Sok helyütt idén is csak gúzsba kötve táncolhatnak az önkormányzatok

Jelentős kihívásokat tartogat a helyhatóságok számára az idei esztendő, hiszen a drasztikusan dráguló energiaárak mellett ki kell gazdálkodniuk a megemelkedett minimálbér és a garantált bérminimum járulékait is. A megyei jogú városok vezetői január 4-én találkoztak Banai Péterrel, a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárával, hogy megoldást leljenek a felmerült problémákra. Az Index Gödöllő és Székesfehérvár polgármesterét kereste meg ez ügyben.

Kétszázmilliárd forint a működőképesség ára

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint kétszázmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy működőképesek maradjanak az önkormányzatok, hiszen közel háromszáz település iparűzési adóját megfelezték, holott ezek a települések, köztük a megyei jogú városok viszik a feladatok jelentős részét.

Kompenzálni kell a novemberi 7,4 százalékos inflációt, a minimálbér szükséges megemelésének bérfelhajtó hatását, és ugyanígy kell tenni a harmincszázalékos élelmiszerár-emelkedéssel, valamint az építőipari árak közel megduplázódásával is. Ezek számos többletköltséggel járnak

– foglalta össze a lényeget Gödöllő polgármestere. 

A gödöllői városvezető rámutatott arra, hogy megfelezték az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételeit, ám szerinte elfogadhatatlan, hogy világosan növekedő bérek és üzemeltetési költségek mellett miért nem lehet inflációkövetően megemelni például a szociális intézmények térítési díjait és az iskolai étkeztetés árát. A közétkeztetésnél a bért és a rezsit az önkormányzat és az állam finanszírozza, a szülőknek az alapanyagnormát kell kifizetniük. 

Mi az oka annak, hogy a térítési díjakat nem lehet inflációarányosan megemelni?

– tette fel a kérdést Gémesi György, aki örül annak, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége Szita Károly kaposvári polgármester vezetésével jelezte a kormánynak: súlyos problémák adódhatnak.

„A kieső bevételeket és az iparűzési adót vissza kell rakni a rendszerbe, vagy valahonnan pótolni kell. Eleve ki sem kellett volna venni, mert így működött zökkenőmentesen. Tavaly legalább tárgyaltak velünk arról, hogy az iparűzési adó megfelezését hogyan kompenzálják. Most már nem is egyeztetnek. A nagyjából háromszáz magyar városunknak nemcsak helyi, hanem térségi feladatai is vannak, onnan is hiányzik minimum még 150 milliárd forint.”

Ez már rég nem kompenzáció, hanem konszolidáció, hogy működőképes maradjon a rendszer

– emelte ki a városvezető.

A Gödöllőt 1990 óta irányító politikus számára lehangoló, hogy a győri, a székesfehérvári és a XVI. kerületi polgármesteren kívül az összes kormánypárti városvezető csendben van, holott őket is húsbavágóan érintik az elvonások.

Most, karácsony előtt már a fideszes településeknek sem érkezett a tavalyihoz hasonló »mennyei manna«. Holott egységes kompenzációra lenne idén szükség, és most elsősorban a városokról beszélek. A falvaknál jóval kevesebb a feladat, amihez a nagyobb települések szolidaritási adó formájában is hozzájárulnak, így Gödöllő tavaly hétszázmillió forint szolidaritási adót fizetett

– összegzett a városvezető, aki szerint a támogatásoknál minden esetben indokolt volna szociális alapon különbséget tenni.

A különféle támogatásokat és kedvezményeket rászorultsági alapon kellene biztosítani. Miért jár annak ingyenebéd, akinek három-négy autója áll a háza előtt?

– tette fel a költői kérdését Gémesi György. Végezetül kiemelte, hogy kevesebb pénzből képtelenség több és jobb szolgáltatást nyújtaniuk a helyhatóságoknak.

Növekvő bevételek Fehérváron

Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester beszámolt a keddi pénzügyminisztériumi találkozóról az Indexnek. „A megyei jogú városokat érintő, kétségtelenül létező nehézségek mellett érdemes szót ejteni a bevételeink növekedéséről is. Az iparűzésiadó-bevétel ugyanis a 2020. évhez képest a gazdasági növekedés miatt tavaly már a városok többségében emelkedett. A költségvetés kiadási oldalán viszont komoly kiadásokkal szembesültünk, amelyhez kértük a kormányzat segítségét” – vezette fel a témát a kormánypárti politikus.

