![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
A bodorka lett a 2022-es év hala
![D KOM20210102007](https://kep.index.hu/1/0/4127/41275/412756/41275677_026dd7f742b007a8c1afa9eef59b0a6e_wm.jpg)
A bodorka ( Rutilus rutilus ) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter napján lezárult év hala közönségszavazáson, írta meg a szervezet közleménye nyomán az MTI.
Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság elnöke elmondta: a szervezet honlapján rendezett, novemberben indult közönségszavazásra december 31-én délig 4155 szavazat érkezett, ennek alapján alakult ki a végeredmény. A hazai álló és folyóvizekben egyaránt elterjedt bodorka 55 százalékos eredményével abszolút többséget szerzett riválisaival szemben.
A verseny három jelöltje közül a képzeletbeli ezüstérmet 25 százalékos támogatottságával a csak a Duna, a Dnyeper és a Dnyeszter vízrendszerében élő, védett széles durbincs (Gymnocephalus baloni) érdemelte ki. Harmadik helyezett lett a voksok 20 százalékával a nagyobb folyóink márna- és dévérzónájának erősebb sodrású szakaszait benépesítő bagolykeszeg (Abramis sapa).
A bodorka nem nagy termetű, a magyarországi vizekben gyakori pontyféle. Alsó úszói többnyire rőtes-pirosas színűek, és könnyedén összetéveszthető a vörösszárnyú keszeggel, mivel többnyire mindkét faj szemgyűrűje narancsszínű.
A bodorka táplálékát főként kisebb gerinctelen állatok: férgek, alsóbbrendű rákocskák, apróbb puhatestűek alkotják. A nyugodt, vízinövényes élőhelyeket kedveli, így a kisebb-nagyobb csatornákban is gyakori. Ritkábban a folyók dévérzónájában is előfordul, itt azonban általában kevésbé színes, ezért például a tiszai példányokat a halászok fakó keszeg névvel emlegették.
Harka Ákos jelezte: az idei év hala gasztronómiai értéke sem elhanyagolandó, hiszen beirdalva, paprikás lisztben megforgatva és jól átsütve az íze kitűnő.
(Borítókép: Bodorka Poroszlón, a Tisza-tavi Ökocentrumban 2021. január 2-án. Fotó: Komka Péter / MTI)