2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Változnak a szülői felügyelet szabályai

Gyerekelhelyezés CLK
2021.10.20. 16:45
A Polgári törvénykönyv tervezett módosítása szerint a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthetne a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelhetné a gyermek úgynevezett váltott elhelyezését, azaz a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával élne a válás után. A javaslatról megoszlanak a vélemények. Három jogvédő szervezet – a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – például teljesen kiakadt, mert szerintük a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait.

Az Országgyűlés október 19-én lezárta az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/17282. számú törvényjavaslat általános vitáját, amely többek között módosítja a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó szabályait. A törvénymódosításról előzetes tervek szerint a november 8-i héten tartják a zárószavazást, az új rendelkezések 2022. január 1-jén lépnének hatályba.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a Polgári törvénykönyv módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy a bíró az egyik szülő kezdeményezésére elrendelje a gyermek úgynevezett váltott elhelyezését, ami azt jelenti, hogy a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával lesz a válás után. Az eddigi szabályok alapján erre a megoldásra csak egyezség esetén volt törvényes lehetőség, ami túl merevnek bizonyult. Az igazságügyi tárca vezetője elmondta: az új szabályozás konfliktusos helyzetekben is lehetőséget ad arra, hogy előmozdítsa a szülők hosszú távú együttműködését, ez pedig a gyermekek érdekét szolgálja.

A magyar ítélkezési gyakorlat eddig nem volt egységes a tekintetben, hogy a bíróság szülői egyetértés hiányában rendelkezhet-e a gyermek váltott elhelyezéséről. Ebből következik, hogy 

a házasság felbontása után a gyermek csak abban az esetben tölthetett ugyanannyi időt mindkét szülőjével, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorolták.

A törvénymódosítás arra biztosítana lehetőséget, hogy a bíróság – a szülők megállapodása hiányában – az egyik szülő kérelmére is dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és nem szükséges erre kizárólag az egyik szülőt feljogosítania. A javasolt szabályozás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a házasság felbontását követően a közös szülői felügyelet automatikusan fennmaradna, hanem csak arra adna lehetőséget, hogy a bíróság – mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben – az egyik szülő egyoldalú kérelmére is határozhatna úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad.

Varga Judit kiemelte, hogy miután minden helyzet más és más, nagyon fontos, hogy a bírónak megfelelő empatikus, helyzetfelismerő képessége, tapasztalata legyen, hogy ezekben az egyedi esetekben a legeslegjobb döntést hozhassa meg. Az igazságügyi miniszter elmondta:

Tehát a bíró mozgástere is meg fog növekedni, mert egyértelmű, hogy ha olyan körülményeket észlel, amelyek aztán csak még nagyobb konfliktust fognak generálni, amelyek esetében csak még nagyobb problémát okoz a váltott elhelyezés, akkor természetesen nem fog így dönteni, nem dönthet így.

Tervezett főbb szabályok:

  1. A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk, vagy a gyámhatóság, vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
  2. A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.
  3. A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.
  4. Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.

A módosításról megoszlanak a vélemények. Illés Blanka családjogi ügyvéd az ATV Híradójának nyilatkozva igazságtalannak nevezte a jelenlegi törvényt, és örömmel fogadta a módosítási javaslatot:

Az anya a pluszjogokkal nem tud majd visszaélni, tehát innentől kezdve kiegyensúlyozott lesz a helyzet. Ez pedig csökkenti a konfliktusokat, csökkenti a lojalitáskonfliktust a gyerekben, hiszen azonos jogokkal rendelkezik mindkét szülő. Azonos időt tölt a gyerek mindkét szülővel, tehát nagyon sok vitának ez kihúzza a méregfogát.

Herkules Mónika válási szakértő is méltatta az új törvényjavaslatot, de szerinte a váltott nevelés konfliktusokat okozhat: 

Egy gondozó szülőnek, jellemzően az édesanyának ez nagy nehézség lesz. Illetve azt is vizsgálni kell, hogy a különélő szülő, aki most a váltott gondoskodásnak a másik serpenyőjében lesz – jellemzően az édesapa – mennyire lesz alkalmas a gyereknevelése.