A keddi egyeztetés során több területet is megjelöltek a városvezetők: 

• Kkv-k számára adott adókedvezmény – itt azt a tájékoztatást kapták, hogy várhatóan marad a tavaly bevezetett kompenzációs eljárásrend, azaz 25 ezer fős lélekszám alatti települések teljes, az afölötti lakosságszámú települések pedig az adóerő-képességük szerint részesülnek kompenzációban.
• Garantált bérminimum és minimálbér finanszírozása – itt kiegészítő támogatást kértek az államtól, amelyre az államtitkár tájékoztatása alapján a kormány kész is, az erre vonatkozó döntés-előkészítés elkezdődött. Ez jelentős működési segítséget jelentene az önkormányzatok számára, különösen mert kiterjedhet a szektorális béremelések finanszírozására is.
• Energiaárak problémahalmaza – az önkormányzati tulajdonban lévő, közszolgáltatást végző cégek közül azokról van szó, amelyeknél a villamos energia és a gáz aránya magas (távhő, meleg víz, vízi közmű és közösségi közlekedési szolgáltatások). Ennek a felmérése is megkezdődött. 
• Közétkeztetés – a jelentős áremelkedések miatt itt is szükség lenne kiegészítő állami támogatásra, erről még további tárgyalások lesznek.

A megyei jogú városok ezekben a fenti témákban hamarosan adatösszegyűjtést végeznek, amelyet eljuttatnak majd a Pénzügyminisztériumhoz. Cser-Palkovics András hozzáfűzte, hogy a tavalyi gazdasági fellendülés igen jelentős bevételnövekedést jelentett Székesfehérvár esetében. 

A legnagyobb bevételt jelentő iparűzési adót 15 milliárd forintra terveztük, ehelyett 17,8 milliárd folyt be az önkormányzatunkhoz, ami nyilvánvalóan nem csak Fehérvár esetében van így. Ez biztonságos kereteket ad a működésünkhöz, de minden kiegészítő kormányzati támogatásnak örülünk

– jegyezte meg a fehérvári polgármester.

Meglátása szerint nem lehet mindenre az áremelés a gyógyír, a mostani helyzetben ahol csak lehet, segíteni kell az embereket. „Én el tudom fogadni, hogy bizonyos szolgáltatások díjai jelen helyzetben nem emelkednek, de a teherviselés arányairól meg kell állapodni az önkormányzatoknak és az államnak” – mondta Cser-Palkovics András.

„Az önkormányzatisághoz hozzátartozik a döntés szabadsága, de van olyan rendkívüli helyzet, amikor lehet ezt részben államilag korlátozni szűkös ideig. Ilyen rendkívüli szituáció a mostani járványhelyzet is. Fontos lenne azonban, ha legalább 2023-tól a döntés jogosítványát ezekben a kérdésekben is visszakapnák az önkormányzatok” – hangsúlyozta Cser-Palkovics András.

A tavaszi választást követően szükséges lesz átgondolni az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztást és annak finanszírozási kérdéseit. A megyei jogú városok fejlesztéspolitikáját kitűnőnek tartja a fehérvári polgármester, a fenntartás, valamint az önkormányzat és intézményrendszerének működési kérdéseit kell még átgondolni. A következő pár hónap viszont biztosan nem erről fog szólni. 

Az Index kérdésére válaszolva Cser-Palkovics András elárulta, hogy nem pályázik a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöki pozíciójára, mert Szita Károly közel három évtizedes tapasztalatával jól koordinálja ezt a kicsit sem könnyű munkát. Fontosnak tartaná a várospolitikus az agglomerációs politika fókuszba helyezését, hiszen Fehérvárra 32 ezer ingázó munkavállaló érkezik nap mint nap. 

Ezeket is jó volna figyelembe venni a városüzemeltetési kérdéseknél, így lehetne egy ciklusokon átívelő, kiszámítható modellt kialakítani. Ehhez az is kell, hogy az önkormányzat hosszú távú fejlesztési stratégiai elképzeléséket tegyen le a kormányzat szakpolitikusai elé

– mondta Cser-Palkovics András, aki nagy sikernek tartja az önkormányzatok adósságkonszolidációját vagy a Modern Városok és a Magyar Falu fejlesztési programjait is, de meglátása szerint ugyanilyen fontos a fenntartás és az üzemeltetés. 

(Borítókép: Gémesi György és Cser-Palkovics András. Fotó: Varga György / Bodnár Boglárka / MTI)