Koronavírus adatok

2021. dec. 08.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Natália
-3 °C
2 °C

Kövér László szerint az emberi agyműködést neurotechnológiai eszközözökkel, koponyán belülről fogják irányítani

2021.10.15. 17:49

Zavaros fejtegetésbe kezdett Kövér László a Parlamentben, amikor is a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén tartott megnyitó beszédében arról beszélt, hogy az államokra mint közhatalmakra új kihívásként nehezednek a magánhatalmak.

A házelnök az embernek az anyanyelvéhez, a nemzeti kultúrájához és a szülőföldje otthonosságához való jogának biztosításáról értekezett, majd áttért a chilei parlament idén szeptemberben elfogadott alkotmánymódosítására az emberi identitás neurológiai védelméről. Az MTI tudósítása szerint eképpen fogalmazott:

Idáig az emberi agy működését alapvetően csak ideológiai módszerekkel, azaz a koponyán kívülről lehetett befolyásolni, mostanra azonban egy olyan korszak küszöbére érkezett az emberiség, amikor az agykutatás és a technológiai fejlődés lehetővé teszi, hogy az emberi agy és gondolkodás működése neurotechnológiai eszközökkel, koponyán belülről is mások által befolyásolható, módosítható és irányítható legyen.

Erről úgy vélekedett, hogy a tudomány vívmányai mindig lenyűgözőek, de szabályozás hiányában sokszor életveszélyesek. Ezért szükségesnek nevezte, hogy a neurotechnológia területén új etikai szabályokat, új nemzetközi jogi egyezményeket, új emberi jogi fogalmakat alkossanak, „hogy az emberiség ne rabjává, hanem haszonélvezőjévé váljon a technológiai fejlődésnek”. Javasolta azt is, hogy a KMKF legyen szervezője és házigazdája egy olyan nemzetközi emberi jogi konferenciának, amely a jövő évi választások és a megfelelő előkészítés után áttekinti az ember biológiai integritása és nemzeti identitása védelmének 21. századi követelményeit, és ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi szervezeteknek a legújabb generációs emberi jogok bővítésére.

Kövér László beszédében az államok és a multinacionális vállalatok küzdelméről is értekezett, ennek tétje szerinte világszerte az országok pénzügyi, gazdasági, természeti és emberi erőforrásai feletti rendelkezési jog megtartása, illetve megszerzése. Felidézte, hogy 2017-ben a világ 100 legnagyobb bevételt előállító entitásának listáján 71 multinacionális vállalat, azaz államhatárokon átívelő magánhatalmi csoport szerepelt és csak 29 állam.

Arról azonban már nem tett említést, miszerint a küzdelem tényének némileg ellentmond az, hogy az Orbán-kormány regnálása alatt csaknem háromszor annyi állami támogatást osztottak ki a multinacionális nagyvállalatoknak, mint 2010 előtt. A második Orbán-kormánytól kezdődően éves átlagban mintegy 51,8 milliárd forint közpénz landolt a multinacionális nagytőkénél, miközben ugyanez az éves átlag a 2004-es uniós csatlakozástól számítva 2010-ig 18,6 milliárd volt.