Megtámadták az Alkotmánybíróságon a közszférában dolgozók kötelező védőoltását

A munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent október végén: az egyik a versenyszférára, a másik az állami és az önkormányzati szférára határozott meg szabályokat. A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) korm. rendelet a munkavállalók két csoportjára hozott szabályokat:

1. azokra a munkavállalókra, akik nem állami vagy önkormányzati munkáltatónál dolgoznak – az ő számukra a munkáltatójuk rendelheti el a védőoltás felvételét;
2. azokra a munkavállalókra, akik az államnak vagy önkormányzatnak dolgoznak – nekik kötelező beoltatniuk magukat.

A kormányrendelet a következő dolgozókat kötelezi a védőoltás beadatására:

• az oktatásban dolgozókat,
• a kulturális intézmények dolgozóit,
• a szociális intézményekben dolgozókat,
• a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit,
• a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.

Az önkormányzatoknál dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármester így dönt.

Ezen kötelezettség alól mentesül, aki orvosi szakvéleménnyel igazolja, hogy ellenjavallt számára a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ezalatt sem oltatja be magát, annak a jogviszonyát a munkáltató megszüntetheti. Ha a dolgozó a kötelező, fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és tovább foglalkoztatja.

Az indítványminták alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az elsőként előterjesztett panaszt az Alkotmánybíróság Hivatala nyilvántartásba vette. Az ügyet november 16-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

Az indítványozó véleménye szerint a kormányrendelet az Alaptörvényben foglalt felhatalmazáson túlterjeszkedve aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogait.

Nem vitatom, hogy a rendelkezésre álló oltások hatásosak, és a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatóak. Azt sem vitatom, hogy egyes, egyéni alapjogot korlátozó intézkedésekre a lakosság közegészségügyi védelme miatt szükség van. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az oltás felvételét megtagadók az egészségügyi önrendelkezéssel élve alappal hivatkoznak arra a tényre, hogy a gyorsított, ún. feltételes forgalombahozatali engedélyezési eljárásban kifejlesztett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek, azaz azok felvétele a rendes eljárásban kifejlesztett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent.

Az indítványozó a kormányrendeletben megállapított rövid határidőkre tekintettel azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a panaszát soron kívüli eljárásban bírálják el.

(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)