Jakab Péter: Jön a pápa, kapott Orbán Viktor fél órát, kezdhet gyónni

D  AS20200323020
2021.09.06. 07:24
Jakab Péter szerint ha csak kis többséggel nyeri meg az ellenzék a választást, akkor is képesek lesznek végrehajtani a rendszerváltást. „Nem mindenhez kell kétharmad, sok mindenhez elég az egyszerű többség is. Költségvetési eszközökkel is el tudunk majd érni megfelelő hatást, például fel tudjuk számolni azt a mélyállamot, amit kiépített a Fidesz. Ehhez nem kell kétharmados többség. Mindenki érezni fogja a törődést, aki részt vett a mélyállam kiépítésében, a hatalom központosításában, aki még a fideszes alaptörvénnyel is szembement, amikor a hatalom kizárólagosságára törekedett. Nekik szembe kell majd nézniük a jogkövetkezményekkel” – mondta Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, aki egy fővárosi utcafórum előtt adott interjút az Indexnek.

Hogy állnak a Jobbik jelöltjei az előválasztási kampányban?

Mindent beleadunk. Végiggyalogoljuk a vidék Magyarországát. Itt vagyunk Budapesten is, mert látni kell: ahol a Fidesz a teljes állami és önkormányzati infrastruktúrát használja, ott pénzzel nem lehet nyerni. Lábbal viszont igen. Az elszántság, az erő itt van. És az igazság is itt van, ezért a győzelem is itt kell hogy legyen.

Hány jelöltjüknek van már meg a szükséges négyszáz ajánlás?

Gyűjtjük, de nem az aláírásokkal foglalkozunk, hanem az emberekkel, akik eljönnek a fórumainkra. Nem az aláírás a lényeg, hanem a beszélgetések, amikre ki vannak éhezve a választók.

Mennyire gyengíti az ellenzék esélyét az, hogy az ellenzéki pártok mutyiszagúan egyeztettek a háttérben, és visszaléptettek jelölteket? Márki-Zay Péter is felhívta a figyelmet arra, hogy az esélyes független jelöltek között voltak olyanok, akik nem kaptak frakcióbefogadó nyilatkozatot egyik ellenzéki párttól sem.

Mi nagyon sok civil jelöltnek adtunk frakcióbefogadó nyilatkozatot, és a többi párt is sokat adott. Még véletlenül se nevezném mutyinak, sokkal inkább áldozatvállalásnak tartom azt, hogy képesek vagyunk egy alkalmasabb jelölt javára visszalépni. A Jobbik esetében 59 választókörzetben lettek volna olyan emberek, akik szerettek volna képviselőjelöltként elindulni, de találtunk náluk alkalmasabbakat, és amikor megkértük őket, hogy lépjenek egyet hátra azért, hogy a nemzet kettőt léphessen előre, ezt meg tudták tenni. Azt mondtam nekik, hogy „igaz hazafiak vagytok, mert képesek vagytok áldozatot hozni ezért a nemzetért”. Végre megértették az ellenzéki pártok, hogy nem a pártérdek a legfontosabb, hanem az, hogy alkalmas jelöltekkel legyőzzük a Fideszt.

Milyen érzés volt ezekről a kérdésről a Jobbik elnökeként Gyurcsány Ferenccel egyeztetni?

Azt tudom erre mondani, hogy végre kinőttünk az óvodából. Végre nem azt nézzük, hogy mi volt tizenöt évvel ezelőtt, hanem azt, hogy felnőtt emberként le kell, hogy tudjunk ülni egy asztalhoz, el kell tudnunk beszélgetni az ország jelenéről és a jövőjéről is. A választók sokkal hamarabb lebontották ezeket a falakat, mint a politikusok. Akik a Kossuth téren DK-s, jobbikos, momentumos és MSZP-s zászlók alatt együtt tüntettek a rabszolgatörvény ellen, azt üzenték nekünk, ha ők képesek összefogni, akkor mi is nőjünk fel a feladathoz, és fogjunk össze.

Hol a közös választási program? Mik lesznek a közös kormányzás alapvetései?

A közösalap.hu oldalon van egy alapvetéscsomag, amelyben az ellenzéki pártok egyet tudtak érteni. Egy éve dolgozunk a közös program kialakítását, majd a megválasztott miniszterelnök-jelölt fogja ezt véglegesíteni. Meg tudtunk állapodni abban, hogy valódi rendszerváltásra van szükség. Szabadságra és jólétre, arra, amire harminc évvel ezelőtt ígéretet tettek az úgynevezett rendszerváltó pártok.

