Biztos, hogy ismeri a saját jogait és kötelességeit szülőként?

Évente átlagosan 17-18 ezer válást mondanak ki Magyarországon, és amennyiben kiskorú is van a széthulló kapcsolatban, a bíróságnak a bontóper mellett rendeznie kell a szülői felügyeleti jog gyakorlását, illetve ennek részeként a kapcsolattartást, valamint a tartásdíjat is.

A héten elfogadott, várhatóan 2022. január 1-jén életbe lépő új, úgynevezett válástörvény most érdemi változást hoz a szétváló családok, azon belül is a gyerekek életében, többek között azzal, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a bíró már egyedül az egyik szülő kérésére is megítélheti a közös gyermekfelügyeletet, míg ilyen ítélet korábban kizárólag a két szülő együttes kérésére születhetett. Ám ha nem így történt, a bíró csak az egyik szülőnek, jellemzően a gyermekkel több időt töltő édesanyának adta a gyermekfelügyeletet.

Most, hogy hamarosan komoly változásokra számíthatnak a szülők szétválása miatt új felállásban létező magyar családok, családjogi ügyvéd segítségével, gyakorlati példákon keresztül nézte meg az Index, mit is értünk a legfontosabb alapfogalmak alatt, mint:

• szülői felügyeleti jog;
• közös szülői felügyelet;
• váltott gondoskodás.

Egész pontosan mit jelent a szülői felügyeleti jog?

A szülői felügyeleti jog a Polgári törvénykönyv alapján több jogot is magába foglal. Ezek egyike a gyermek nevének meghatározása, amely az ügyvédi tapasztalat szerint viszonylag ritkán okoz problémát szakításkor a szülők között.

Az viszont már annál inkább, hogy a felügyeleti jogot gyakorló szülő dönthet többek között a gyerek nevelésével, gondozásával kapcsolatos kérdésekben. Ha nem közös a felügyelet, és csak az egyik szülő van felruházva ezekkel a jogokkal, például egyedül ő határozhatja meg, hogy betegség esetén milyen típusú gyógykezelést kapjon a gyermek.

Megtörtént eset a praxisomból, hogy a külön élő ezoterikus anyuka gyógyszerek helyett varázskövekkel próbálta gyógyíttatni a beteg gyereket. Mivel nála volt a gyerekfelügyelet, az apukának abszolút semmi beleszólása nem lehetett, hogy inkább el kellene menni a gyermekorvoshoz, is kiváltani az általa felírt gyógyszert. Ahogy hasonló helyzetben fordult elő olyan is, hogy a gyermekorvos apuka nem mondhatta meg, hogy szerinte melyik kollégája műtse meg a gyereket

– sorolja a példákat Illés Blanka családjogi ügyvéd, hogy köszön vissza a gyakorlatban a közös felügyelet hiánya.

Szintén okozhat fejfájást nemegy külön élő szülő számára, hogy a szülői felügyeleti jogokkal felruházott fél Magyarország területén gyakorlatilag oda költözik a közös gyerekkel, ahová csak szeretne. Ha akarja, akár több száz kilométerrel arrébb is teheti a székhelyét, amire a felügyeleti jogokkal nem bíró szülőnek ezúttal sem lehet ráhatása. Mondani sem kell, mindez mit jelent a gyermekekkel való kapcsolattartásra nézve a külön élő fél és persze a gyerekek számára.

Bár itthon viszonylag ritka szituáció, amikor egy kiskorú komolyabb vagyonnal rendelkezik, a szülői felügyeleti jog kiterjed a gyermek vagyonának kezelésére is. Jellegzetes példa, amikor jellemzően az apa – mondván, hogy nem foszthatja meg az otthonuktól a gyermekeit – a válás után a nevükre íratja az utolsó közös ingatlant. Ám ha a felügyeleti jogokkal felruházott anyáé az ingatlan másik fele, gyakorlatilag onnantól bármit megtehet azzal a házzal, lakással; megterhelheti, eladhatja – magyarázza a családjogi ügyvéd.

