Az Alkotmánybíróság a kormány ötödik népszavazási kérdését is átengedte

Mint arról beszámoltunk, az Országgyűlés november 30-án kormánypárti többséggel elrendelte az országos népszavazást az alábbi kérdésekben:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

November elején pedig úgy döntött az Országgyűlés, hogy

A gyermekvédelmi referendumról szóló határozatban erre és a lebonyolítás e formája esetén csökkent költségekre is kitérnek:

Az országos népszavazás lebonyolításának költségvetése – az egy naptári napon szavazásra bocsátott kérdések számától függetlenül – 12 686 900 000 forint. Abban az esetben, ha a népszavazást az országgyűlési képviselők általános választásának napján, közös eljárásban kell megtartani, akkor az országgyűlési képviselők általános választása lebonyolításának a költsége – az együttes lebonyolítás többletköltsége miatt – további 5 566 500 000 forinttal növekszik.

Az eredetileg benyújtott öt népszavazási kérdést a Nemzeti Választási Bizottság még július 30-án hitelesítette. Aztán a kérdések felülvizsgálati kérelmek miatt a Kúria elé kerültek, ahol a legmagasabb bírói fórum az öt kérdés közül négyet helybenhagyott, míg egyet elkaszált.

Az ötödik kérdés így szólt:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések?

Ennek a kérdésnek a hitelesítését azonban október 22-én a Kúria háromtagú tanácsa megtagadta. A végzés indoklása szerint

a javasolt kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás az »igen« és a »nem« szavazatok többsége esetén is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani. Ennek fényében a Kúria megállapította, hogy az adott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört érint.

Meglehetősen heves reakciókat is kiváltott a Kúria döntése. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója Facebook-bejegyzésében a bírói tanács elnökét is célba vette. Varga Zs. András, a Kúria elnöke – Szánthó nevét nem említve – közleményben reagált a támadásra:

Ha rendelkezésre állnak jogorvoslati eszközök a vélt hiba orvoslására, azok igénybe vehetők. Ennek keretében minden tárgyilagos ellenvélemény kifejthető. A bírák azonban személyükben nem támadhatók, mert ez aláássa a bíróságok és a bírák ítélkezési tevékenységébe helyezett közbizalmat, sérti az alkotmányos működést.

A Kúria elutasító döntését a kormány nevében eljáró igazságügyi miniszter jogi képviselőjeként ifj. Balsai István ügyvéd támadta meg alkotmányjogi panaszban, amelyben azt állította, hogy

A kormány álláspontja szerint ugyanis

érvényes és eredményes népszavazás esetén a feltett kérdésre adott bármelyik válasz többsége esetén az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban álló módon eleget tud tenni a jogalkotási feladatának.

Nos, az alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában megsemmisítette a Kúria népszavazás tárgyában hozott végzését.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a javasolt kérdéssel kapcsolatos jövőbeli népszavazáson a „nem” szavazatok többsége önmagában nem eredményezne alkotmányos kollíziót, és nem indokolná az Alaptörvény módosítását, szemben a Kúria határozatában foglaltakkal.

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének, azon belül a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogára az Alkotmánybíróság által feltárt alkotmányos tartalom alapján az állam az intézményvédelmi kötelezettségéből következően olyan jogszabályi környezetet és intézményrendszert alakíthatna ki, amely meghatározott nemátalakító kezelésekkel szemben garantálná a gyermekek számára az alaptörvényi védelmet. 

Az Alkotmánybíróság fentiekre tekintettel megállapította, hogy a Kúria a népszavazási kérdés alapján megalkotandó jogszabály Alaptörvény-konformitását az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak figyelmen kívül hagyásával annak ellenére zárta ki, hogy arra a kérdésből kényszerítően következtetni lehetne, amellyel az megsértette az indítványozó Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát. A Kúria döntése Alaptörvény-ellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A határozathoz, amelynek előadó alkotmánybírója Sulyok Tamás, a testület elnöke volt, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Salamon László és Szabó Marcel különvéleményt csatolt.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)