Vencel
13 °C
23 °C

Habitat for Humanity: ha a kormányon múlik, lerohad a hazai lakásállomány

2021.09.10. 10:18 Módosítva: 2021.09.10. 10:19

A magyar lakóházak több mint fele 1970 előtt épült, a családi és sorházak 63 százaléka nincs szigetelve, a teljes lakásállomány 70-90 százalékát pedig fel kellene újítani. Miközben ma minden tizedik háztartás energiaszegénynek számít – idézi a 444 a Habitat for Humanity friss jelentését.

Az elemzés arra is kitér, hogy a szigetelés nélküli, huzatos lakások itthon akkora problémát jelentenek, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a harmadik legmagasabb a fűtésre fordított energia mennyisége az EU-ban.

A világ 70 országában, köztük Magyarországon is a méltó lakhatásért küzdő civil szervezet szerint ez hatalmas hiba.

A Habitat for Humanity jelentése példaként, egyben kritikai megjegyzéseként sorolja fel, hogy

  • a 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 700 ezer lakás felújítását tervezte 2020-ig, de az máig nem derült ki, a projektből mi minden valósult meg;
  • a 2014–2020-as uniós ciklus forrásaiból végül nem adtak vissza nem térítendő támogatást sem a lakások felújítására;
  • a kormány ehelyett leginkább középületeket újított fel;
  • az energiahatékonysági hitelprogram alig 24 ezer lakást ért el, az összes lakás fél százalékát;
  • az Otthon Melege Programban a háztartási gépek cseréjét leszámítva csak utólag lehetett kérni az energiahatékonysági beruházások támogatását, amellyel a legkiszolgáltatottabb, legszegényebb rétegek eleve esélytelenként indultak a programban;
  • ráadásul hamar kimerült a keret az Otthon Melege Programban. 

A következő hat évben még több uniós pénzt költhetnénk lakásfelújításra, például a járvány miatt létrehozott helyreállítási alapból. Magyarország a jelek szerint várhatóan a jövőben sem különösebben él majd a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programok révén érdemben javítson az EU-s viszonylatban meglehetősen rossz hazai lakáshelyzeten