb jelzővel illetik, hiszen Jézus Krisztus a saját jelenlétével táplálja a hívek lelkét, amikor a szentáldozással magukhoz veszik a megszentelt ostyát. Ezzel a szertartással felelevenítik mindazt, amit Jézus Krisztus mondott az utolsó vacsorán a testét és a vérét szimbolizáló kenyérrel és borral kapcsolatban, tehát az eucharisztikus kongresszus célja az oltáriszentség iránti tisztelet elmélyítése.

Az eucharisztia ünnepe, az úrnapja (Corpus Domini) 1246-ra nyúlik vissza, amikor Liège-ben egy apáca látomása nyomán Jacques Pantaléon főesperes, a későbbi IV. Orbán pápa körmenetet rendelt el, melynek keretében körbehordozták a Krisztus testét jelképező, átváltoztatott ostyát. 1264-ben kiadott bullájában ő vezette be hivatalosan az úrnapja ünnepét. Az ellenreformáció égisze alatt az eucharisztia kultusza megerősödött, majd a felvilágosodás, a francia forradalom és a liberalizmus hatására fokozatosan háttérbe szorult.

Áttörés Jeruzsálemben

A fordulat 1870 után kezdett érlelődni Franciaországban, ahol egy világi hívő hölgy, Émilie-Marie Tamisier kezdeményezésére 1874-től minden évben zarándoklatot szerveztek az eucharisztia jegyében. Az első, még nemzeti keretek közötti eucharisztikus rendezvényt 1875-ben Faverney-ben tartották, de csak a Lille-ben megrendezett, 1881-es kongresszussal vált valódi katolikus világeseménnyé. Kezdetben többnyire francia nyelvterületen tartották,  majd 1893-ban a jeruzsálemi helyszín hozta meg az áttörést, ahol Benoît-Marie Langénieux bíboros révén már XIII. Leó pápa is képviseltette magát.

Bár az 1905-ös római világkongresszuson X. Piusz is részt vett, a katolikus egyházfő személyes jelenléte továbbra is kivételes megtiszteltetésnek számít, amit Ferenc pápa budapesti látogatásának köszönhetően a mostani kongresszus résztvevői is megtapasztalhatnak. A második világháború óta ritkábban, általában csak négyévente rendezik meg, mindig más és más helyszínen, így az eseménynek otthont adott már többek között Bombay, Bogotá, Nairobi, Szöul, sőt a mexikói Guadalajara is.

Budapesten a katolikus világ szeme

Budapest idén másodszor tölti be a házigazda szerepét, mivel 1938-ban is a magyar fővárosban tartották a május 25–29. közötti 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Akkoriban több mint 250 ezren utaztak fel vidékről a fővárosba, hogy a 300 ezer budapesti hívővel együtt részt vegyenek a nemzetközi katolikus rendezvényen, ahol szentbeszédet mondott Eugenio Pacelli bíboros is, akit egy évvel később XII. Piusz néven pápává választottak.

Százezres tömeg várható

A magyar kormány idén több mint 30 milliárd forinttal támogatta a kiemelt fontosságú rendezvényként kezelt katolikus világeseményt.

A hazánkba érkező több ezer résztvevőt budapesti egyetemi kollégiumokban, fővárosi plébániákon és családoknál szállásolják el. A kongresszus főtitkára, Fábry Kornél atya elmondása szerint még a negyedik hullám vészes közelsége ellenére sem vezetnek be külön járványügyi intézkedéseket, tehát nem várható kötelező maszkviselés vagy távolságtartás, ráadásul a világ minden tájáról érkező zarándokoknak még a koronavírussal szembeni védettségük tényét sem kell igazolniuk.

A rendezvény himnuszának megírására Kovács Ákost kérték fel, aki végül producerként vett részt a munkálatokban, és Pejtsik Péterre bízta a korábbi budapesti kongresszus Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat kezdetű himnuszának áthangszerelését, jelképes hidat alkotva ezzel múlt és jelen, vagyis az 1938-as és a mostani kongresszus között. A dalból magyar és angol nyelvű változat is készült, előadói Nagy Bogi, Czinke Máté és Dánielfy Gergő, akik az esemény imázsfilmjében is szerepelnek, ahol három  fiatal megtérésének történetét mutatják be. A szeptemberben kezdődő kongresszus szimbóluma Ozsvári Csaba ötvösművész 2007-es alkotása, az esztergomi bazilikában található, tölgyfából készült Missziós kereszt. A több mint három méter magas, bronzdíszítésű kereszt egyben ereklyetartó is, amit 2017-ben Ferenc pápa áldott meg Rómában.

