16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

Van-e jogunk a boldogsághoz?

GettyImages-1141007616
2021.11.13. 20:36
A Függetlenségi Nyilatkozat említette először a boldogságra való törekvés jogát, ami azóta beépült az amerikai precedens jogba, de a dél-koreai és a japán alkotmányba is. Nálunk az Alaptörvény előkészítésekor érkezett egy javaslat, hogy a boldogsághoz való jog mint alapérték jelenjen meg az alkotmányban. De az alkotmányozók boldogultak nélküle is.

A Tudományos és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára szerint a boldogság „a belső harmónia és a lelki béke elérése”. Richard Layard brit közgazdász, aki a boldogságkutatás eredményeit a Boldogság – Fejezetek egy új tudományból című kötetében tette közzé, pedig úgy látja, hogy

boldog az, aki jól érzi magát, és ezen állapotát a későbbiekben is szeretné fenntartani.

A lélek egyesülése Istennel

Az ókori görög filozófus, Szókratész azt hirdette, hogy a boldogság az erényben van, és a boldogtalanság a gonoszban. Tanítványa, Platón úgy vélekedett, hogy az erkölcsös élet célja a boldogság, azonban az erkölcsös élet és a boldogság együttesen csak a túlvilágon valósul meg. Ami a boldogság bibliai fogalmát illeti, Jézus a Hegyi beszédben olyanokat nevez boldognak, akiknek többségét addig senki nem gondolt annak:

  • Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
  • Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
  • Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.
  • Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.
  • Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
  • Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
  • Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.
  • Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa.

Szent Ágoston, a kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusa szerint a boldogság, amelyre természeténél fogva a lélek törekedik, nem az erény önmagában, nem is az érzéki élvezet, hanem a lélek egyesülése Istennel.

A Függetlenségi Nyilatkozat

A jogtörténetben az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban jelent meg először a boldogságra való törekvés (pursuit of happiness) joga. Thomas Jefferson, aki az Egyesült Államok első államtitkára (külügyminisztere), második alelnöke, majd harmadik elnöke volt, élete fő művének a Függetlenségi Nyilatkozatot tartotta. Erről árulkodik az önmaga által készített sírfelirat is:

Itt nyugszik Thomas Jefferson, a Függetlenségi nyilatkozat alkotója, a virginiai vallástörvény szerzője és a Virginiai Egyetem alapítója

Jeffersont 1776-ban, a Kontinentális Kongresszus tagjaként választották be a Függetlenségi Nyilatkozatot megfogalmazó ötfős bizottságba, amelyben gyakorlatilag egyedül készítette el a dokumentum szövegét, amit aztán a kongresszus alaposan megkurtított. A Nyilatkozat három leghíresebb mondata így szól:

Amidőn az emberi események sodrában szükségessé válik egy nép számára, hogy feloldja azokat a kötelékeket, amelyek egy másik néphez fűzték, és elfoglalja a föld­kerekség Hatalmai között a Természet Törvényei és a Természet Istene által részére kijelölt különálló és egyenrangú helyet, akkor az emberiség ítélete iránt érzett illő tisztelet megkívánja, hogy kinyilatkoztassa azokat az okokat, amelyek a különválásra késztették. Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, ame­lyek­­ről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabad­sághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosí­tá­sára az Emberek Kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik.

A boldogságra való törekvés joga csak jóval később épült be az amerikai precedens jogba. Négy évtizeddel azt követően, hogy Virginia államban 1924-ben elfogadták a faji integritási törvényt (Racial Integrity Act), amely szerint mindenkinek a bőrszínét feljegyezték a születésekor, és bűncselekménnyé nyilvánították a fehérek és nem fehérek közötti házasságot, a diszkriminatív törvény alapján száműzött Loving házaspár pert indított Virginia állam ellen. A Loving kontra Virginia ügyben a Legfelsőbb Bíróság 1967-ben alkotmányellenesnek nyilvánította a házasság bőrszín alapján való korlátozását. Earl Warren elnök az ítélet indoklásában hangsúlyozta:

a házasság szabadsága elengedhetetlen biztosítéka a boldogságra való törekvés jogának.

