Ivó, Milán
EUR 383,37 Ft
USD 366,08 Ft
6 °C
26 °C

Döntöttek az egészségügyi dolgozók kötelező oltásáról

D BUS20211130008
2021.12.03. 11:22
Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában elutasította az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását előíró kormányrendelet elleni alkotmányjogi panaszokat. Az alkotmánybírák nem osztották az indítványozók azon véleményét, hogy az intézkedés sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot, és hogy a szabályozás a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközne.

Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (Juhász Miklós tanácsvezető, Czine Ágnes, Horváth Attila, Juhász Imre és Sulyok Tamás) elutasította a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) korm.-rendeletet támadó alkotmányjogi panaszokat.

Mint ismeretes, a kormányrendelet kimondja, hogy

nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik nem oltatják be magukat.

A támadott szabályozás szerint a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha az oltás felvételét a felszólítástól számított tizenöt napon belül nem tudja igazolni, vagy nem mutat be orvosi szakvéleményt, amely igazolja, hogy nem veheti fel a vakcinát.

Vitatták az oltások hatékonyságát

Az intézkedés megosztotta az egészségügyben dolgozókat. Az Alkotmánybíróság Hivatalának tájékoztatása szerint a kormányrendelet alkotmányosságát vitatva október 15-ig mintegy 250 alkotmányjogi panasz érkezett. Az azonos szövegű típusindítványokat IV/3010/2021. ügyszám alatt vették nyilvántartásba.

Az indítványozók szerint a kormányrendelet az Alaptörvény több rendelkezésével is ellentétes, így sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik:

Mivel a Sars-Cov-2 elleni oltóanyag jelenleg is csak feltételes engedéllyel rendelkezik, nem ment át a szokásos tesztelési eljárásokon, ezért annak mellékhatásai akár életellenesek is lehetnek, nem kizárható hát, hogy az önrendelkezési jogon kívül az élethez való jog is sérül. Mivel az oltóanyag beadása utáni folyamatok nem teljeskörűen ismertek, így az egészséghez és élethez való jog tartósan és végérvényesen sérülhet.

Egy névtelenséget kérő orvos október 1-jén beérkezett indítványkiegészítésében többek közt azt is hangsúlyozta:

Szakemberként vitatom a hivatkozott oltások hatékonyságát, továbbá találkozom számos esetben az oltásokból származó mellékhatásokkal, ezen felül a gyártók által rendelkezésre bocsátott tájékoztató korántsem tartalmaz elég információt ahhoz, hogy felelősségteljes és megalapozott döntést tudjak hozni a kísérletben való önkéntes részvételemről.

Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) „a bíróság barátjaként fordult” az Alkotmánybírósághoz, azt állítva, hogy alapvető jogokat sért a kormányrendelet, amikor az oltatlan dolgozókat teljesen megfosztja a végkielégítéstől.

Az államtitkár szerint arányos és szükséges

Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára szeptember 14-én kelt levelében többek közt azzal indokolta a kormányrendeletben előírt oltási kötelezettséget, hogy a jogszabályban megjelölt egészségügyi dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzés veszélyének, ami egyúttal forrása is lehet a vírus közösségi terjedésének. A rendelet szerinti kötelező oltásra egyrészt a foglalkoztatott saját egészsége, másrészt a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van.

ÖNMAGÁBAN A HALÁLOS KÖVETKEZMÉNYEKKEL IS JÁRÓ FERTŐZÉS TOVÁBBTERJEDÉSÉNEK ESÉLYE IS MEGALAPOZHATJA ÉS INDOKOLTTÁ TEHETI A JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉG ELŐÍRÁSÁT.

Az államtitkár érvelése szerint a kormányrendeletben rögzített előírás nem visszaélésszerű, nem aránytalan súlyú, hanem az élethelyzethez igazított tudatos, célzott és járványügyi alapon nyugvó, indokolt beavatkozás.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányrendelet kimentési lehetőséget is biztosít azon foglalkoztatottak részére, akik számára egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvéleménnyel is alátámasztják. Mint levelében hangsúlyozta:

A munkajogi felelősségi rendszer elemeit szem előtt tartva a jogalkotó az élet és az egészség – mint kiemelt és legfőbb értékek – védelme érdekében a rendeletben meghatározott kötelezettség előírását tartotta a legmegfelelőbbnek, amely a védett értek vonatkozásában arányos és szükséges.

Elutasították az indítványokat

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa október elején és november végén tűzte napirendjére az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltásának ügyét. A Juhász Miklós előadó alkotmánybíró által jegyzett határozat megállapítja, hogy

a támadott szabályozás az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését, illetve a betegellátás biztonságát, ezen államcélok keretei között pedig a társadalom tagjai, a betegek élethez és egészséghez való jogának érvényesülését szolgálja.

A testület az egészségügyben foglalkoztatottak kötelező védőoltása elrendelésének legitim céljaként ismerte el az Alaptörvény által garantált élethez és egészséghez való jog, valamint az egészséghez való jog intézményvédelmi oldalának érvényesítését, a koronavírus-járvány egészségügyi, társadalmi, gazdasági hatásainak csökkentését, kiemelten az egészségügyi ellátórendszer folyamatos működését és a betegellátás biztonságát.

Az Alkotmánybíróság határozatában – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára is utalva – hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi célok elérése – így különösen egy súlyos járvány megfékezése, következményeinek enyhítése – indokolhatja végső eszközként a kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. A vizsgált ügyben az oltás felvétele érdekében a jogalkotó direkt kényszerítést ugyan nem alkalmazott, de kétségtelenül erős nyomást gyakorolt az egészségügyben dolgozókra (tehát azokra, akik a betegekkel közvetlenül érintkeznek) azzal, hogy hátrányos jogkövetkezményeket helyezett kilátásba az oltás felvételének elmulasztása esetére. Ennek célja az, hogy az átoltottság a járványhelyzet leküzdése szempontjából a legkritikusabb ágazatban, az egészségügyben növekedjen.

A védőoltásra való tényleges kötelezés az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül,

így a támadott szabályozás szerinti szankció megalkotása nem eredményezett az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan és e jog lényeges tartalmát sértő beavatkozást.

Kötelező védőoltásos ügyek az Alkotmánybíróságon

Az Alkotmánybíróság Hivatalának a „Tájékoztató a koronavírus-oltásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések elleni alkotmányjogi panaszokkal kapcsolatban” című oldala szerint több mint 350 – indítványminták alapján benyújtott – alkotmányjogi panasz érkezett december 2-ig az Alkotmánybírósághoz, amiben az állami és önkormányzati dolgozók kötelező védőoltását elrendelő kormányrendelet alkotmányosságát kérdőjelezték meg. Az elsőként előterjesztett alkotmányjogi panaszt IV/4027/2021. ügyszámon vették nyilvántartásba. Az ügyet november 16-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

A védőoltás munkavállalók számára a munkáltató által történő kötelezővé tétele miatt pedig december 2-ig húsz indítvány érkezett a Donáti utcába, ahol az elsőként előterjesztett alkotmányjogi panaszt IV/4110/2021. ügyszámon vették nyilvántartásba. Az ügyet november 29-én szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

(Borítókép: Bús Csaba / MTI)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek