Trócsányi László válthatja Áder Jánost az államfői székben

2022. május 10-én lejár Áder János második köztársasági elnöki mandátuma. Miután az Alaptörvény szerint az államfőt legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani, és utódjáról a megbízatás lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal kell döntenie az Országgyűlésnek, 

A harmadik köztársaság elnökei

Áder János a harmadik köztársaság ötödik államfője, ha azonban az ideiglenes köztársasági elnököket is számba vesszük, akkor a hetedik:

• Szűrös Mátyás 1989. október 23-ától és 1990. május 2-ig ideiglenes köztársasági elnök;
• Göncz Árpád – először ideiglenesen 1990. május 2-ától és augusztus 3-ig, majd 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között köztársasági elnök;
• Mádl Ferenc 2000. augusztus 4. és 2005. augusztus 4. között köztársasági elnök;
• Sólyom László 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között köztársasági elnök;
• Schmitt Pál 2010. augusztus 6. és 2012. április 2. között köztársasági elnök;
• Kövér László 2012. április 2-ától május 9-ig a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként látta el az államfői feladatokat;
• Áder János 2012. május 10-e óta köztársasági elnök.

Áder Jánost 2012. május 2-án, Schmitt Pál lemondása után kétharmados támogatással, 262 szavazattal választotta meg az akkor még 386 tagú parlament köztársasági elnöknek. A Jobbik nemmel voksolt, a többi ellenzéki képviselő nem vett részt a szavazáson. Május 10-én iktatták be hivatalába. Öt évvel később, 2017. március 13-án a 199 tagú Országgyűlés 131 szavazattal választotta újra államfőnek, miközben a kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott.

Az Alaptörvény részletesen rendelkezik az államfői választásról, amelyet jelölés előz meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az lesz, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelenül zárul, második szavazást kell tartani. Ezen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök pedig az lesz, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást azonban legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Indítvány, amit tárgysorozatba sem vettek

Az ellenzék idén áprilisban teljes mellszélességgel beállt a szocialista Molnár Gyula javaslata mögé, hogy Áder János utódját ne a jövő évi országgyűlési választások előtt válasszák meg. Az MSZP-s politikus az Alaptörvény tizedik módosítását kezdeményezte, mégpedig két új rendelkezés beiktatásával:

1. az országgyűlési képviselők választásának évében a köztársasági elnököt legkorábban az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését követő harmincadik napon lehet megválasztani, ha a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása a választás évében szűnik meg;
2. ha a köztársasági elnök megbízatása az országgyűlési képviselők választásának évében szűnik meg, akkor megbízatási ideje az újonnan megválasztott köztársasági elnök hivatalba lépéséig meghosszabbodik.

Molnár Gyula az indítványa indoklásában emlékezetett, hogy az 1989. november 26-án tartott, úgynevezett négyigenes népszavazás első kérdése a következő volt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” Ebben a kérdésben is az igen szavazatok kerültek többségbe, aminek eredményeként választották meg 1990 nyarán Göncz Árpádot, majd sorra az utódjait – mindig a nyár folyamán. Ezalól csak Áder János 2017. márciusi újraválasztása képez kivetélt – érvelt az ellenzéki képviselő. De hiába, mert indítványát még tárgysorozatba sem vették.

A Závecz Research májusi kutatása szerint amúgy

Ami a pártpreferenciát illeti, a kormánypártiak 49 százaléka, az ellenzéki választók 61 százaléka, a pártot nem támogatók 42 százaléka fejezte ki egyetértését azzal, hogy az új államfőt már az új összetételű Országgyűlés választhassa meg.

Kifejezi a nemzet egységét

Az Alaptörvény szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az államfőnek számos feladata van:

• a Magyar Honvédség főparancsnoka;
• képviseli Magyarországot;
• részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
• törvényt kezdeményezhet;
• országos népszavazást kezdeményezhet;
• kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
• különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
• összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
• feloszlathatja az Országgyűlést;
• az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak;
• az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
• javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
• kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
• megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
• az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
• megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
• kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
• megbízza az egyetemek rektorait;
• kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
• törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
• gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
• dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
• dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

Elnöki és exelnöki juttatások

Az államfői feladatok ellátásáért a köztársasági elnököt tekintélyes tiszteletdíj illeti meg, ami a házelnök díjazásának 1,1-szerese. Ez az összeg a Blikk számításai szerint

Az államfő továbbá rezidencia, személygépkocsi használatára is jogosult, és valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen veheti igénybe.

A törvényi szabályozás az exelnök juttatásait is nagyvonalúan határozza meg.

A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatás illeti meg, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

A leköszönő elnöknek – kérelmére – megfelelő lakást kell biztosítani, de háromfős titkárságot is alkalmazhat, ahogy továbbra is jár neki a térítésmentes egészségügyi ellátás és az ingyenes gépkocsihasználat. Amennyiben rezidenciát kér, annak fenntartását, valamint „a lakás üzemeltetési feladatainak ellátásához egy fő alkalmazásának a feltételeit” (magyarán: egy bejárónő alkalmazását) az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

Áder János a 63. életévének betöltése (2022. május 9.) után azért is nyugdíjat kap, hogy 2009 és 2012 között képviselő volt az Európai Parlamentben. Az EP-képviselőségért a 8900 eurós fizetés 14 százalékát, mintegy havi 450 ezer forintot utalnak majd a számlájára.

Felkészül Trócsányi László

Áder János lehetséges utódjáról már egy évvel ezelőtt megkezdődtek a találgatások. A sajtóban több név is szóba került. A Mandiner például úgy értesült, hogy a Fidesz legbelsőbb köreiben Trócsányi László volt igazságügyi miniszter, Maróth Miklós klasszikafilológus és Csák János üzletember neve is felmerült potenciális államfőjelöltként. Idén augusztus elején pedig a Népszava írta meg, hogy várhatóan Trócsányi Lászlót, jelenlegi fideszes európai parlamenti képviselőt, korábbi igazságügyi minisztert jelölik a kormánypártok köztársasági elnöknek. Az értesülést fideszes politikusok is megerősítették.

Trócsányi nyolc évet töltött diplomáciai szolgálatban: 2000-től 2004-ig nagykövet volt a Belga Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal, majd 2010 és 2014 között párizsi nagykövetként tevékenykedett. A két megbízás között, 2007-től 2010-ig alkotmánybíró is volt. Talán már kevesen emlékeznek rá, de 1993-ban kis híján ő lett az első magyar ombudsman, de egyetlen szavazattal lecsúszott a tisztségről. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2000 óta egyetemi tanár. Az utóbbi években volt igazságügyi miniszter (2014–2019), európai parlamenti (EP) képviselő (2019-től), valamint a Magyar Jogász Egylet elnöke (2020-tól). 2019 szeptemberében a kormány az Európai Bizottság magyar tagjának jelölte, de az EP jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította jelöltségét.

(Borítókép: Trócsányi László igazságügyi miniszter az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018. május 18-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)