A királynőnek nincs lába – nyolcvanéves Sólyom László

DBZOL20151124007
2022.01.03. 09:33
2020 októberében, amikor bemutatták a munkásságát összegző három vaskos kötetet, bejelentette, hogy lezártnak tekinti jogászi-közéleti pályáját. Sólyom László exállamfő, az Alkotmánybíróság első elnöke január 3-án nyolcvanéves.

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Anyja jó­módú iparos-kereskedő családból származott, anyai nagy­apjának fű­szer- és gyarmatáru-kereskedése volt. Atyai nagyapja vasúti tolató volt a MÁV-nál, aki nyug­díjba menetele után suszterként dolgozott otthon. Felesége sváb asszony volt, kilenc gyermekük szü­le­tett. Apja „mezei” jogászként végezve a pénz­ügy­igaz­ga­tás­ban helyezkedett el. A há­ború után „osztályide­gen­nek” kiáltották ki, el­bocsátották állásából, ezért a me­cseki erdőgazdaság­ban segédmunkás, ké­sőbb bérelszámoló lett.

Nem akart jogász lenni

Az ötve­nes években nagy szegény­ségben élt a Sólyom család. „Ugyanazt a félcipőt hordtuk télen-nyá­ron.” Az 1956-os forradalmat reménységgel fo­gadták, a gim­nazista fiú október 24-én iskolájával tünte­tett Pécs főterén. Máig őrzi a Rákosi-szobor darabját, valamint a Nádor szálló tetejéről le­dobott vörös csil­lag egyik szilánkját. December végéig nap­lót vezetett, amelyet odaadott olvasni gyermekeinek kamaszkorukban.

Nem készült jogásznak, akko­riban inkább a zene, a zongorázás kötötte le, azért választotta mégis a jogot, mert a szülei úgy vélték, hogy tá­mo­gatás híján nem tud Pécsről elmenni. A jogi karon nem érezte jól magát, ki­ábrán­dította, amit ott oktattak.

Mit szólhatott egy igazsá­gokra éhes fia­talember ah­hoz, hogy a jogrendszert nem mi tagoljuk, hanem az a természettől fogva ta­golódik – éppen olyan jogágakra, amilyen tanszékek vannak? Egyetlen ok­tató hatott rám, Benedek Ferenc, aki akkor a római jogi tanszéken volt tanárse­géd.

A hatvanas évek köze­pén Mádl Fe­rencnek elismerte, hogy nem akar jo­gász lenni, mire ő azt válaszolta, hogy ő sem akart, de azt is lehet rendesen csinálni. Három évet töltött a jé­nai egyetemen. Amikor visszajöt­t Jéná­ból, olyan osztályra került az MTA Állam- és Jogtu­domá­nyi Intézetében, ahol el­várták, hogy három­éven­ként legalább egy könyvet letegyen az asztalra. Ez volt a legendás Eörsi-osztály, ahol Mádl Ferenc, Harmathy Attila, Sárközy Tamás, Lontai Endre, Vörös Imre dol­gozott Eörsi Gyula irányításával, de „állandó meghívott­ként” oda számított Peschka Vilmos és Vékás Lajos is. A családi háttér eközben mindvégig meghatározóan jelen volt, már csak azért is, mert mindig otthon dol­gozott. Ebben az időszakban meg­fordult a Ka­lifornia Egyetemen, Kölnben, Frankfurt­ban, a ham­burgi Max Planck Intézet­ben is, harminchá­rom esztendő­sen a kandi­dátusi értekezé­sét, öt évvel később pedig a nagydoktori disszertá­cióját védte meg.

Nem a szobájából figyelte a rendszerváltozást.

A nyolcva­nas években a zöld­mozgal­mak jogi ta­nácsadója, a Duna Kör tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője lett, de vezetői tag­ságot vállalt a Független Jogász Fórumban is. Az MDF alapító tagja, majd elnökségi tagja volt.

