Varga Judit: Az Alkotmánybíróság határozata a bevándorlásról szól

Mint arról korábban beszámoltunk, az Alkotmánybíróság péntek délelőtt tette közzé határozatát, amelyben a kormány alkotmányértelmezési indítványára válaszolt. Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány nevében azért kérte az Alaptörvény értelmezését a luxembourgi bíróság egyik ítéletével összefüggésben, mert abban megtiltották a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolását, akik így előre nem meghatározható ideig az ország területén maradnak, ezáltal de facto a népesség részévé válnak. A kormány álláspontja szerint a luxembourgi bírák döntése közvetlenül érinti Magyarország Alaptörvényben rögzített szuverenitását, a történeti alkotmányon alapuló önazonosságát és a népességére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Az Alkotmánybíróság határozatához, amelynek előadó alkotmánybírója a testület elnöke, Sulyok Tamás volt, a 15 tagból két alkotmánybíró (Hörcherné Marosi Ildikó és Pokol Béla) különvéleményt, míg kilencen (Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Salamon László, Schanda Balázs, Szabó Marcel és Szívós Mária) párhuzamos indokolást fűztek. A határozatban az Alkotmánybíróság többek közt rámutatott: ha az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket. A testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 

Az Alkotmánybíróság döntéséről az indítványozó Varga Judit a Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját. Az igazságügyi tárca vezetője elöljáróban leszögezte, hogy fontos döntést hozott migrációs kérdésben az Alkotmánybíróság. Véleménye szerint azonban a határozat a bevándorlásról szól, semmi másról.

Az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza.

A miniszter leszögezte: Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak. Az Alkotmánybíróság mai ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa. Varga Judit értelmezése szerint 

Ez a vita arra is rámutatott – folytatta a tárcavezető –, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni.

Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az Alaptörvény Európa klauzulájának fényében végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik.

Varga Judit szerint a migráció kérdésében a világ nagyot változott és az európai uniós szabályok nem képesek a valóságot követni. Egyre több és több ország számára válik nyilvánvalóvá, hogy a hatályos migrációs joganyag nem érvényesül a gyakorlatban, így nem képes megvédeni Európát az illegális bevándorlástól. A tagállamok csak saját intézkedéseikre, egyedi megoldásokra támaszkodhatnak a rendkívüli migrációs nyomás okozta helyzetben. Ezt a jogot ma már egyre több ország követeli magának.

A miniszter emlékeztetett, hogy a jogi és fizikai határzár megalkotásával 2015 óta Magyarország egy hatékony, az országot megvédeni képes rendszert épített ki. Ez azonban szerinte nem tetszett Brüsszelnek, és kötelezettségszegési eljárást indított. Ennek eredményeképpen tavaly decemberben kimondta, hogy 

Hatékony visszafogadás hiányában azonban ennek a gyakorlatban az lenne az eredménye – magyarázta Varga Judit –, hogy ezek a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek végül az országunkban maradnának. Az ítélet emellett betiltotta a tranzitzónákat is. Magyarország az Európai Unió Bíróságának döntésére felszámolta a tranzitzónákat.

Viszont nem engedjük be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérjük őket, hogy a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Elvégre szomszédaink mindannyian biztonságos országnak számítanak, a szomszédos országokban senki sem fenyegeti a migránsokat. Brüsszelnek ez sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik Magyarországot!

Az igazságügyi miniszter úgy vélekedett, hogy a közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése, a brüsszeli szabályok pedig, amelyek békeidőben születtek, nem tudják megállítani az illegális bevándorlást.

A magyar Alkotmánybíróság irányt mutat ahhoz, hogyan kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani, hogy hatékonyan védhessék Európa határait az illegális bevándorlástól

– zárta szavait Varga Judit.

(Borítókép:Varga Judit igazságügyi miniszter interjút ad az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülésén 2021. június 22-én. Fotó:  JOHN THYS / POOL / AFP)