Három jogvédő szervezet – a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség – kiakadt a tervezett törvénymódosításon. Mint közös levelükben írják, a három szervezet a minisztériumnak megküldött írásos véleményében

egyértelműen jelezte, hogy az egyik szülő kérelmére elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait, és a jelenlegi jogalkalmazói felkészültség mellett kifejezetten ellenzik a bevezetését.

A bántalmazottak jogvédelme és jogi képviselete terén több évtizede aktív nőszervezetek szakmai hivatkozásokkal, nemzetközi kutatási jelentésekkel és külföldi felhasználási tapasztalatok ismertetésével támasztották alá álláspontjukat. Bár a véleményüket bekérték, elmondásuk szerint ezt követően sem a minisztériumtól, sem egyéb kormányzati szervtől nem kaptak visszajelzést, ellenben minden előzetes értesítés nélkül megjelent a T/17282. számú törvényjavaslat.

A törvényjavaslat szövegezéséből egyértelműen kiderül, hogy az általunk megfogalmazott szakmai véleményt, illetve aggályokat egyáltalán nem vették figyelembe; ez az áldozatok jogainak és biztonságának védelme szempontjából rendkívül aggasztó és veszélyes.

Az Igazságügyi Minisztérium közleménye

Fontos, hogy eloszlassuk a közös szülői felügyelet, illetve a váltott gondoskodás körüli tévhiteket. Varga Judit igazságügyi miniszter a Polgári törvénykönyv módosítására tett javaslatot, amely érinti a közös szülői felügyeletet, illetve a váltott gondoskodás témakörét. A módosítás egyértelműen a gyermekek mindenek előtt álló érdekét szolgálja. Kiemelendő, hogy a legtöbb európai országban automatizmus, főszabály a közös szülői felügyelet, továbbá az Európai Unió legtöbb országában dönthet a bíróság az egyik szülő kérelmére is a közös szülői felügyelet kérdésében. A törvénymódosítást az Országgyűlés általános vita szakaszban október 19-én, kedden tárgyalta, az előterjesztést a kormánypártok mellett ellenzéki pártok is támogatták.

A módosítás egy régóta ismert szabályozási igényt elégítene ki. Ez az igény a Ptk. 2014-es hatályba lépése óta folyamatosan napirenden van, és nem telik el úgy hét, hogy erre vonatkozó állampolgári megkeresés ne érkezzen az Igazságügyi Minisztériumhoz. 2020-ban Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatára és kezdeményezésére felállították a Családjogi Civil Munkacsoportot több mint 20 civil szervezet részvételével. A jelen előterjesztésben szereplő szabályozás már akkor rögtön napirendre került.

A hatályos magyar szabályozás alapján, ha a szülők nem tudnak megállapodni a szülői felügyelet kérdésében, a bíróság döntésre kényszerül, hogy a gyermek felett melyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogot, abban az esetben is, ha a bíróság egyébként mindkét szülőt egyaránt alkalmasnak tartja a gyermek gondozására, nevelésére. A törvényjavaslat kibővíti a bíróság döntési lehetőségeit azzal, hogy a kiskorú gyermek érdekében olyan megoldást is alkalmazhat a szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, amivel egyik szülő sem szorul ki a gyermek életéből és a gyermeknek sem kell elszakadnia egyik szülőjétől sem.

A NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség azon állítását, hogy ezzel a lehetőséggel a kormány a bántalmazók kezébe ad több jogot, azt sugallja, hogy az elvált, különélő szülők mind bántalmazók, kapcsolati erőszakot elkövetők, amely állítás elfogadhatatlan, leegyszerűsítő és mind a törvényjavaslat céljának, mind a vonatkozó nemzetközi és magyar szabályozásnak is a teljes félreértelmezése.  

2020-ban egyébként 67 301 házasságkötés és 14 979 válás történt Magyarországon, ezer házasságkötésre 223 válás jutott. A válások kétharmadát a feleségek kezdeményezik, a kiskorú gyermekek kilencven százalékát az anyánál helyezik el.

(Borítókép: Ppi / Index)