Kifejezetten örülök annak, hogy részt ve­hettem a Ma­gyar Demokrata Fórum alapításában. A lehető legjobb emlékekkel tekintek vissza a Jurta-időszakra is. Még jobban szerettem az MDF Ó utcai ba­rakkját. Rengeteget tanul­tam ezekben az években. Eszem ágában sincs azt mondani, hogy akkori céljaimat vagy nézeteimet meg­tagadtam volna. Sőt. Sohasem hoztam nyilvánosságra azt a levelet, noha többen kértek rá, amelyben bíróvá választásom után lemondtam az MDF-tag­ságról. Ebben azt írtam, hogy alkotmánybíróként pontosan azokért a célokért fogok küzdeni, amikért az MDF-ben harcoltam.

A spanyol etikett

1989. november 23-tól alkotmánybíró, kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke volt. Nagy teljesítménynek nevezte, hogy az elnöksége idején egy koherens dogma­tikai építmény jött létre az alkotmány alapján. Nem az volt a fő törekvésük, miként lehetne maguktól elhárítani az ügyeket. Ők még a „sajtpapírokra” írt in­dít­ványokkal is készségesen foglalkoz­tak, éppen azért, hogy az alkotmányi ren­delkezéseket értelmező mondatai­kat összefüggő rend­szerbe ágyazzák. Szerinte ugyanis 

egy induló al­kot­mánybí­róságnak minden ügy „nagy ügy” lehet, ha a szobrász szeme meglátja a kőtömbben a szobrot.

Nevéhez fűződik a „láthatatlan alkotmány” elmélete, amelyet azóta is rendületlenül vitatnak, illetve félremagyaráznak. A jogtudós ezt az elvi tételét 1990-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indokolásában fogalmazta meg:

Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot.

A Sólyom-féle alkotmánybíróság igyekezett a napi politikán felülemel­kedni. A testület úgy volt a po­litikai rendszer egyik leg­fontosabb szereplője, hogy közben nem tett úgy, mintha a tiszta elmélet szfé­rájában mű­ködne.

Régi angol bíróktól olvastam, és megszívleltem, hogy az ítélet nem szakadhat el a társadalmi körülményektől. Ezt azonban úgy kell megvalósítani, hogy átjárhatatlan fal legyen a napi politika és politiku­sok, másrészt az alkotmánybí­róság között.

Az Alkotmánybíróság elnökeként akkurátusan ügyelt arra, hogy ne vegyen részt politikai demonstráción, olyan rendezvényen, amelyen puszta jelenléte is állásfoglalásnak minősülhet. A spanyol etikettre utalva gyakran mondogatta, hogy a királynőnek nincs lába. Nem mutathatja, és gondolni sem illik rá. Minden alkotmánybíró­nak személyes presztízskérdése, hogy megfeleljen az Alkotmánybíróság semlegességéhez méltó magatartásmintának.

A Donáti utcából való távozása után egy évig Kölnben tanított, ahol emellett megírta a „kék könyvet”, Az alkot­mánybí­ráskodás kezdetei Magyarországon című kötetet. Több szempontból is szerencsés helyzet volt, hiszen még mindenre emlékezett, és egy távoli, idegen országban, elszigetelve mindentől, a határozatok újraolvasása után vonhatta meg a mérleget.

Úgy tű­nik, történészeink nem látják, hogy az új rendszer szilárd kereteit az Alkotmánybíróság építette ki, és védte meg. Az igazi kérdés a törté­nész vagy politológus számára az lenne, hogyan juthatott a bíróság ebbe a pozícióba.

Kitüntetések és ujjlenyomatok

Érdekesen alakult a köztársasági elnökké választása. A parlamenti szavazást 2005. június 6-án és 7-én tartották. Őt az akkori ellenzék jelölte, míg ellenfelét, Szili Katalint az MSZP. A másik kormánypárt, az SZDSZ egyiküket sem támogatta. Az első fordulóban Sólyom mindössze tizenhárom szavazatot kapott, mert az őt jelölő Fidesz képviselői – három kivételtől eltekintve – nem szavaztak, amit a szocialisták közti megosztottság leleplezésével indokoltak. A harmadik fordulóban, ahol elegendő volt az egyszerű többség is, Sólyom 185:182 szavazataránnyal nyert. Hivatalos beiktatása 2005. augusztus 5-én volt.

Államfőként Igyekezett megfelelő távolságot tartani a pártoktól.