A boldogság szükséglete

A boldogsághoz való jog több irodalmi műben is felbukkan. Lev Tolsztoj orosz író így foglalta össze a lényegét:

A boldogság joga – mint mondják – az élethez való jog. De van-e jogom örülni az életnek? – kérdeztem, miközben az erdőn át lovagoltam. Így feleltem magamban: igen, minden embernek joga van az örömhöz, amikor ebbe a világba belép. De csak az örülhet, aki nem követ el bűnt, amellyel szenvedést okoz másoknak. Jónak kell lennem! – ebben rejlik mostani földi létem igazi boldogsága, ez a feladatom és ideérkezésem lényege.

A Kozákok című elbeszélésében a boldogságot jogos szükségletként írta le:

Az emberrel veleszületik a boldogság szükséglete; ez tehát jogos szükséglet. Ha ezt a szükségletet önzőn elégíti ki, azaz vagyont, dicsőséget, kényelmes életet, szerelmet szerez magának, akkor könnyen megtörténhet, hogy a körülmények megváltozásával lehetetlenség lesz továbbra kielégíteni ezeket a kívánságait. Következésképpen ezek a kívánságok a jogtalanok, nem pedig a boldogság szükséglete.

A Függetlenségi Nyilatkozatban szereplő boldogságra való törekvés joga egyébként szerepel a dél-koreai és a japán alkotmányban is. Az 1947-ben hatályba lépett japán alaptörvény, amelyet amerikai irányelvek felhasználásával szövegeztek meg, a 13. cikkében kimondja:

Minden embert önálló személyiségnek kell tekinteni. Joguk van az élethez, szabadsághoz és a boldogság eléréséhez, azzal a kikötéssel, hogy ez nem ütközik a közjó érdekével.

A világ egyik legelzártabb országában, az India és Kína között fekvő Bhutánban már 1972-ben bevezették a bruttó nemzeti boldogság mutatót, ami négy pilléren nyugszik: a fenntartható fejlődésen, a környezet védelmén, a kultúra megőrzésén és a felelős kormányzáson.

Ebben a fél magyarországnyi, hatalmas hegyek által ölelt államban, ahol az alkotmány szerint az ország hatvan százalékát erdőnek kell borítania, és tilos állatokra vadászni, a fejlesztési projekteket és a törvényeket a Bruttó Nemzeti Boldogság Bizottsága hagyja jóvá. A vállalkozás sikerét jelzi, hogy Bhután javaslatára 2012-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése elfogadta, hogy az egyes országok fejlettségét mutató nemzetközi összevetésekben a GDP (Gross Domestic Product) mellett a GNH (Gross National Happiness), vagyis a bruttó nemzeti összboldogság is szerepeljen. Szintén bhutáni kezdeményezésre a közgyűlés március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította.

Meghökkentő és különös javaslatok

A magyar jogrendszer egyelőre ódzkodik a boldogsághoz való jogtól. A Nemzeti Jogszabálytár keresője szerint egyetlen jogszabály sem említi a boldogsághoz való jogot, illetve a boldogságra való törekvés jogát. És ha hinni lehet az Alkotmánybíróság kereső oldalának, akkor 

az elmúlt három évtizedben az alkotmánybírák sem hivatkoztak egyszer sem a boldogsághoz való jogra, vagy a boldogságra való törekvés jogára.

Az új Alaptörvény előkészítésekor, 2011 elején érintőlegesen szóba került a boldogsághoz való jog. Az egyik bulvárlap – nem kicsit félreértve cikke tárgyát – Legyen kötelező a boldogság! címmel számolt be az Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottsághoz beérkezett „meghökkentő” és „különös” javaslatokról. Ezek sorában számolt be arról, hogy

az egyik javaslat szerint a boldogsághoz való jog mint alapérték is jelenjék meg az alkotmányban.

Nos, nem jelent meg. Annak ellenére nem, hogy az eseti bizottság felkérésére Hamza Gábor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzora megküldte Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányfejlődése és Európa című tanulmányát, amelyben többek közt a boldogságra való törekvés joga is helyet kapott.

(Borítókép:  Max Mumby / Indigo / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek