A beszéd, amely megváltoztatta Magyarországot

A beszéd őszi nyilvánosságra kerülése – amelynek teljes szövege a miniszterelnök blogjában jelent meg, és amit a Népszabadság közölt – bizalmi válságot okozott: Budapesten és több nagyvárosban tüntetéssorozat kezdődött. Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján a Fidesz budapesti nagygyűlésének végén a rendőrség lovasrohamot vezényelt a nagygyűlésről távozó békés megemlékezők közé. Többen megsérültek. Tüntetők, közéleti személyiségek, magyar és külföldi politikusok követelték a miniszterelnök lemondását.

Gyurcsány Ferenc 2006. szeptember 21-én miniszterelnöki interjút adott a francia Le Monde-nak. A kormányfő egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy 

az az érzésem, hogy a lakosság nagymértékben támogat, és úgy gondolom, hogy tíz év óta először fordul elő, hogy valakinek van bátorsága ezt kimondani. Tehát nem mondok le.

A kiszivárogtatott beszédben a miniszterelnök szerint nem konkrét ügyekre vonatkozott a hazugság kifejezés.

Ez egy drámai monológ, sok szenvedéllyel, egyoldalúsággal, túlzással a csapat felrázására. Aki azt gondolja, hogy ez bevallása annak, hogy konkrét hazugság történt, az félreérti a beszédet

– hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a kiszivárogtatás nyomán kialakult válság miatt nemhogy nem akar változtatni a kormányprogramon, hanem még jobban meggyőződött arról, hogy a költségvetési kiigazítások elkerülhetetlenek, és a reformok fontosak Magyarországon. A beszéd lényege ez: szakítani kell azzal a gyakorlattal, amely a párt, és nem az ország érdekében kívánt cselekedni.

Gyurcsány Ferenc beszédét szeptember 17-én juttatták el ismeretlenek a magyar sajtónak. Először csak részletek kerültek nyilvánosságra, majd az egész beszéd. Ezt követően Budapesten, a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány Ferenc azonnali távozását követelték.

A tüntetők a székház ostromakor azt követelték, hogy 

• állítsanak fel független vizsgálóbizottságot a kormány tevékenységének kivizsgálására, a vizsgálat idejére zárolják az ország vezetőinek vagyonát;
• hívják vissza Magyarország európai parlamenti képviselőit, s válasszanak helyettük igazi képviselőket.

A tüntetők fél kettőkor feltépték az addig kitartó vasrácsokat a főbejáratnál, és bementek a székházba. Török Gábor politikai elemző, aki az ominózus estén a MTV vendége volt, éjszakai élményeit blogjában örökítette meg. 

Az események után készült 101 oldalas rendőri jelentés szerint törvényes, jogszerű, de szakszerűtlen volt a rendőri intézkedés szeptember 19-én a Magyar Televízió székházánál. A rendőrök azt sem tudták, ki az irányító parancsnok, ezért a kisebb csoportok vezetői ötletszerűen döntöttek az intézkedésekről. Ennek következtében sérült meg 216 rendőr. A rendőröknek megtiltották a gumibot használatát a botokkal, üvegekkel felfegyverzett garázdákkal szemben, és a végül elakadt vízágyú bevetése sem volt szakszerű.

Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök büntetőbíró az őszödi beszéd 15. évfordulója alkalmából nyilatkozott a Magyar Hírlapnak. Ebben a 2006-os őszi eseményeket feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértőjeként egyebek mellett  azt állította, 

Völgyesi Mikós szerint a 2011. október 21-én a legfőbb ügyészhez benyújtott büntető feljelentése – amelyet Gyurcsány Ferenc felelős miniszterelnök, a büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszínparancsnokok és a végrehajtó állományban érintettek ellen tette meg – egy ma is élő feljelentés, ugyanis a nyomozás megszüntetéséről határozatot még nem kapott. 

Az Index 2008-ban, tehát két évvel az őszödi események után megszavaztatta olvasóit, Mi volt a rendszerváltás utáni időszak vezető híre Magyarországon? A szavazatok alapján a lista első két helyét Őszöd vitte el. Az Index olvasói szerint a Magyar Televízió ostroma és az őszödi beszéd kiszivárogtatása volt a rendszerváltás utáni Magyarország első 20 évének vezető politikai híre.