Megválasztását követően kijelentette, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, emiatt nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, illetve az általa jelölendő személyekről. E felfogása miatt számtalan kritika érte, különösen akkor, amikor több jelöltjét nem választotta meg az Országgyűlés.

Nemtetszését így vagy úgy mindig kifejezte. 2006-ban például nem fogott kezet a kitüntetés átadásakor Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnökével. 2007-ben pedig visszautasította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatát, hogy Horn Gyulának 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza. Sokakat meglepett azzal is, amikor kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek.

Sulyok Tamás: Sólyom László az alkotmánybíráskodás meghatározó személyisége

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke közleményben köszöntötte 80. születésnapja alkalmából Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét. Mint írja, Sólyom László az Alkotmánybíróság és a hazai alkotmánybíráskodás meghatározó személyisége. Nevével örökre összekapcsolódik a rendszerváltozással létrejövő szuverén magyar alkotmányos jogállam alkotmányjogának megalapozása és az alkotmánybíráskodás hazai bevezetése. Sulyok Tamás szerint komoly érdemei vannak abban, hogy a rendszerváltáskor milliók értették meg, hogy mit jelent a jogállamiság és a normatív alkotmányosság; jelesül azt, hogy az alkotmány nem deklarációk és általános jogelvek halmaza, hanem olyan normatív rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alapján még a törvények is megsemmisíthetők, ha alapjogot sértenek. Magát az alapjogok mibenlétét és azok védelmét is az Alkotmánybíróság döntései alapján értették meg az emberek és a politikai, hatalmi szereplők. Az általa vezetett intézmény munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar Alkotmánybíróság napjainkra a rendszerváltás zárókövéből a jogállami jogrend zárókövévé válhatott. „A Sólyom László munkásságában kikristályosodott mércék és elvek alkotmányos rendünk értékelése során ma is útmutatóul szolgálnak” – hangsúlyozza közleményében az Alkotmánybíróság elnöke.

Lezárta politikai pályafutását

A magánélet számára tabu. Hosszú hónapokig a sajtó sem tudta, hogy neje, akit 1966-ban vett feleségül, 2015 februárjában elhunyt. Kifejezetten ragaszkodott ahhoz, hogy családi körben gyászolhasson. Diákkoruk óta ismerték egymást, mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak. Amikor férjét államfőnek választották, Erzsébet kijelentette: személyiségéből fakadóan nem kíván részt venni a protokolleseményeken. Tudatosan olyan szerepléseket vállalt, ahol a fogyatékkal élő gyerekek, a nagycsaládosok, az idős emberek védelmében állhatott ki.

Sólyom az elmúlt években teljesen visszavonult.

2020 októberében mutatták be online könyvbemutató keretében Documenta című háromkötetes gyűjteményét. Ekkor jelentette be, hogy jogászi-közéleti pályáját „végérvényesen lezártnak” tekinti.

A jogtudós az egyes kötetek borítójára egyébként beszédes képeket választott. Az időrendben az első, polgári jogi munkásságának dokumentumait tartalmazó kötet borítóján egy, csak a Mecsekben honos, tél végi virág, az illatos hunyor látható, míg az alkotmányjogi szövegeket tartalmazó kötetre a pécsi havihegyi kápolna előtt álló, százharminc éves mandulafa (2019-ben az év fája Európában) került, amely „szimbóluma annak, hogy az európai alkotmányosság túléli a zord időket, évszázadok múltán is virágba borul”. A közéleti dokumentumokat tartalmazó kötetet a bánáti bazsarózsa, a kizárólag a Zengőn élő virág díszíti. Utóbbiról ezt írta:

a környezetvédelem vitt közéleti pályára, a bánáti bazsarózsa egyetlen élőhelye, a Zengő megvédése volt a legszebb és sikeres mozgalom, a Védegylet javasolt köztársasági elnöknek, s elnökként is tevékeny maradtam e téren.

Végül egy személyes megjegyzés: e sorok írója három évtizede ismeri a születésnapost, és nincs tegező viszonyban vele, mert hihetetlenül nehezen tegeződik. Van, hogy új ismerősökkel évekig magázódott, és számos jó kap­csolata meg is maradt ennél a nyelvi formánál. Pontosan tudja, hogy ez félreért­hető.

