Orbán Viktor a pedagógusoknak: idén semmi, jövőre 10 százalék
További Belföld cikkek
- Márki-Zay Pétert feljelentette Lázár János felesége
- Orbán Viktor: Szeretnék megnyugtató dolgokat mondani, de nem tudok
- „Ott van a sok kölyök, minek tartsam meg?” – élet-halál harcot vívtak egymással a kutyák
- A kormány benyújtotta a magyar kutatási hálózat átalakításáról szóló javaslatot
- Kiutasítottak Magyarországól egy amerikai tanárt, aki 10 éve tanított az országban
Ősz van, ilyen körülmények közt gyorsabban terjed a vírus is – válaszolta Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott hagyományos péntek reggeli interjújában az első kérdésre, amely arról szólt: mi a véleménye arról a javaslatról, hogy Litvániában 100 eurót kapnak az idősek az oltásért.
A miniszterelnök a járványhelyzetről beszélve többször is hangsúlyozta, hogy csak az oltás segít, majd utalt Merkely Béla csütörtöki nyilatkozatára, miszerint mindenkit megtalál a vírus, aki nem oltatja be magát.
„Sokan agitálnak az oltás ellen, terjesztenek mindenféle rémhíreket és ez nem marad hatástalan” – Orbán Viktor szerint ezzel magyarázható az, hogy miért nem oltatták be magukat sokan még mindig.
A miniszterelnök úgy vélte, a felelősségteljes magatartás az, ha mindenki felveszi az oltást, és azt tanácsolta, hogy a harmadikat oltást is mindenki adassa be, aki megteheti.
A JÖVŐ HÉTEN Ő IS BEOLTATJA MAGÁT HARMADSZOR – ÍGÉRTE A MINISZTERELNÖK.
„Bár nem vagyok félős típus, de most valahogy úgy érzem, hogy szükségem van erre a harmadik oltásra. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy kövesse a példámat” – fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy a harmadik oltás „jobb ha van, mint ha nincs”.
Pánik, fenyegetés
A miniszterelnök ezt követően a rezsi örökzöld témájáról ejtett szót. Vannak olyan országok, amelyek számára a rezsi nem olyan fontos kérdés – mondta a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy Magyarország nem tartozik ezek közé.
A háziasszonyok ezt jobban tudják, mint én, kiszámolják a havi kasszát, pontosan látják, mekkora összeget kell rezsire fizetni
– fogalmazott, majd emlékeztetett arra, hogy ezzel kapcsolatban komoly politikai küzdelmeket vívtak a baloldallal a 2000-es évek óta.
A miniszterelnök szerint az Európai Parlamentben a baloldaliak azt mondták hogy piaci energiaárak legyenek, ezt ő és a magyar kormány nem fogadta el „megvédték” az alacsony rezsit.
Ha ezt eltörölnék, akkor havi 32 ezer forinttal több hiányozna a családok kasszájából
– mondta Orbán Viktor, aki szerint számos Nyugat-Európai országban, „most kitört a pánik” az energiaárak miatt. A miniszterelnök ezzel vélhetően az Egyesült Királyságra utalt, ahol valóban pánikvásárlás indult be az utóbbi időben.
Szerinte az Európai Unió „szándékosan” emeli az üzemanyagárakat, mert akkor lehet rákényszeríteni a gazdaságokat a károsanyag-kibocsátás csökkentésére.
Ezt a fenyegetést Frans Timmermans uniós biztos testesíti meg – vélte a miniszterelnök
Brüsszel ma a probléma, nem a megoldás, hanem maga a probléma – szögezte le végül. Orbán Viktor ezt követően arról beszélt, hogy módosították az éves gazdasági növekedési előrejelzést, ami a nyugdíjakat és szociális járulékokat érinti.
A magyar gazdaság képes volt arra, hogy elérje azt a teljesítményt, amit a járvány előtt mutatott
– mondta, majd hozzátette, hogy ez azért történhetett meg, mert a magyar emberek dolgoztak. A miniszterelnök ezzel megismételte azt a korábbi kijelentését, miszerint Magyarország csak a saját munkájára számíthat, természeti erőforrások eladásából nem lehet fenntartani a gazdaságot. A gazdasági előrelépés viszont azt jelenti, hogy tudnak segíteni a nyugdíjasoknak és a családoknak. Soha nem adott vissza senki a magyar embereknek befizetett adót – mondta erről a 600 millió forintról.
