Donáth-per: a lelkész tagadja a testi sértés és a szeméremsértés vádját
További Belföld cikkek
-
„Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák - A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
- Kiutasítottak Magyarországól egy amerikai tanárt, aki 10 éve tanított az országban
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
Mint arról korábban beszámoltunk, a büntetlen előéletű Donáth László ragaszkodott a tárgyaláshoz való jogához, nem fogadta el azt a 2021. február 19-én tárgyalás mellőzésével hozott büntetővégzést, amely megállapította a vádlott felelősségét a testi sértés bűntettében, valamint folytatólagos elkövetett szeméremsértés vétségében.
A vádirat szerint a vádlott vezetői pozíciójával és hatalmi helyzetével visszaélve 2017. májustól kezdődően a sértettet – aki takarítónőként dolgozott az egyházi fenntartású csillaghegyi intézményben, félreeső helyeken – munkavégzés közben több alkalommal akarata ellenére test szerte megérintette, szexuális tartalmú ajánlatokat tett neki. A sértett – a vádirat szerint – minden alkalommal visszautasította a vádlott közeledését, de a történteket – az utolsó esetet kivéve – nem jelezte munkahelyi felettesének. Tanúvallomása szerint azért nem jelezte, mert „féltette egzisztenciáját” a vádlott vezető pozíciója miatt.
Donáth László a hétfői tárgyaláson egyértelműen és határozottan tagadta, hogy szeméremsértést követett volna el.
A vádirat szerint a sértett egy másik alkalommal a takarítóeszköz-tároló kocsit egy festmény előtt hagyta, annak ellenére, hogy ezt a vádlott korábban megtiltotta számára. Amikor vádlott észlelte, hogy a sértett megszegte az utasítását, felelősségre vonta, majd megfenyegette, és két kézzel megfogta a nyakát, amit kis erővel rövid ideig meg is szorított. Az okozott sérülésről látlelet készült, amely a sérülést nyolc napon belül gyógyulónak minősítette.
Az evangélikus lelkész – egy írásban beadott vallomáson túlmenően – a rendőrségi kihallgatásokon nem tett vallomást, azt közölte, hogy majd a bíróságon tesz vallomást. Ennek megfelelően a testi sértés vádjával kapcsolatban részletekbe menően adta elő a saját verzióját a történtekről. A lelkész elmondta, hogy azon a napon a feleségével együtt 1 és fél kettő között érkeztek a Szeretetházba.
Donáth László a vádiratban szereplő képről elmondta: az egy golgotai jelenetet ábrázoló olajfestmény, amely számára kegyeleti joggal védett műalkotást jelent, mert alkotóját Angyalföldi Szabó Zoltánt ő temette.
Donáth László elmondta, hogy a festőművész ajándékozta neki a festményt, amit az intézményben különös műgonddal helyeztek fel a falra a karbantartók. Mivel üveglap nem védi a 3 méter x 1,5 méteres festményt, csak a két centiméteres keret, ezért és a festmény témája miatt és a kegyeleti ok miatt is elvárás volt, hogy az alkalmazottak tartsák tiszteletben. Vagyis ne tolják elé, és a közelébe se, az ételszállító kocsit, és nagy méretű takarító kocsit se, amelyen vegyszereket és összegyűjtött szemetet tartanak, a látvány miatt sem, és a műalkotás védelem érdekében sem.
Amikor meglátta a takarítókocsit a festmény előtt, hirtelen indulatba jött, ismerte el a lelkész, emelt hangon számon kérte ezt a 2-es számú tanúként jelölt sértetten, majd megragadta a kocsit és eltolta a festmény elől.
A bíró ez után Donáth László az intézményben betöltött státusára kérdezett rá, vagyis azt akarta tisztázni, hogy volt-e jogalapja a vádlottnak arra, hogy az alkalmazottal szemben intézkedjen.
Donáth László elmondta, hogy kettős jogköre is van erre, az intézmény lelkészeként, illetve a fenntartó igazgatótanácsának tagjaként is eljárhatott az ügyben. Elmondta, hogy az intézmény dolgozóinak többségével – tekintettel arra, hogy a gyülekezetük tagjai – spirituális kapcsolata is van, van köztük olyan is, akit ő konfirmált.
Amikor emelt hangon számon kérte a dolgozón, hogy ha tudja, hogy nem lehet odatolni a takarítókocsit, akkor miért tolta oda mégis, Donáth vallomása szerint, a két kezét a vállára – nem pedig a nyakára – tette, és azt kérdezte tőle, hogy „Volt-e már megszorongatva?” Ez nem volt több szerinte, mint egy feszültséglevezető mondás.
A bíró idézett a nyomozati eljárásban beadott írásbeli vallomásából, amelyben a „kitekerem a nyakad, ha még egyszer előfordul”, Donáth ezt a szöveget se tartja – vallomása szerint valódi fenyegetésnek – mint mondotta, csak nyomatékosította a szavait.
Tagadta, hogy bántalmazta volna a 2-es számú tanút, ennek igazolására elmondta, hogy olyan sérülés van a bal kezén, hogy amiatt nem is tudná a nyaka köré fűzné az ujjait, megszorítani pedig végképp nem tudná, hiszen fogni se nagyon tud vele, ha szorítani kellene vele, az neki okozna fájdalmat.
Ügyészi kérdésre Donáth a perbeli cselekmény időpontját megelőzően úgy írta le kapcsolatát a sértettel, hogy a jóravaló, nehéz sorsú munkatárs méltó volt a bizalmára, illetve hogy kiegyensúlyozott volt a munkatársi kapcsolatuk.
A Donáth László elleni büntetőper kedden zárt ajtók mögött folytatódik.
(Borítókép: Donáth László 2021. szeptember 6-án. Fotó: Torkos Matild / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