Mit jelent ez a rendszerváltás például a gazdaságpolitikában, az oktatáspolitikában, az egészségügyben?

Azt, hogy olyan középosztályt szeretnénk felépíteni, amely anyagilag is és tudatilag is szabad, tehát a hatalomtól függetlenül is tud dönteni a saját sorsáról...

Ilyeneket mondott a Fidesz is a 2010-es választás előtt...

Igen, de azért, mert harminc évig becsapták az embereket, még nem jelenti azt, hogy én is be fogom őket csapni. Azért érkeztem a politikába, hogy garanciája legyek a rendszerváltásnak. Nekem is elegem lett abból, hogy harminc éven át annyi mindent megígértek, hogy elinflálódott az ígéret. Minden lakossági fórumon elmondom: csak olyat ígérek, amit biztosan be is tudok tartani. Nem ígérek olyat, hogy ha én leszek Magyarország miniszterelnöke, akkor majd 100 ezer forintot vagy 150 ezer forintot fog kapni valaki, azt viszont megígérem, hogy helyes célokat és helyes irányokat tűzünk ki. És végre elindulunk afelé, hogy ne távolodjunk a nyugati bérektől, hanem közelítsünk hozzájuk, hogy ne távolodjunk a demokráciától, hanem valósítsuk meg, ne zárkózzunk el a nyugattól, hanem zárkózzunk fel hozzá életszínvonalban, bérekben, nyugdíjakban. Azt, hogy mikor fogjuk ezt elérni, nem tudjuk, ezért felelőtlen ígéreteket ne tegyünk! Azt már megtették előttünk – harminc éven keresztül – nagyon sokan.

Akkor nézzünk előre! Mi történik, ha 2022-ben veszít ez az ellenzéki összefogás?

Akkor befejeztük az interjút, és nem válaszolok több kérdésre. Nincs ilyen terv! Nem fogunk veszíteni!

Elhiszem, hogy nincs ilyen terv, de a választók döntenek. Az ő akaratuk pedig szent. Mi lesz tehát akkor, ha nagyon kicsivel is, de mégis veszítenek? Mi történik majd a választás másnapján?

Rengeteg energiát fordítunk a győzelemre. Nem vagyok hajlandó energiát pazarolni arra, hogy a vereségen gondolkozzam.

Jó, értem. Mi történik akkor, ha nagyon kis többséggel éppen hogy megnyerik a választást?

Akkor végre elkezdhetjük a rendszerváltás felépítését.

Milyen lesz a viszonyuk az Állami Számvevőszékhez, a legfőbb ügyészhez, a közbeszerzési tanácshoz, az Alkotmánybírósághoz, a költségvetési tanácshoz, ahol – az ellenzéki oldalon hangoztatott vélemények szerint – ma bebetonozott kormánypárti vezetők, tagok ülnek, akik megbéníthatják, megnehezíthetik az önök rendszerváltó programjának végrehajtását? Velük mi történik majd?

Nem mindenhez kell kétharmad, sok mindenhez elég az egyszerű többség is. Költségvetési eszközökkel is el tudunk majd érni megfelelő hatást, például fel tudjuk számolni azt a mélyállamot, amit kiépített a Fidesz. Ehhez nem kell kétharmados többség. Mindenki érezni fogja a törődést, aki részt vett a mélyállam kiépítésében, a hatalom központosításában, aki még a fideszes alaptörvénnyel is szembement, amikor a hatalom kizárólagosságára törekedett. Nekik szembe kell majd nézniük a jogkövetkezményekkel. Meg szokták tőlem kérdezni azt is, hogy „Mi lesz Polt Péterrel? Kilenc évre szól a mandátuma! Hogy fogjuk leváltani?” Azt szoktam válaszolni: „Sehogy! Lecsukjuk! Nem leváltjuk!”

És ki fogja lecsukni?

Egy antikorrupciós ügyészség, amit szeretnénk felállítani. És csatlakozunk az Európai Ügyészséghez is. És azok, akik ezekhez az ügyekhez asszisztáltak...

