Dömötör
-1 °C
14 °C

Bevándorlók, akiket szívesen letelepítene a kormány

2020-08-06T091626Z 1 LYNXNPEG750N0 RTROPTP 4 HEALTH-CORONAVIRUS-
2021.09.09. 21:26
Külföldi, jellemzően az unió határain túlról érkező digitális nomádokkal orvosolná átmenetileg a kormány a brutális hazai informatikushiányt. A legnagyobb szakmai szervezet, IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért kommentálta az Indexnek a kormányzati elképzeléseket.

Jelen pillanatban már most tízezres nagyságrendben hiányoznak a magyar munkaerőpiacról a magasan képzett digitális, informatikai szakemberek. Ráadásul ha hamarosan nem történik radikális változás e téren, ez a szám két éven belül akár 44 ezer fölé is szaladhat. Ez pedig nem szimpla számháború vagy üres leíró statisztika, pusztán csak a magyar cégek, sőt a teljes magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége múlhat rajta – osztotta meg az Indexszel Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A nagy múltú, 1990-ben alapított IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért iparági szervezet nem véletlenül küzd jó ideje partnereivel a digitálismunkaerő-hiány ellen. Mint főtitkáruk mondja, az IT-szakemberekre mára nem csupán magának az informatikai szektornak van égető szüksége, lassan egyetlen más ágazatban mozgó mikro-, kis- és közepes vállalkozás sem marad életben nélkülük. Mert a digitális átállás 2021-ben már elemi feltétel.

Szerencsére – részben a mi jelzéseinknek hála – a kormány jó ideje felismerte a problémát, és tett is e téren előremutató lépéseket. Nekünk inkább a megvalósítás tempójával kapcsolatban vannak kritikai észrevételeink

– emeli ki Tajthy Krisztina.

Az IVSZ főtitkára hozzáteszi: most újabb fontos mérföldkő lehet, hogy a közelmúltban látott napvilágot a kormányhatározat, amely kimondja, hogy meg kell könnyíteni az úgynevezett digitális nomádok letelepítését külföldről. Ezen belül is a hamarosan megszülető jogszabályokkal például ki- és beutazásukat, valamint tartózkodási engedélyhez jutásukat tennék lényegesen egyszerűbbé.

A részletes jogszabályok kidolgozására szeptember 30-ig adott határidőt a kormány saját magának.

De kik is azok a digitális nomádok?

  • Akik többnyire nem alkalmazotti státuszban;
  • jellemzően projektmunkákon, nemegyszer több projekten párhuzamosan dolgozó;
  • magas hozzáadott értékű tevékenységeket végző szakemberek;
  • akik munkájukat digitális eszközök és csatornák segítségével
  • lényegében bármilyen helyszínről el tudják végezni, és kívánnak is élni ezzel a lehetőséggel.

Az IVSZ értelmezésében ezzel mindenekelőtt a startupcégek számára szeretnék megkönnyíteni a digitális nomádok foglalkoztatását, és Magyarországot összességében szeretnék vonzóvá tenni a digitálismunka-vállalók számára. Ezzel egyébként a kormánnyal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló független szakmai szervezet messzemenőkig egyet is ért, javaslataikat már eljuttatták az érintett szakpolitikusokhoz. Most várják, remélik, hogy felvetéseik értő fülekre találnak.

Egy jó startupvízum valakinek?

Az egyik ilyen javaslat például, hogy az IVSZ a jelenlegihez képest jelentősen csökkentené elsősorban az unión kívülről érkező digitálismunka-vállalók adminisztrációs terheit. Köztük egyszerűsítené számukra magát az idegenrendészeti eljárást, függetlenül attól, hogy a Magyarországon letelepedő IT-szakemberek ténylegesen hazai vagy külföldi megbízóknak dolgoznak-e. Továbbá a szervezet könnyített adózási és járulékszabályozást vezetne be számukra.

Fontos lenne, hogy a digitális nomádok elhelyezkedését segítő digitálisnomád-igazolvány vagy digitálisnomád-vízum kiváltását kezdeményezhessék maguk a leendő, külföldről érkező munkavállalók is, hogy közreműködhessenek a Magyarországon futó digitális projektekben. Akárcsak az, hogy magát a folyamatot teljes egészében elektronikus úton el lehessen végezni. Természetesen a nemzetbiztonsági kockázatok legmagasabb szintű kiszűrése mellett

– veti fel az ötletet Tajthy Krisztina, aki hozzáteszi, utóbbihoz mára szintén számos digitális megoldás áll rendelkezésre.

Sőt hogy Magyarország még vonzóbb legyen az EU-n kívüli digitális szakemberek számára, az IVSZ azt is szorgalmazza, hogy a startupvízumot megkaphassák az EU-n kívülről Magyarországra velük együtt költöző családtagok is. Azaz a közvetlen családtagok is egyszerűsített idegenrendészeti eljárásban részesüljenek, valamint ők is bürokráciamentesebben szerezhessenek magyar munkavállalási és tartózkodási engedélyt.

Az iparági szervezet továbbá azt is élhető elképzelésnek tartja, hogy időlegesen önkormányzati, illetve állami tulajdonú lakásokban szállásolják el Magyarország leendő digitális bevándorlóit.

Adókedvezményt minden informatikusnak?

Az informatikai hiányszakmáknál az is jelentős segítség lenne az IVSZ szerint, ha a külföldi digitális nomádokat akár kilencven napig munkavállalási engedély nélkül is alkalmazhatnák, biztosítva számukra a folyamatos távmunka lehetőségét. Ugyanakkor a hazai IT-szektort képviselő szervezet nem tartaná korrektnek a külföldi és a belföldi digitális nomádok megkülönböztetését, így azt kéri, hogy

az adminisztratív terheket csökkentő és egyszerűsített eljárások, adózási lehetőségek terjedjenek ki ugyanúgy az ország határain belül, azon belül mégis földrajzilag távolról dolgozó magyar állampolgárságú digitális szakemberekre.

Tény, hogy a digitális nomádok jelenléte a hazai startup-ökoszisztéma fejlődésének alapvető feltétele, ám az IT-szakemberek idevonzása csak egyik eleme a munkaerőpiaci problémák orvoslását szolgáló eszköztárnak. A továbbiakban rengeteg más intézkedést kell megvalósítani, hogy közép- és hosszú távon is versenyképesek maradjunk a digitalizációban. Például kulcsfontosságú volna a hazai munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése, akárcsak a hazai kkv-k digitális nyitottságának és felkészültségének javítása – vonja le a konklúziót az IVSZ főtitkára.

(Borítókép: Okostelefonját és laptopját használó férfi a Finn-öböl partján 2020. május 27-én. Fotó: Anton Vaganov / Reuters)