Megtámadták az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását

Mint ismeretes, az 507/2021. (VII. 31.) Korm. rendelet szeptember 1-jéről szeptember 15-re tolta ki azt a határidőt, amíg az egészségügyben dolgozóknak kötelezően be kell oltatniuk magukat. A Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes aláírásával megjelent jogszabály csak egyetlen pontjában módosította a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendeletet.

Köteles felvenni és igazolni

A kormányrendelet kimondja, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik a módosított határidőig – azaz jövő szerdáig – nem oltatják be magukat. Ők a következő területeken dolgoznak:

• alapellátás,
• ügyeleti ellátás,
• járóbeteg-szakellátás,
• diagnosztika,
• fekvőbeteg-szakellátás,
• mentést igénylő ellátás,
• betegszállítás,
• bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményben szervezett egészségügyi ellátás,
• fegyveres és rendvédelmi szervek egészségügyi ellátása (dolgozók és fogvatartottak alapellátása),
• valamint a lakossági gyógyszerellátás, vagyis a gyógyszerészek, asszisztensek, szakasszisztensek.

Soron kívüli eljárásban

A kormányrendeletet pár nappal a megjelenése után alkotmányjogi panasszal megtámadta az Alkotmánybíróságon egy névtelenséget kérő egészségügyi dolgozó. Az indítványt szeptember 3-án szignálta ki előadó alkotmánybíróra Sulyok Tamás, a testület elnöke, aki korábban az Indexnek adott interjújában hangsúlyozta:

a koronavírus-járvánnyal, a különleges jogrenddel kapcsolatos ügyekben soron kívüli eljárást rendeltem el. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy ezeket az ügyeket minél előbb elbíráljuk. Ezt tettük a tavaly márciustól júniusig tartó pandémiás időszakban a különleges jogrendet érintő ügyekben is, amikor ezeket átlagosan 38 nap alatt elbíráltuk.

Súlyosan méltatlan kényszerhelyzet

Az indítványozó, aki az érintettségét munkaszerződésének csatolásával igazolta, alkotmányjogi panaszában egyebek között kifejtette:

Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyának quasi rendkívüli felmondással történő megszüntetése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával és egyben a bevezetése időpontjára tekintettel észszerűtlen.

A panaszos szerint a kormány a rendelettel visszaélésszerűen kényszeríti az egészségügyben dolgozó munkavállalókat a védőoltás felvételére, abból a burkolt célból, hogy az átoltottsági statisztikát növelje.

Azzal sem ért egyet, hogy a kormány nem differenciálta a jogkövetkezményeket, hanem egyből azonnali felmondást helyezett kilátásba. Pedig – folytatta az indítványozó – rendelkezhetett volna az oltatlanok ideiglenes távmunkavégzéséről, a munkaviszonynak a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó felfüggesztéséről, fizetés nélküli rendes vagy rendkívüli szabadságról stb.

Ezért érthetetlen, túlzó és a kormányzati kommunikációval szöges ellentétben – az elmúlt másfél évben végzett megfeszített, áldozatos szolgálatot teljesítő – egészségügyi dolgozókkal szemben súlyosan méltatlan a rendelet alapján megteremtett kényszerhelyzet.

Az indítványozó szerint a kormányrendelet megtámadott rendelkezései korlátozzák a testi integritáshoz és a testi egészséghez fűződő jogát, és olyan munkafeltételeket teremtenek, amelyek az emberi méltóságán és az egészségén túl veszélyezteti a biztonságát is.

(Borítókép: Megkapja egy egészségügyi dolgozó a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinájából készített oltóanyagot Budapesten a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának szakrendelőjében kialakított oltóponton 2021. február 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)