Jó tanácsok a karácsonyi online vásárláshoz

A karácsonyt megelőző időszakban a webshopok forgalma is megugrik, egyre többen intézik interneten az ajándékvásárlást, a koronavírus-járvány még rá is erősített erre a jelenségre. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online felmérésében a többi között azt vizsgálta, hogy tudják-e a vásárlók, milyen jogok illetik meg őket az internetes vásárláskor, és milyen lehetőségeik vannak, ha az átvétel után nem elégedettek a megrendelt termékkel.

• Vissza lehet-e küldeni egy kifogástalan állapotú és megfelelő méretű cipőt, ha csak annyi a baj vele, hogy nem tetszik a vásárlónak?
• Milyen hosszú garancia vonatkozik az online vásárolt dolgokra?
• Mit lehet tenni akkor, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó visszafizetni a visszaküldött termék árát?

Jótállás, csere, javítás, elállás

A közjegyzői kamara felmérése szerint a kitöltők fele nem tudta, hogy az interneten vásárolt termékekre ugyanolyan garanciális szabályok vonatoznak, mint akkor, ha boltban vásárolták volna meg.

• 10 és 100 ezer forint közötti terméknél egy évig érvényes a jótállás;
• 100 ezer forint feletti a termék már két évig garanciális;
• ha pedig az eladási ár meghaladja a 250 ezer forintot, az eladónak minimum három év garanciát kell vállalnia.

Meghibásodás esetén tehát érdemes jelezni a webshopnak a problémát, ami – ha a termék nem a vásárló hibájából romlott el – köteles gondoskodni annak cseréjéről vagy javíttatásáról.

A válaszadók egyharmada azzal sem volt tisztában, hogy internetes vásárlás esetén, a termék átvétele után 

Ennek feltétele, hogy a vásárló időben, vagyis az átvételt követő 14 napon belül jelezze szándékát a webáruháznak. A kitöltők harmada szintén nem tudta, hogy az elállási jog azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra. Kivételt képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD-k és a DVD-k, valamint a letöltött szoftverek is. De az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog.

A fizetési meghagyásos eljárás előnyei

A felmérést kitöltőknek csak kevesebb mint fele volt tisztában azzal, mit tehet a vásárló, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a jogszerűen visszaküldött termék árát. Sokan leginkább a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulnának, abban a hitben, hogy a főfelügyelőség elrendelheti a visszafizetést. Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke viszont mást tanácsol:

Valójában, ha valaki nem kapja meg a megrendelt és kifizetett árut, vagy a webshopot tulajdonló cég nem akarja visszaadni a visszaküldött termék árát, akkor fizetési meghagyásos eljárással juthat leggyorsabban a pénzéhez.

Fizetési meghagyásos eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni.

Ha viszont vitatja a követelést, vagyis ellentmondással él, a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A közjegyzők tapasztalatai szerint azonban a fizetési meghagyás kézhezvétele után sokan kifizetik a jogos követelést, mert el szeretnék kerülni a súlyosabb következményeket.

Külföldi webshopokkal szemben is hatásos

A kérdőívet kitöltők csaknem kétharmada helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást nemcsak magyarországi, hanem

Az európai fizetési meghagyásos eljárás többek között abban különbözik a magyar fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a közjegyző harminc napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), illetve abban is, hogy a kötelezettnek a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést, azaz ellentmondással élni.

Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.

(Borítókép: Egy nő online vásárol. Fotó:  Carol Smiljan / NurPhoto / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!