Béremelések lesz, de egyelőre nem a pedagógusoknak
A miniszterelnök azt is ismertette, hogy 2022. január 1-jétől több szektorban is béremelések várhatóak:
az ápolók bérét 21 százalékkal, a bölcsődei, szociális és kulturális dolgozók bérét pedig 20 százékkal emelik meg.
Emellett vannak még tervek arra vonatkozóan, hogy a 13. havi nyugdíj egészét, és ne csak a második heti részét adják vissza. Ennek a feltételei most még nincsenek meg, de ha a következő 3-4 hónapban mindenki jól teszi a dolgát az országban, akkor lehetővé válik – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök fontosnak nevezte a fiatalok számára nyújtott szja-kedvezményt, valamint a minimálbér emelését is.
Arra a kérdésre, hogy a pedagógusok és az önkormányzati dolgozók mikor kapnak béremelést, a miniszterelnök azt mondta, hogy hitelből nem lehet bért emelni, ehhez gazdasági teljesítmény kell. Ha ez nem így van, akkor az ország csődbe kerül, ahogy az a Gyurcsány- és Bajnai kormány alatt történt – mondta Orbán Viktor.
2023-ban reménykedhetnek
A miniszterelnök azt mondta, hogy pedagógusoknak igazuk van akkor, amikor bérrendezést követelnek, de ezt idén egyelőre nem tudják megvalósítani, jövőre viszont lehet rá esély.
Én úgy látom, hogy a következő évben lehetséges egy 10 százalékos emelés
– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy 2023-ban januárjában jöhet majd a nagyobb pedagógusi bérrendezés. Most éppen sztrájkra készülődnek, ha jól látom – mondta, hozzátéve, hogy azért próbálnak megegyezni velük.
A magyar gazdaság jó állapotban van – ezt Nagy Katalin műsorvezető vetette fel a következő kérdésben, amire viszont Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ez „egy veszélyes mondat”, mivel vékony jégen állunk, mivel az államadósság még mindig nagyon magas, bár még nem reménytelen a helyzet.
Az LMBTQ-lobbi miatt nem jön pénz
A miniszterelnök az EU-s gazdasági helyreállítási tervről is beszélt, amelynek végrehajtása szerinte nem korrekt módon zajlik. Egyes országok már megkapták a pénzt, míg más államok egyelőre nem jutottak hozzá a forrásokhoz – panaszkodott Orbán Viktor
Hát amiatt az LMBTQ-lobbi miatt
– ezzel indokolta a miniszterelnök, hogy Magyarország miért nem kapta még meg a forrásokat. Szerinte igazságtalan dolgokat várnak el Magyarországtól, „az Unió visszaél a hatalmával", de végül meg fogjuk kapni a pénzt, „mert ez jár nekünk". És miután a magyar gazdaság jól teljesít, ezért ki fogjuk bírni addig,– szögezte le a miniszterelnök (A helyreállítási program keretében az EuObserver szerint eddig 51 milliárd eurót osztottak ki 16 ország közt).
Nobel-díj helyett ifjú magyar szakmunkások
Arról, hogy Karikó Katalin miért nem kapott Nobel-díjat, Orbán Viktor azt mondta, hogy ennek az okát ő sem tudja, de felhívta a figyelmet arra, hogy
a fiatal szakmunkásaink egy nemzetközi versenyben taroltak.
Orbán Viktor szerint az általa említett nemzetközi megméretésen a „klasszikus szakmákban” bizonyultunk jónak – úgymint bútorasztalos, kertépítő, weboldalszerkesztő, fodrász. „Majdnem 20 fiatalunk nyert vagy különdíjat vagy pedig valamilyen érmet. Ezúton is gratulálok nekik” – mondta a miniszterelnök, aki nagyon örült a szakmunkások sikerének.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, mielőtt interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. október 1-jén. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)