Hárommilliárd forint égett el – kamupártok nyomában

A 2014-es választási közpénzszivárgást látva a Transparency International hazai szervezete és a Political Capital a szabályok szigorítását kérte a törvényalkotóktól. A 2018-as voksoláson már törvény kötelezte az egy százalék alatti pártokat a támogatások visszafizetésére. A kamupártok vezetői elvileg személyes vagyonukkal is feleltek a felvett támogatásokért, ám ez a gyakorlatban szinte semmit sem jelentett. Nyolc évvel ezelőtt 373 milliós támogatás jutott például az akkori monoki polgármester, Szepessy Zsolt vezette Összefogás Pártnak. A Közös Nevező Párt 192 milliót vehetett fel, míg a Rend Pártnak 186 millió forint érkezett.

A Rend Párt listavezetője a halálbüntetés visszaállítását a fia meggyilkolása óta követelő Tóth Tamás volt. Neki annak ellenére sem volt fogalma ennek a pártnak a létezéséről, hogy a listájukat a szavazólapon ő vezette. A 184 milliós támogatásból neki csupán száz darab A4-es méretű szórólap jutott. Beszédes az is, hogy a párt az ukrán–magyar határ mentén fekvő Tornyospálcára volt bejegyezve.

Kétmilliárdos bírság, négymilliós behajtás

Igazán emlékezetessé teszi 2014-et, hogy a NAV a választás után kiszabott, összesen kétmilliárdos bírságból mindössze négymillió forintot tudott csak behajtani, az idő múlásával pedig végleg lemondtak arról, hogy visszavegyék ezt a közpénzt a kamupártoktól. Az ilyen jellegű kamupártok száma látványosan megugrott a 2018-as választás előtt, a terebélyes szavazólapon ugyanis 23 párt neve szerepelt – ebből 14 olyan formáció volt, amelynek az ajánlásai között elhunytak adatait és aláírásait találták.

A kamupártok ismertebb figurái

A kamupárti politizálás magasiskoláját mutatta be Seres Mária, aki 2010-ben még a Civil Mozgalom, négy évre rá az SMS (Seres Mária Szövetségesei), legutóbb pedig a Közös Nevező formáció élén indult el a választáson. A ’18-as lista vezetője nem kisebb figura volt, mint a hírhedt oltástagadó, Gődény György. Az igazi éceszgébernek viszont Seres férjét, Stekler Ottót tartják azok, akiknek volt szerencséjük közelebbről végigkövetni a tevékenységüket. Seres Máriának 2000-ben az a bravúr is sikerült, hogy egyszerre két pártnak (Radikális Zöld Párt és Nemzeti Zöld Vállalkozó Párt) is az elnöke lehetett. 2004-re pedig akkora lendületet kaptak, hogy nekiveselkedtek az európai parlamenti választásoknak; hogy mekkora sikerrel, azt szükségtelen ecsetelni.

2014-ben Szepessy Zsolt is emlékezeteset alkotott e téren. Az Összefogás Párt élén 373 millió forintot sikerült felmarkolnia, négy évre rá egy fárasztóan hosszú nevű (Magyarországon Élő és Dolgozó Emberek Pártja, alias MEDETE) friss formációval jelentkezett be potom 189 millió forintért, amelyet sikerült is egy hónap alatt elégetniük. A pénz nem létező, be nem jegyzett vagy azóta kényszertörlés alatt álló cégekbe vándorolt. Árulkodó volt, hogy a választások előtt néhány nappal a párt székhelyét Nyíregyházáról egy budapesti cégtemetőbe helyezték át…

2018-ban a Seres–Stekler-duóhoz bizonyítottan három kamupárt volt köthető:

• a Közös Nevező 187 milliót,
• a Rend Párt 181 milliót,
• a Netpárt 189 milliót tett zsebre.

Ez így összesen több mint félmilliárd forint.

Szepessy Zsolt pszeudopártjai még ennél is nagyobbat hasítottak ki a közösből 2018-ban:

• a Családok Pártja 198 milliót,
• az Összefogás Párt 355 milliót,
• a MEDETE 189 milliót hozott a konyhára.

