Egyre korábban kapnak telefont a magyar gyerekek
További Belföld cikkek
- Szaloncukrot loptak, majd egy Mézeskalács Házikóba is be akartak törni a tolvajok Szombathelyen
- Kimondták a NER-ről: „Ez a norma”
- Fontos határidőre figyelmeztette az Oktatási Hivatal a felvételizőket
- Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
- Gázolás és járműhiba nehezítette a MÁV reggeli közlekedését
Egyre fiatalabban kezdenek internetezni a magyar gyerekek; majdnem kétszer annyi 7-8 évesnek volt tavaly mobiltelefonja, mint 2017-ben – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) reprezentatív kutatásából, amelynek részleteit szerdán közölték az MTI-vel.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte az MTI-vel, hogy a Psyma által, kétezer 7 és 16 év közötti gyerek, valamint szüleik megkérdezésével, a hatóság megbízásából készített kutatásból kiderült: három év alatt a 7-8 évesek körében csaknem a duplájára nőtt a telefonnal rendelkezők aránya, 14 százalékról 24 százalékra emelkedett.
A magyar tízévesek többségének már van mobiltelefonja
Ez az eszköz egyre inkább okostelefon, amelyhez havidíjas és mobilnet-előfizetés is tartozik. A közösségi médiában jelen lévő tízévesek száma megháromszorozódott: 3-ról 10 százalékra emelkedett – írták.
Hozzátették, 2017-ben a közösségi médiaprofillal rendelkezőknek még a 66 százaléka osztott meg magáról fényképet, 2020-ban már csak 58 százalékuk, ami azt jelzi, hogy egyre óvatosabbak a gyerekek; e-mail címét, iskolája nevét vagy telefonszámát is egyre kisebb hányaduk teszi nyilvánosan megismerhetővé.
Közölték azt is, a 11 és 16 évesek között három év alatt a duplájára nőtt azoknak az eseteknek az aránya, amikor egy idegen igyekezett kapcsolatba lépni velük: 9 százalékról 18 százalékra.
Minden tizedik gyermek visszajelöli az őt bejelölő idegent, a 13-14 évesek negyede, a 15-16 évesek csaknem harmada tart kapcsolatot olyan "ismerősökkel", akiket soha nem látott.
Az ismeretlenek által megkeresett gyerekek fele szembesül online ártalommal, negyedük pedig konkrét jogsértéssel
– hívták fel a figyelmet.
A felmérés szerint a magyar szülők nagyjából harmada választ passzív stratégiát a gyermeke digitális életében, vagyis nem tilt, nem korlátoz, nem ellenőriz és nem is beszélget a netes tapasztalatokról, pedig az aktív stratégiát alkalmazó szülők gyermekei jóval tudatosabb döntéseket hoznak a neten, mint a passzív viselkedést mutatók.
A közleményben kitértek arra is, az NMHH egy szülőknek szóló - a gyerekek online életéhez kapcsolódó - tanácsadó, információs oldalt üzemeltet: a gyerekaneten.hu-t. Az oldal 2021 őszére megújult, új struktúrája már a témákat kifejtő szakértői cikkeket helyezi előtérbe, és a szócikkeken, kvízeken túl elmélyültebb ismeretszerzésre is hív. A szerkesztők ehhez frissítették és bővítették az oldal tartalmait.
A médiahatóság a behálózás témáját fókuszba helyezve novemberben kampányt is indított az oldal ismertségének növelésére: országosan közterületen city-light plakátokkal, budapesti villamosokon elhelyezett reklámokkal, valamint online és közösségi médiás hirdetésekkel szólítja meg a szülőket - áll a közleményben.
(via MTI)