Létrehoznának egy, a jelenlegivel párhuzamosan működő ügyészséget? Egyszerű többséggel megfelelő hatáskört is tudnak biztosítani az újabb ügyészségnek? Ezt a megoldást vizsgálták az alkotmányjogászaik?

A jogászok rendkívül kreatívak: akkor is, amikor mélyállamot kell kiépíteni, és akkor is, amikor a jogállamiságot helyre kell állítani. Engem a cél érdekel. A jogászok kreativitására bízom, hogy miként fogjuk megoldani. De a célt el kell érni! Ebből egy jottányit se engedünk.

De ha önök azzal vádolják a mostani kormányt, hogy a jogállamisággal szembemegy, illiberális demokráciát épített ki a hatalom megosztásán, a fékek és ellensúlyok rendszerén alapuló, liberális polgári demokrácia helyében, és ha önök ezt nem jogállami eszközökkel alakítják vissza, akkor...

De szigorúan jogállami eszközökkel alakítjuk vissza. A jogállamiság talaján maradunk. Majd a jogászok megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek mentén vissza tudjuk állítani a jogállamiságot.

Tehát ezek még nincsenek készen?

Dehogy nincsenek. Csakhogy ezeket nem fogjuk nyilvánosságra hozni. Nem fogok menekülő útvonalat biztosítani a tolvajoknak, hogy megismerjék a térképet, amely alapján utol fogjuk őket érni. Van, amiről nem beszélni kell, hanem majd cselekedni.

Mi történik akkor, ha kétharmados többséget érnek el?

Akkor minden sokkal gyorsabb és egyszerűbb lesz. Akkor kevésbé kell kreatívnak lenni, csak meg kell hozni azokat a döntéseket, hogy a magyar emberek igazságérzete végre megkapja azt, amire harminc éve vár. Mert a harminc év alatt eltűnt a nemzeti vagyon, és joggal frusztrálja az embereket, hogy ezért soha senkit nem számoltattak el. Soha senki nem került ezért börtönbe. Ennek köszönhető, hogy nagyon sokan elvesztették a hitet, amit most óriási munka visszaadni. De, hála istennek, sikerül, hiszen a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy negyedév alatt negyedmillió bizonytalan szavazót tudtunk felébreszteni, visszahozni a közéletbe. Velük meglesz a kormányváltó többség.

Mennyiben változtatja meg a formálódó kormányprogramot az, hogy ki lesz végül Orbán Viktor kihívója, a megválasztott ellenzéki miniszterelnök-jelölt? Lesz-e annyi játéktere, hogy a saját pártja politikai értékrendjét, akaratát érvényesítse a közös ellenzéki programban?

A közös miniszterelnök-jelölt kötött pályán fog mozogni, hiszen nem nagyon térhet el a közös kormányprogramtól, amit a hat párt konszenzussal fogad el. Akkor születik majd meg valamiről a döntés, amikor arra mind a hat párt rá tudja mondani az igent. Ha csak egy is nem ért ezzel egyet, akkor a majdani közös miniszterelnöknek nem lesz meg a kormánytöbbsége. Tehát a konszenzusos döntéshozatalra építve csak olyan politikát folytathat a miniszterelnök, amiben a hat párt egyet tud érteni. Nyilván lehet annyi mozgástere, hogy súlyozhat majd, mit tekint fontosabbnak, mivel kezdené a közös program megvalósítását, mi az, amit a sor végére tenne. De mivel itt nagyon sok párhuzamos lépést kell egyszerre megindítani, ez nem okozhat gondot. Meg szokták kérdezni, mi lenne az első lépés, amit megtennék, erre az a válaszom, hogy az, ami nem kerül pénzbe. Például, hogy azonnal csatlakozzunk az uniós ügyészséghez, és hogy kezdjük el az elszámoltatást. Ezekhez csak akarat kell, és az meg is van.

Az ellenzékben a két legerősebb ellenzéki párt – a Jobbik és a DK – áll legtávolabb egymástól politikai értékek tekintetében. Nem kell-e tartani attól, hogy majd a kormányzás során előjövő, politikai értékrendbeli különbségek miatt folyamatos kormányválságok alakulnak ki? Mint ahogy látunk példákat erre néhány önkormányzatban, ahol 2019 őszen az ellenzék nyert, és éles konfliktusok alakultak ki a politikai értékek mentén is.