Ezek összeadva 742 millió forintot tesznek ki. Seres és Szepessy pártjai így összesen 1287 milliárd forinttal gazdagodhattak. Ha ehhez hozzáadjuk a 2014-es talált pénzt, már több mint kétmilliárd forint felett járunk. Érdekes adalék, hogy a Seres–Stekler-pár bejegyzett lakcíme Nyíregyházán található, a Csaló közben.

A 2012-es fordulat

László Róbert, a Political Capital szakértője szerint a Fidesznek következetes alapelve az, hogy kifejezetten nehéz legyen új szereplőnek belépnie a politika színpadára. 2012 őszén megszűntek az ajánlószelvények, amelyekből 750 érvényes darabot kellett összegyűjtenie minden indulónak olyan módon, hogy egy választópolgár csak egy jelöltet támogathatott.

A kamupártok jelöltjeinek elég volt a más pártokat ajánlók adatait lemásolni az ajánlóívekről, és odahamisítani egy random aláírást. Annak ellenére tömegével történtek ilyen esetek, hogy büntetőjogilag szankcionálható a támogatások szabálytalan felhasználása és az aláírásokkal történő visszaélés. 2010 után eltűntek a területi listák is. Ha egy párt képes volt 27 egyéni jelöltet indítani, már országos lista állítására is jogosulttá vált. 2014-ben az országos lista állítása után már átutaltak 150 millió forintot az adott szervezet számlájára, amit akár egy ATM-ből is fel lehetett markolni. Ha 54 körzetben sikerül a jelöltállítás, már háromszázmillió járt, nyolcvan jelöltnél pedig 450 millió forint érkezett. 106 jelölt indítása esetén hatszázmilliós volt a maximális támogatás pártonként. Ezt követhette a fiktív elszámolás.

A törvényhozók legalizálták a lopást azzal, hogy egy adott pártnak akkor sem kellett visszafizetnie a pénzt, ha egy árva voksot sem kapott. A helyzet annyit javult 2018-ra, hogy az egy százalék alatti pártok esetén már előírták a támogatások visszafizetési kötelezettségét. Ez viszont nem volt garancia a további lopások megakadályozására, ugyanis nagyon könnyű volt eltitkolni a vagyont. Ha a pártok vezető tisztségviselői nevén nem volt látható vagyon, akkor ugyanolyan lehetetlenné vált a pénz behajtása, mint négy évvel korábban.

Érdemes összefoglalni, hogy mi vezetett a kamupártok elburjánzásához 2010 után:

• a pártok kampányához rendelt állami támogatások biztosítása,
• az induláshoz szükséges korábbi ajánlószelvények kivezetése,
• helyettük pedig az aláírásalapú ajánlási rendszer bevezetése.

Az Állami Számvevőszék a 2014-es választások után kilenc kamupárt ellen tett feljelentést az ügyészségnél, ám ezek a nyomozások azóta elhaltak, egyetlen vádemelés sem történt. A Transparency International régóta kezdeményezi, hogy a kampánytámogatásokhoz ne készpénzben, hanem kincstári kártyán lehessen csak hozzájutni, így ugyanis nem lehetne ellopni a közpénzt.

Mi várható 2022-ben?

Gődény György az elmúlt években folyamatosan foglalkoztatott szereplője a bulvármédiának és reklámarca egy táplálékkiegészítőket forgalmazó cégnek is. A vírus berobbanását követően a vírust relativizálók és a maszkhordást elutasítók egyik legharsányabb szereplője lett, mivel nincsenek gátlásai. Facebook-profiljának közel 12 ezer követője van. Újonnan bejegyzett pártjával (Normális Élet Magyarországon) már egyértelműen az idei választásokra készül Seres Mária és Stekler Ottó aktív közreműködésével, akik egészen kiterjedt adathalász-birodalmat építettek fel web-, Facebook-oldalakkal és ottani közösségekkel. 2014-ben és 2018-ban is bejöttek a számításaik, és várhatóan idén sem csillapodik a közpénzéhségük.

Cui prodest?

(Borítókép: Szavazóurna 2020. október 15-én Budapesten, a Nemzeti Választási Irodában. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)