Azt hihe­tik, fennhéjazásból nem tegeződik azonnal.

De ez inkább alkati tulajdonság, és Németor­szágban is így szokta meg. Nem szereti a bizalmaskodást.

(Borítókép: Sólyom László 2015. november 24-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Belföld
Orbán Viktor legnagyobb bizalmasa posztolta ki, hogy kivel tárgyal a miniszterelnök

Orbán Viktor legnagyobb bizalmasa posztolta ki, hogy kivel tárgyal a miniszterelnök

Nagy János már nagyon régóta Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa.

február 17., 14:14

  • Belföld
Rákosmente legnagyobb rendelője mostantól feleannyi tb-finanszírozott beteget tud csak ellátni

Rákosmente legnagyobb rendelője mostantól feleannyi tb-finanszírozott beteget tud csak ellátni

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megfelezte a finanszírozási keretet.

február 17., 16:03

  • Belföld
A volt vezérkari főnökök sem kímélik Ruszin-Szendi Romuluszt

A volt vezérkari főnökök sem kímélik Ruszin-Szendi Romuluszt

Magyar Péter is reagált a közleményre.

február 17., 16:35

  • Belföld
Egy diák panasszal fordult az alkotmánybírákhoz az iskolai mobilhasználat korlátozása miatt

Egy diák panasszal fordult az alkotmánybírákhoz az iskolai mobilhasználat korlátozása miatt

Szerinte a szabályozás megnehezíti, illetve ellehetetleníti, hogy a diákok veszélyhelyzetben azonnal elérjék a szüleiket.

február 17., 16:25

  • Belföld
Hónapok óta nem takarítják ezeket a védőnői helyiségeket, elképesztő állapotok alakultak ki

Hónapok óta nem takarítják ezeket a védőnői helyiségeket, elképesztő állapotok alakultak ki

„Semmihez nem mertünk hozzányúlni, mert olyan kosz és mocsok volt” – számolt be egy édesanya.

február 17., 15:25

  • Belföld
Hekkertámadás érte a Nemzeti Régészeti Intézet szervereit

Hekkertámadás érte a Nemzeti Régészeti Intézet szervereit

A dolgozókat haza kellett küldeni.

február 17., 15:39

  • Belföld
Meghalt Lambert Gábor

Meghalt Lambert Gábor

A közgazdász, újságíró 69 éves volt.

február 17., 15:09

  • Belföld
A főváros tulajdonába került egy hajléktalanokat ellátó kórház

A főváros tulajdonába került egy hajléktalanokat ellátó kórház

Karácsony Gergely jelentette be a hírt.

február 17., 19:31

  • Címlapon
Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Akár októbernél is hamarabb indulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

3 órája

  • Címlapon
Lesújtott a német népharag, de még kérdés, hogy most mi jön

Lesújtott a német népharag, de még kérdés, hogy most mi jön

A politikai elemző a nyertes CDU/CSU és a bukott szociáldemokraták házasságát tartja valószínűnek.

2 órája

  • Belföld
Kemény fagyokkal indul a hét, de így is megjelenik a napsütés

Kemény fagyokkal indul a hét, de így is megjelenik a napsütés

A legmagasabb nappali hőmérsékelt 2-3 fok körül alakul.

február 17., 06:10

  • Belföld
Orbán Viktor fogadta a boszniai Szerb Köztársaság elnökét

Orbán Viktor fogadta a boszniai Szerb Köztársaság elnökét

Milorad Dodik a szerb elnök ceremóniájára is hivatalos.

február 17., 13:34

  • Belföld
Magyar Péter beleszállt Deák Dánielbe, aki visszaszólt neki

Magyar Péter beleszállt Deák Dánielbe, aki visszaszólt neki

Izzik az online tér, váratlan összecsapással indul a hét.

február 17., 13:53

  • Belföld
Orbán Viktor Budapesten fogadja a szerb elnököt

Orbán Viktor Budapesten fogadja a szerb elnököt

Alekszandar Vucsics egy kitüntetést is átvesz Sulyok Tamástól a magyar fővárosban.

február 17., 07:19

  • Belföld
Megszűnhet az egyik ellenzéki frakció, három napjuk van cselekedni

Megszűnhet az egyik ellenzéki frakció, három napjuk van cselekedni

A most távozó képviselő „nulla másodperc” alatt döntött a kilépésről.

február 17., 17:10

  • Címlapon
Ceglédi Zoltán: Orbán, Putyin, Trump: ideje elhinni

Ceglédi Zoltán: Orbán, Putyin, Trump: ideje elhinni

Orbán másfél évtizede lóbálja a pallost, mégis meglepődünk, mikor néha tényleg lecsap vele.