Örülök annak, hogy ezek a konfliktusok kijönnek az önkormányzatok szintjén, mert ezekből tanulva országos szinten már nem fogunk ilyet elkövetni. Nem csak a két legerősebb ellenzéki pártról beszélnék, hanem mind a hat pártról. Mindenkire vigyázni kell. A közös nemzeti minimumokat meg kell találni. Azért lesz stabil ez a rendszer, mert hat párt közösen munkálkodik rajta. Ha a hat párt ki tudja mondani az igent, az annyira stabil igent jelent, hogy arra fel lehet építeni egy jobb Magyarországot. Szemben a mostani rendszerrel, ahol van egy ember, aki kimond valamit, és a környezetében mindenki retteg kimondani, hogy „miniszterelnök úr, rossz irányba mennek a dolgok”. Mert ha valaki ezt megteszi, mehet a hátsó sorba. Az a rendszer, amely egy emberre épül, rendkívül ingatag. Ezért fog összeomlani a Fidesz, mert ha ez az egyetlen ember mint zárókő a boltívből kikerül, össze fog omlani a boltív, és maga alá temeti a saját közösségét. De ott, ahol hat pártnak meg kell egyeznie, stabil döntések születnek, amire fel lehet építeni a stabil Magyarországot.

Az előválasztáson három jobboldali politikus is aspirál a közös miniszterelnök-jelölti posztra, illetve önön kívül Pálinkás József professzor és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. A három jobboldali jelölt nem gyengíti-e azt az esélyt, hogy a közös ellenzéki kihívó egy jobboldali politikus legyen, akire könnyebben tudna szavazni egy Fideszben csalódott választó, mint bármelyik baloldali jelöltre? Nem kellett volna hármójuknak megegyezni, hogy ne hárman induljanak el, hanem – mondjuk – inkább csak ketten az előválasztáson?

Igen, nekünk fontos ez a jobboldali meg baloldali kérdés, mi is így határozzuk meg magunkat, keresztény-szociális nemzeti néppártként, jobbközép pártként politizálunk. De a kormányváltás szempontjából a legfontosabb, hogy a jelöltünk integratív személyiség legyen. Teljesen mindegy, hogy jobboldali vagy baloldali. Csak akkor lesz kormányváltás, ha mindenki fel tud majd sorakozni az előválasztás győztese mögé. A miniszterelnök-jelöltek közös felelőssége, hogy a kampányt így folytassuk le. Azt látom, hogy így is folytatjuk. Egymásra is vigyázni kell, mert lehet, hogy egy baloldali miniszterelnök-jelölt nyeri meg az előválasztást, lehet, hogy egy jobboldali, de győzelem csak akkor lesz, ha a jobb és a bal, a vidék és a főváros, a liberális és a konzervatív fel tud sorakozni a győztes mögé. Ez a mi felelősségünk, hogy megteremtsük így az egységet. Egyébként pedig olyan sokszínűek vagyunk, mint amilyen Magyarország. Az ország is sokszínű, csak ma még nem egységes. Azért dolgozunk, hogy egységes legyen.

Melyek azok a kormányprogramelemek, amelyeknél a Jobbik ragaszkodik saját elgondolásaihoz? Melyek ezek közül azok, amelyek vízválasztók lehetnek?

Végletes kifejezéseket nem szerencsés kimondani, mert az ellenzéki együttműködés arról szól, hogy mindenkinek engednie kell. De tény: nekem személy szerint volt egy végletes kijelentésem az első pártelnöki találkozón tavaly augusztusban. Ez volt az első alkalom, hogy találkoztam személyesen Gyurcsány Ferenccel. És akkor azt mondtam: örömmel vagyok itt, ezen az első megbeszélésen, a másodikon pedig akkor leszek itt, ha ki tudjuk azt mondani, és írásban rögzítjük, hogy lesz elszámoltatás, és nemcsak az elmúlt tíz év, hanem az elmúlt harminc év hibáit is szeretnénk kijavítani. Vagyis legyen őszinte szembenézés azzal, hogy hibákat követtek el az elődök, és ha ezzel hajlandók szembenézni, akkor arról is hitet tesznek, hogy valóban megváltoztak. Nem nagyon kellett ott győzködni a feleket, hogy ezt írásban is rögzítsük. Meg is történt, lesz elszámoltatás, lesz csatlakozás az Európai Ügyészséghez, és lesz antikorrupciós ügyészség is.