A törvényes képviselet joga szintén idetartozik, ami a hétköznapok során leginkább abban merül ki, hogy a felügyeleti jogokkal felruházott szülő írhatja alá az ellenőrzőt, járhat szülői értekezletre, adhat nyilatkozatot az óvodának, iskolának.

Illés Blankának van például egy spanyol apuka ügyfele, aki nagyon szeretné, ha a kislánya spanyolul tanulna, ám hiába kéri régóta, a gyermekfelügyeletet gyakorló anyuka semmi szín alatt nem hajlandó spanyolnyelv-tanfolyamra járatni a gyereket.

Persze közben ne feledjük, a szülői felügyeleti jog egyaránt jár kötelességekkel is. Például ha a gyermek megbetegszik, annak a szülőnek kell otthon maradnia vele, akinél ezek a jogok vannak

– figyelmeztet Illés Blanka.

Kinek jár és hogy működik a közös felügyelet?

Közös szülői felügyeletet eddig is lehetett kérni, amennyiben mindkét szülő akarta. Ugyanakkor a családjogi ügyvéd szerint eddig viszonylag kevesen éltek a lehetőséggel, mert a szétváló szülők többségükben úgy gondolkodtak, inkább nem korlátozzák a saját jogaikat.

A gyermekelhelyezési pereket eddig megközelítőleg 85 százalékos arányban megnyerő anyák számára sokkal egyszerűbb volt azt mondani, úgyis velem él, nálam tölti a legtöbb időt a gyermek, alapvetően én gondoskodom róla, ezek után még köteles legyek egyeztetni a volt férjemmel!?

Még azok is így vélekedtek, ahol nem volt vita a felek között. Az apák többsége pedig bele is nyugodott, hogy a bíróságon úgysem tudja kivívni a közös gyermekfelügyeletet. Viszont pont a közelmúltban hívott az egyik anyuka ügyfelem, aki két éve még úgy döntött, a közös helyett ő kéri egyedül a gyermekfelügyeletet. Ám az új törvény hírének hatására felülbírálta saját magát, hogy anno mindez mennyire nem volt fair az egyébként teljesen együttműködő, a gyermekeiről nagyon tisztességesen gondoskodó apával szemben. Legyen mégis közös a felügyelet

– osztotta meg a történetet ügyvédi praxisából Illés Blanka.

Mit értünk váltott gondoskodás alatt?

Az új hazai válástörvény úgy fogalmaz, a közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.

Ez a családjogi ügyvéd szerint, ahogy eddig, a legtöbb esetben továbbra is heti váltást fog jelenteni, amikor az egyik hetet az anyánál, a másikat az apánál töltik a gyerekek.

Ám Illés Blanka találkozott már olyan formációval is, hogy a külön élő szülők a váltott gondoskodást úgy egyenlítették ki, hogy a hétköznapok során az anyánál voltak többet a gyerekek, míg a szüneteket az apánál töltötték.

A közös felügyeletnél érdemes kitérni a tartásdíj kérdésére is, mert a jövő év legelejétől életbe lépő válástörvény tartalmazza, hogy váltott gondoskodás esetén is kell dönteni a tartásdíjról.

Természetesen várhatóan a nagyságrendileg magasabb jövedelmű szülő fog fizetni az alacsonyabb bevételűnek, ugyanis az új törvénytervezet abból indul ki, hogy mindkét szülőnél közel ugyanazon az életszínvonalon élhessen a gyermek. Hiszen ez a legfőbb érdeke. 

Azaz a bíróság vizsgálja majd a vagyoni helyzetet, számítani fog, hogy a lakhatás és étkezés költségeit heti váltásban azonos módon fizessék a felek, akárcsak a nem rendszeres kiadásokat, köztük a ruházkodást, a nyaralást, a különórákat, a felmerülő egészségügyi költségeket és a tanszereket.

(Borítókép: Index)