Főleg családjukra költik a nyugdíjprémiumot az idősek

A megkérdezettek döntő többsége úgy véli, hogy az idősekről való gondoskodás az államnak és a családnak egyaránt feladata. A kutatásból az is kiderült, hogy a nyugdíjasok – leginkább a nagyszülők – elsősorban a családjukra szeretnék költeni a nyugdíjprémium összegét.

Az elmúlt években a kormány több olyan intézkedést is hozott, amelyek a nyugdíjasok helyzetének javítását és a családi életben betöltött pótolhatatlan szerepük fokozott társadalmi megbecsülését segítette elő. A nyugdíjprémium, a nyugdíjemelést eredményező nyugdíjkorrekciók és a 13. havi nyugdíj is egy végigdolgozott élet elismerését, a nyugdíjasok anyagi biztonságának megteremtését szolgálják. A KINCS legújabb felmérésében megvizsgálta, hogy ezeknek az intézkedéseknek milyen a fogadtatása, az elfogadottsága, és hogy a nyugdíjasok mire használnák fel az így kapott plusz pénzt.

Különösen a gyermeket nevelők válaszaiból látszik, mennyire fontos az idősek jelenléte a családokban, hiszen a legtöbb pozitív választ a kisgyermekes szülők (88%), illetve a 3 vagy több gyermeket nevelők (83%) adták, és esetükben nincs is olyan, aki ezzel legalább részben ne értene egyet.

Az idősebb korosztály értékeinek elismerése mellett abban is széles körű egyetértés van a válaszadók között, hogy az időskori biztonság megteremtése az államnak és a családnak egyaránt feladata. 72 százalékuk szerint az idősek anyagi biztonságának megőrzése az állam, míg 63 százalékuk szerint az idősekről való gondoskodás a család feladata.

Az idei Európában is kiemelkedő gazdasági teljesítmény Magyarországon lehetővé tette, hogy a kormány további, a nyugdíjasok helyzetén javító intézkedéseket hozzon. Megkezdődött a 13. havi nyugdíjak visszaépítése, 2021 novemberében soha nem látott mértékű, a jogszabály alapján járó legmagasabb összegű nyugdíjprémiumot fizetnek a nyugdíjasoknak, és novemberben ismét nyugdíjkorrekcióban is részesülnek.

A felsoroltak közül a 2009-ben elvett, és most a nyugdíjasokhoz visszakerülő 13. havi nyugdíj visszaépítéséről (95%), valamint a 80 ezer forintos novemberi nyugdíjprémiumról (85%) hallottak a legtöbben. Ennek a két intézkedésnek a legmagasabb a támogatottsága, hiszen

Az inflációhoz igazodó nyugdíjemelést is társadalmi konszenzus övezi, hiszen a válaszadók négyötöde támogatja (80%) azt. A nyugdíjak értékállóságának biztosítéka a nyugdíjkorrekció és az, hogy minden év elején az adott évre vonatkozó, előre jelzett infláció mértékével emelik meg a nyugdíjakat. Ezzel a nyugdíjemeléssel a válaszadók háromnegyede értett egyet (76%).

Az idősebb korosztály társadalmi megbecsülésének fontos háttere, hogy a megkérdezett nyugdíjasok 83 százaléka nagyszülő, így van legalább egy unokája. Több mint a nagyszülők felének (52%) három vagy több unokája is van. A nagyszülők 96 százaléka saját bevallása szerint kifejezetten jó kapcsolatot ápol velük. Ezzel a jó kapcsolattal is magyarázható, hogy a nyugdíjas válaszadók közül a legtöbben azt tervezik, hogy a nyugdíjprémium összegét leginkább családjukra (52%) költik majd. 45 százalékuk egészségügyi kezelésekre és gyógyszerekre, 41 százalékuk az otthonára, ugyanennyien élelmiszerre fordítanák a pénzt, és nagyjából harmaduk (37%) azt tervezi, hogy félreteszi.

A KINCS megállapítása szerint a nemzedékeken átívelő kapcsolatok a legtöbb családban jól működnek, és a válaszokból arra lehet következtetni, hogy a fiatalok és az idősek kölcsönösen számíthatnak egymásra.

(Borítókép: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épülete. Fotó: Jászai Csaba / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!