Ön tényleg Gyurcsány Ferenccel karöltve akar itt elszámoltatni bárkit is?

Mindenkinek megadom a lehetőséget a változásra. Orbán Viktornak is. Úgy várnám, hogy végre változzon meg, legyen már végre belőle is egy jó ember. De ő ettől elzárkózik.

Hogy nézne ki az az elszámoltatás, ahol az elsők között éppen Gyurcsány Ferencet kellene elszámoltatniuk?

Amikor ég a ház, akkor először el akarom oltani, és nem azt nézem, hogy a pincében feljött-e a talajvíz. Most azt látom – miközben sajnos korrupció mindig is volt Magyarországon –, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy a korrupció rendszerhibaként jelenik-e meg, vagy a korrupció-e maga a rendszer. Ma azt látjuk, hogy a korrupció a rendszer maga. Az juthat egyről a kettőre, aki hajlandó megfelelő módon részt venni a korrupcióban. Boldog István ügye egy rendszerhiba, rosszul osztott vissza. Ahol korrupcióra épül a rendszer, ott az a rendszerhiba, ha valaki rosszul oszt vissza. Ahol a korrupció csak egy rendszerhiba, ott csak eltévelyedett emberek vannak, akiket lecsuknak, mert eltévelyedtek, és nem azért csuknak le, mert rosszul osztottak vissza. Boldog Istvánt nem az ellenzék dobta fel, hanem a sajátjai, mert hiba történt a korrupciós rendszerben. Azt gondolom, ezt a korrupt rendszert le kell bontani, példát kell statuálni, a legnagyobb bűnözőket kell a legkeményebben elszámoltatni, a többieknek pedig meg kell adni a lehetőséget, hogy megjavuljanak.

Ha már az elszámoltatásról van szó: 2006. október 23-án – nem volt olyan régen, jól emlékszünk rá – lejárt szavatosságú, felkeményedett gumilövedékekkel lőtték az ünneplő tömeget az Astoriánál. Az akkori miniszterelnököt Gyurcsány Ferencnek hívták...

Most meg megölnek 30 ezer embert a kórházakban, mert szétverték az egészségügyi rendszert – az OECD mondja, nem én. És most nem a járványról beszélek, nem egy krízishelyzetről beszélek, ahol csak a járvány és a félrekezelt válsághelyzet miatt 30 ezer család gyászolja a hozzátartozóját.  Hangsúlyozom: nem a Covid-járványról beszélek, hanem az azt megelőző időszakról. A járványtól függetlenül is azért halnak meg emberek, mondja az OECD, mert nem jutnak időben orvosi kezeléshez. A várólistákat úgy csökkentik, hogy az időpontkéréshez kérünk időpontot, és ezzel statisztikailag az egyébként hosszabbodó várólista is csökkenthető. Harmincezer halálos áldozat per év – én ezt nem tudom megbocsátani. És nem tudok addig 2006-tal foglalkozni, amíg nem teremtünk olyan egészségügyet, hogy a magyar emberek túléljék a betegségüket, és ne haljanak bele a kórházi fertőzésekbe. A kormány sara, hogy ide juttatta az egészségügyet. Nekem ez a gyilkosság szinonimája. Az Orbán-kormányt – ily módon – gyilkossággal kell hogy vádoljam: évi 30 ezer ember haláláért felelősek. Nem tudom megbocsátani. Majd a jóisten megbocsátja. Jön a pápa, kapott Orbán Viktor fél órát, kezdhet gyónni.

És 2010 előtt nem ilyen volt a helyzet a kórházakban? Akkor nem voltak kórházi fertőzések? Akkor rendben működött az egészségügy?

Biztos akkor is voltak problémák. Persze. Mindig van probléma. Csak az a kérdés, hogy szembenézünk-e a problémákkal.

Honnan lenne rá pénz? Mennyi kellene ön szerint az egészségügyi rendszer rendbetételéhez: évi 200-300 milliárd forint?

Évente plusz hatszáz milliárd forint kellene.

A költségvetés melyik fejezetéből venne el pénzt erre?

Ha csak arról beszélek, hogy zéró tolerancia a korrupcióval szemben, és végre elkezdünk tisztességes módon gazdálkodni, már ezekkel is rengeteg pénzt lehetne megspórolni.

Tehát a korrupció visszaszorítása lenne a...

A múltkor találkoztam egy Heves megyei ellenzéki polgármesterrel. Elmondta, hogy amikor átvette a település irányítását, meg volt ijedve, hogy üres a kassza, mi fog történni, mert kormányzati pénzhez nem nagyon fognak hozzájutni. És semmi mást nem tett, csak elkezdett tisztességesen gazdálkodni: már nincs visszaosztás, nincs túlárazás. És azt vette észre, hogy évről évre tartalék képződött a költségvetésben. És most már mindig jut egy kis pénz járdafelújításra, aszfaltozásra, a bölcsőde vagy az óvoda megújítására. Csak azzal, ha a korrupciót megfékezzük, és tisztességesen gazdálkodunk, már azzal Kelet-Közép-Európa Svájcává válhatna az ország. Ez az egyik.

A másik: a gazdaság úgy nem fog pörögni, ha a szellemi kapacitást elüldözzük az országból. Mert ha van egy fiatal, akinek van egy kreatív, innovatív ötlete, amiből munkahelyeket tud teremteni, minőségi terméket tud előállítani, bértömeget tud termelni, a vállalkozásáért a NER-huszárok előbb-utóbb bejelentkeznek. És ha nem adja el nekik, akkor jön egy kis hatósági vegzálás, majd egy olcsóbb ajánlattal ismét megkeresik azzal, hogy akkor most eladod-e. Mint a maffia! És ez a szellemi tőke elmegy Magyarországról Ausztriába, Svájcba. Ott megbecsülik és élvezik annak előnyét, hogy a magyar szellemi tőke a nyugati gazdaságot pörgeti, nem a hazait. De ha már nagyon matekozni akarunk, hogy honnan venném el ezt a 600 milliárdot, akkor például az Európai Unió helyreállítási alapjában – ami arra van, hogy ebből a gazdaságot és az egészségügyet a válság után rendbe tegyük – van 6 ezer milliárd forint nekünk szánt uniós pénz, ennek csak a tizede a 600 milliárd. Vittórió – ahogy én szoktam mondani, a klán és a maffia főnöke – azt mondta: köszönjük szépen, a 6 ezer milliárdból a 3500 milliárdos kedvezményes hitelt nem kérjük, mert van egy kis jogállamisági elvárás. Brüsszel pedig erre azt mondta, azt a 2500 milliárd maradékot meg nem adjuk oda, mert van egy kis jogállamisági elvárás, a független igazságszolgáltatást állítsátok helyre.

Ha csatlakozunk az uniós ügyészséghez, ami pénzbe nem kerül, csak kinyilvánítjuk, hogy hajlandók vagyunk együttműködni, nyugodtan vizsgálódhat az uniós ügyészség, legyen a garanciája annak, hogy ez a 6000 milliárd tisztességesen kerül felhasználásra. És ha ezt az évi 600 milliárdot betoljuk az egészségügybe, akkor temérdek pénz állna rendelkezésre, hogy jók legyenek a munkakörülmények, hogy legyen életpályamodell, hogy az ápolónő munkáját tisztességes bérrel is meg tudjuk becsülni, és ne Ausztriába menjen az idősellátásba dolgozni. De Orbán Viktor azt mondja, miután jogállamisági eljárás van (magyarán nem lehet ellopni a 6 ezer milliárdot), ezért ezt otthagyja, cserébe felveszi az orosz hitelt, a kínai hitelt, mert ott nincs jogállamisági elvárás. Igaz, nem is kell az egészségügyre költeni a hitelt. Lehet belőle Budapest–Belgrád-vasútvonalat, Paks 2-t vagy Fudan Egyetemet is építeni belőle.

Mi történne például a Paks 2-beruházással, ha hatalomra kerülnének?

Paks egy vitás kérdés az ellenzéken belül is. Még nincs közös letisztult álláspont. Abban egyetértünk, hogy gazdaságilag teljesen átláthatatlan beruházásról van szó. Meg kell majd ismerni a szerződés konstrukcióját, meg kell nézni, milyen szerződéses kötelezettségeket vállalt a kormány, hogy anyagilag megéri-e nekünk. Ha nem, akkor hogy lehet belőle kitáncolni. Felelős döntést akkor tudunk majd hozni, ha a gazdasági oldalát is látjuk. A szakmai oldaláról, ahol még vita van, a Jobbik szakpolitikusai és én azon az állásponton vagyunk, hogy 2035-re Paksot nem lehet kiváltani megújuló és zöldenergiával. Az elmúlt 30 évben nem történtek meg azok a beruházások, amelyek segítségével az atomenergiát zöldenergiával ki tudnánk váltani. Jelenleg az energia felét Paks adja, tiszta energiáról van szó, tehát ha a klímacélokat teljesíteni akarjuk, akkor sem tudjuk kiváltani Paksot. Nem szeretném, hogy 2035 után azon kelljen gondolkodnunk, hogy a hét első vagy a második felében töltjük fel a mobiltelefont, mert az egyik feléről le kell mondani. De ez szakpolitikai kérdés, és nem is akarom, hogy politikai legyen.

Mi lesz a Fudan Egyetem Magyarországra tervezett campusával?

A Fudan Egyetemre nincsen szükség. Ha ilyen gazdag ez az ország, hogy 500 milliárd forintja van arra, hogy kínai hitelből kínai egyetemet építsen, akkor inkább csináljunk egy bérlakásprogramot, ami évi 50-60 milliárdból elindítható, és éves szinten 5-10 ezer bérlakást lehetne építeni fiataloknak, hogy itt tudjanak boldogulni. Járom az országot, és a fiatalok azt mondják, hogy nincs lakhatási lehetőség. Ma arról kell döntenie egy fiatalnak, hogy az élethosszig tartó hitelbe vágjon bele úgy, hogy nem tudja azt se, jövőre mi lesz, vagy csillagászati árú albérletbe menjen, vagy vegye Nyugat-Európa felé az irányt. Mi azt mondjuk: egy fiatalnak meg kell adni azt az időt, hogy anyagilag megerősödjön. Ehhez olcsó bérlakás kell, amit a piaci ár feléért, harmadáért kibérelhet, aztán hat-hét év után, ha úgy dönt, a bérleti díj törlesztőrészletté alakulhat, és bekerülési költségen tulajdonossá is válhat. Szerintem ha a közjót akarjuk szolgálni, akkor a bérlakásprogram sokkal inkább a közjót szolgálja, mint egy kínai egyetem.

Mi lesz azokkal az alapítványokkal, amelyeket sokmilliárdos állami vagyonokkal töltött fel az Orbán-kormány?

Nem riadnék meg a költségvetési eszközök alkalmazásától, hogy el lehessen érni azt, hogy az az alapítványi vagyon, ami állami vagyon, visszakerüljön az államhoz. Megvannak a megoldások, de nem akarok a részletekről beszélni. Azért nem, mert van, amiről nem beszélni kell, hanem majd meg kell tenni.

Az államosított közoktatást visszaadnák-e önkormányzati hatáskörbe?

Minden olyan településen, ahol az önkormányzat fel van készülve szakmailag is, anyagilag is, nyilván állami támogatással arra, hogy saját fenntartásába, működtetésébe vegye az oktatási intézményeket, ott ezt meg kell tenni. Nem szeretem ezt a központosítást, amit a Fidesz végez, a központosítás mindig arról szól, hogy pórázon akarják tartani azokat a rendszereket, amelyek önállóan is tudnának működni. Az önkormányzat tudja a legjobban, hogy az adott település 5-10 év múlva hova szeretne eljutni gazdaságilag, és ehhez milyen munkaerőre és milyen oktatásra van szüksége. Döntsenek a helyi közösségek, helyi tantestületek, szülői munkaközösségek a saját sorsuk alakításáról!

Beszéltek-e már arról, hogy milyen kormányzati modellel irányítanák az országot? Vannak-e már potenciális jelöltek a majdani minisztériumok élére?

Minden pártnak megvan a maga szakembergárdája. Az, hogy melyik párt milyen arányban vesz majd részt a kormányzati munkában, nagymértékben múlik azon is, hogy ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt. Nyilván attól is függ, hogy az egyes pártok hány mandátumot szereznek. Abban nincs vita, hogy a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy önálló minisztériumot érdemel, és nincs szükség olyan csúcsminisztériumokra, mint amilyen az Emmi, de a kormányzati struktúráról akkor fogunk majd érdemben beszélni, amikor az előválasztás lezajlott.

(Borítókép:Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője az országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án.  Fotó: Kovács Tamás / MTI)



  • Hírek
  • Támogatások