2 órája

  • Belföld
Ruszin-Szendi Romulusz is ott lesz Magyar Péter mellett a hétfő esti Magyar Infón

Ruszin-Szendi Romulusz is ott lesz Magyar Péter mellett a hétfő esti Magyar Infón

A sajtótájékoztatón a Magyar Honvédség állapota is téma lesz.

február 17., 12:43

  • Belföld
Orbán Viktor: Csak idő kérdése, és az euró árfolyama benézhet 400 forint alá

Orbán Viktor: Csak idő kérdése, és az euró árfolyama benézhet 400 forint alá

A miniszterelnök szerint a béke gazdasági előnyökkel jár.

február 17., 13:17

  • Belföld
Megvan az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérséklete Magyarországon

Megvan az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérséklete Magyarországon

Nógrád vármegyében mérték.

február 17., 12:00

  • Belföld
Nyolc tonna szemetet eladott, de hatvannyolc maradt egy nagybajomi férfi udvarán

Nyolc tonna szemetet eladott, de hatvannyolc maradt egy nagybajomi férfi udvarán

Felfüggesztett börtönbüntetés mellett meg kell tisztítania az udvarát a hulladéktól.

február 17., 10:25

  • Belföld
Az utolsó magyarországi csempegyár is feladta, Romániába költözik a Zalakerámia

Az utolsó magyarországi csempegyár is feladta, Romániába költözik a Zalakerámia

A dolgozók jelentős része utcára kerül.

február 17., 12:04

  • Belföld
Radikálisan átalakulhat a BKK-bérlet, nagy változás jöhet a budapesti tömegközlekedésben

Radikálisan átalakulhat a BKK-bérlet, nagy változás jöhet a budapesti tömegközlekedésben

A civilek ötlete nyomán Vitézy Dávid újdonságokat lengetett be.

február 17., 11:51

  • Belföld
Élet- és közveszélyes manővert hajtott végre egy kamionos az M85-ös autóúton

Élet- és közveszélyes manővert hajtott végre egy kamionos az M85-ös autóúton

Elnézte a lehajtót, amiről videó is készült.

február 17., 12:50

  • Címlapon
Magyar Péter: Azonnali hatállyal kirúgták Ruszin-Szendi Romuluszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről

Magyar Péter: Azonnali hatállyal kirúgták Ruszin-Szendi Romuluszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megerősítette a hírt.

5 órája

  • Címlapon
Vlagyimir Putyin ellenfelei még külföldön is egymást marják

Vlagyimir Putyin ellenfelei még külföldön is egymást marják

Jól sikerült az ellenzék megosztása. Alekszej Navalnij halála után nehezen találnak közös nevezőt.

27 perce

  • Belföld
Robbantással fenyegetett meg egy fővárosi mozit egy diáklány, mert nem tetszett neki a film

Robbantással fenyegetett meg egy fővárosi mozit egy diáklány, mert nem tetszett neki a film

A rendőrség azonosította a lányt, aki beismerő vallomást tett.

február 17., 14:58

  • Belföld
Több kilométeres torlódás alakult ki az M0-s autóúton egy baleset miatt

Több kilométeres torlódás alakult ki az M0-s autóúton egy baleset miatt

Az M7-es autópályán is baleset történt.

február 17., 08:19

  • Belföld
Vérző rókatetemeket aggatott a pótkerekére, így hajtott egy autós Nyíregyházán

Vérző rókatetemeket aggatott a pótkerekére, így hajtott egy autós Nyíregyházán

Etikai és járványügyi szempontból is aggályos az eset.

február 17., 10:50