Fafegyverekkel védik az ország légterét Somogyban

A szaúdi vezetők a magyar mezőgazdaságot jöttek tanulmányozni, miután tavasszal bejelentették, hogy Szaúd-Arábiában nagyszabású fásítási programot indítanak, és keresik azokat a fafajtákat, amelyek jól tűrik a klímaváltozás okozta stresszhelyzeteket. Nos, a smaragdfa éppen ilyen: kiválóan alkalmazkodik a szélsőségekhez. Az egyhektáros nagyberényi karbonklíma-ültetvény jelentős részét nyolc éve telepítették, és a legelőször ültetett fák 2019-ben már negyven centiméteres törzsátmérővel, hatméteres magassággal el is érték a vágásérettséget.

Túl szép, hogy igaz legyen?

A smaragdfa jóval több szén-dioxidot képes megkötni, mint más lombos fák, miközben rengeteg oxigént állít elő. 700 ezer hektárnyi smaragdfaültetvény elméletileg képes lehet Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásának megkötésére.

A második-harmadik évtől már önfenntartók a fák, de az ültetvényt folyamatosan gondozni szükséges

– magyarázza Steier József, a Sunwo Zrt. vezérigazgatója, akit az Index Marokkóban ért el telefonon, hogy további információkat tudjunk meg tőle a smaragdfa jelentőségéről.

A Sunwo Zrt. volt az a vállalat, amely tízévnyi fejlesztés eredményeként előállította és technologizálta ezt a fafajtát. A vállalatvezető szavai szerint nem pusztán energiaspecifikus ültetvényről van szó, annál jóval többről, ugyanis összesen huszonhét értékképző tulajdonságát azonosították már a smaragdfának, a nagyberényi ültetvény pedig ezek közül vagy egy tucattal rendelkezik.

A smaragdfa levele ráadásul remekül hasznosítható a bioetanol gyártási folyamatában, de kiváló minőségű tea is készíthető belőle, sőt magas proteintartalma miatt takarmánynak is tökéletes.

A smaragdfahegedű hangja

Mindezek ismeretében érthető tehát, hogy idén augusztus 24-én Budapesten tartották az első Smaragdfa Fenntarthatósági Napot, melynek fővédnöke Kovács Pál miniszterelnökségi államtitkár volt. A konferencián elhangzott, hogy kiemelkedő szakaszához érkezett az a tízéves, összetett fejlesztő munka, amelynek eredményeként a nagyberényi karbon-klíma ültetvényről kitermelt smaragdfa újabb és újabb felhasználási területeket hódít meg. 

A smaragdfa tehát egy multifunkcionális gazdasági növény, ami nemcsak sokféle módon hasznosítható, de rendkívül sokat tesz a Föld életben maradásáért is.

Az érem másik oldala

Ugyanakkor a Paulownia termesztésébe belevágók és az ökológusok egy része megkérdőjelezte e fafaj valós jövedelemtermelő képességét és ökológiai ártalmatlanságát. 

A smaragdfa mérsékelt vízszükséglete viszont nagyon meglepte a szakembereket. Ez a siker két tényezőnek tudható be. A magyarok az úgynevezett gyökéritatóval a gravitációs veszteséget és a hidrikus stresszt is jelentősen csökkentették mindamellett, hogy az intelligens növény maga is takarékos: nagy melegben a tökhöz hasonlóan leejti a leveleit, hogy ne pazaroljon.

Folyamatosan bővül tehát a smaragdfával kapcsolatos ismeretanyag, és a telepítő Sunwo Zrt. jelenleg hat hazai egyetemmel működik együtt a legjobb megoldások megtalálásán, hiszen senki nem akar egy újabb ecetfát importálni az országba, ezért kell minél többet megtudni erről a nagy gazdasági potenciált képviselő növényről. 

Mások persze – mindezek ellenére is – a smaragdfát igenis potenciális ökológiai rizikónak tartják az élőhelyek kizsarolása miatt, nem ismerve azokat a mostanában befejezett kutatásokat, amelyek szerint a smaragdfa a környezetre veszélyes anyagok (így a sertéshígtrágya) eltakarításában egyedülálló nitráthasznosító tulajdonságot igazolt – teszi teljesebbé a képet Steier József.

Tapasztalatok

A szakszerű termesztést már megvalósító gazdák pozitív tapasztalatokról számolnak be.

Megtérülési mutatók alapján egy nyolcéves periódusban évi 20-25 százalékos huzamos hozamot lehet ezzel a befektetéssel realizálni, ami ma messze kiemelkedik más hasonló befektetési formáktól

– állítják a nagyberényi smaragdfaültetvény tulajdonosai, Nagy Zsolt és testvére, Jenő.

A smaragdfa dekarbonizációs felértékelődése és értékképzése pedig csak most kezdődik – teszi hozzá mindehhez dr. Steier József –, tekintettel arra, hogy idén a karbonkvóta ára már az egekbe szökött, a 62 €/tonna szintet is kóstolgatta. Persze a magánkarbonkvótáig az EU-ban még rögös az út, de az ausztrál és az amerikai példák azt mutatják, hogy akár működhet is.

Mint mondják, a fa nyolcéves korában gyakorlatilag tarra vágató, és ennyi idősen egy törzs körülbelül 0,6-1 m³ faanyagot ad.

Fűtőértéke 4500 kcal/kg. A fa hatalmas levelei magas proteintartalmuk miatt takarmányozásra is jól hasznosíthatók, Magyarországon sertéseket etettek vele, és pozitív takarmányozási értékét a herceghalmi kutatóállomás igazolta. A leveleket biogázgyártás szempontjából is bevizsgáltatták, és a kukoricaszilázsnál alig gyengébb kihozatalt kaptak a szegedi egyetem vizsgálatai alapján. Mindez azért fontos, mert a smaragdfaültetvényeken hektáronként akár 30 tonna levéltömeg is betakarítható.

Utópia, vagy valós lehetőség?

Ahogy korábban említettük, 700 ezer hektárnyi smaragdfaültetvény elméletileg képes lehet Magyarország teljes szén-dioxid-kibocsátásának megkötésére. Adódik tehát a kérdés, hogy egyáltalán rendelkezésre állhat-e ennyi földterület a telepítéshez. Nos, a KSH adatai alapján kiderült, hogy 1950 óta két átlagos magyarországi megyének megfelelő területtel, 840 ezer hektárral csökkent hazánk mezőgazdasági hasznosítású területe, ami egyúttal azt jelenti, hogy rendelkezésre állhat a szükséges földterület, ám ez csak elméleti lehetőség. A tulajdonviszonyok, a területfejlesztési tervek és az élőhelyi megfelelőség a legfontosabb determináló tényezők, amelyek behatárolják majd a smaragdfa térnyerésének lehetőségét.

(Borítókép:  Smaragdfaültetvény a Somogy megyei Nagyberényen 2019. augusztus 11-én.  Fotó: Varga György / MTI)