A Hősök terén kezdődik

A program szeptember 5-én kezdődik, és a Hősök terén tartják a nyitó szentmisét, amit tömeges elsőáldozás követ majd. A Bazilika melletti Szent István téren az egész rendezvény ideje alatt könyvvásárral, könyvhéttel, hungarikumok bemutatójával és különböző kulturális eseményekkel várják a látogatókat. Az itteni szabadtéri színpad lesz a XV. Ars Sacra Fesztivál egyik fő helyszíne is, ahol koncertekkel fűszerezik a kongresszus programját, többek között fellép Sebestyén Márta és a Kaláka együttes is. A Pesti Vigadóban kiállításokkal készülnek, ahol bemutatják az 1938-as budapesti kongresszust, a Katolikus Karitász tevékenységét, és feltárul a görögkatolikus egyház története is, míg a Nemzeti Múzeum Kereszt-tűzben című tárlata a közel-keleti keresztényüldözésbe nyújt mélyebb betekintést. Szeptember 6-tól missziós színpadot állítanak fel a Széll Kálmán téren és az Örs vezér téren is, ahol koncertekkel, tanúságtételekkel és evangelizációs darabokkal színesítik a budapesti rendezvényt.

A szeptember 6-án kezdődő előadásoknak és lelkiségi programoknak a Hungexpo ad otthont. Öt kontinensről érkeznek ide egyházi vezetők, az előadók között szerepel a Katolikus Shalom Közösséget alapító brazil Moysés Azevedo és Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok pápai tanácsának elnöke is. Hétfőn a „golyóálló” bíborosnak nevezett Orani João Tempesta katekézise következik. Rio de Janeiro jelenlegi érseke túlélt már két utcai lövöldözést és egy fegyveres rablást is, de még az erőszak sem tántoríthatta el a társadalom perifériájára szorult emberek megsegítésétől. A nigériai Onitsha érseke, Valerian Okeke pedig Eucharisztia, az erőnk címen előadást tart a Szent István-bazilikában. Az est háziasszonya dr. Fodor Réka missziós orvos, az Afréka Alapítvány vezetője lesz, de felszólal a bangladesi sziámi ikerpárt szétválasztó orvoscsoport egyik tagja, dr. Csókay András idegsebész is, aki a nigériai szerepvállalásáról mesél.

Tanúságtételt tesz Áder János is

Szeptember 7-én a bagdadi érsek, egyben a káld katolikus pátriárka, Louis Raphaël Sako bíboros tanúságtételét hallhatjuk, aki az iraki keresztény közösség vezetőjeként a különböző vallásúak közötti párbeszédet szorgalmazza, és az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által okozott szenvedést próbálja csillapítani a hazájában. Szeptember 8-án Charles Maung Bo mianmari bíborosnak, az Ázsiai Püspöki Konferencia elnökének katekézise hangzik el, aki a vallási toleranciát hirdetve elítéli az idén februárban történt katonai puccs után az országon végigsöprő erőszakhullámot. Az amerikai Mary Healy, a Pápai Biblikus Bizottság három női munkatársának egyike szeptember 9-én, míg Áder János köztársasági elnök pénteken tesz tanúságtételt a Hungexpón.

Szeptember 10-e a fiatalok napja lesz, amikor Kovács Ákos koncertet ad a Papp László Sportarénában, majd Forráspont címen tanúságtételekkel és dicsőítéssel egybekötött ifjúsági est következik. Másnap a családok napjára ébredhetünk, amit kézműves-foglalkozásokkal, előadásokkal és koncertekkel rendeznek meg a Margitszigeten. Szeptember 11-én Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek szentmisét mutat be a Kossuth téren, ahonnan az oltáriszentséget kísérő gyertyás körmenet a Hősök terére vonul.

Érkezik Ferenc pápa

Az esemény utolsó napján, szeptember 12-én Ferenc pápa a reggeli órákban Budapestre érkezik, hogy 11 óra 30 perckor ő pontifikálja a kongresszus záróakkordjának számító szentmisét a Hősök terén. Közvetlenül a katolikus egyházfő által vezetett misét megelőzően kétórás kulturális műsorral szórakoztatják a résztvevőket, ahol fellép Sena Dagadu, az Irie Maffia énekesnője, aki egyúttal a kongresszus egyik hazai nagykövete is, továbbá Tóth Gabi, a Jazzation acappella énekegyüttes, valamint Sapszon Ferenc vezényletével az a 2100 fős kórus is, amely 82 énekkarból szerveződött kifejezetten erre az alkalomra.

A felvezető műsor keretében elhangzik a két Jászai Mari-díjas színművész, Kubik Anna és Pindroch Csaba tanúságtétele, majd a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara előadásában felcsendül Kodály Zoltán Budavári Te Deum című műve, amely olyan kiváló operaénekesek hangján szólal meg, mint Miklósa Erika, Megyesi Schwartz Lúcia, Boncsér Gergely és Palerdi András. A Ferenc pápa által pontifikált ünnepi zárómise, a Statio Orbis lesz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus csúcspontja, melynek legfőbb célja, hogy még inkább összekovácsolja a világ minden táján élő katolikusokat, és megerősítse a közös hitben való összetartozásukat.

(Borítókép:  A budapesti eucharisztikus világkongresszus megnyitásáig még hátralévő időt (napot, órát, percet) mutató digitális kijelző és térplasztika a Szent István-bazilika társszékesegyház lépcsőjén. Fotó: Faludi Imre / MTI)