Az ellenzék szerint a kultúra akkor jó, ha nem szolgál politikai hatalmat
További Belföld cikkek
- Kigyulladt a népszerű magyar cukrászda, megkezdték az oltást
- Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelyt tette felelőssé a budapesti droghelyzetért
- Egy egymilliárd forintos kezelés mentheti meg a 9 éves Mirkó életét
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
- Hét órát ültek a Wizz Air magyar utasai a gépen, majd még 10 órát váratták őket a repülőtéren
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció politikusa szerint a NER gyorsuló ütemben szállta meg a kultúra területét a kultúrharc szellemében, aminek kimondott célja a szellemi kulturális tér elfoglalása és a klientúra kizárólagos hatalmi helyzetbe hozása.
A kulturális intézmények gyakorlatilag a Fidesz kifizetőhelyeivé váltak. A gyakran pozícióhalmozó kinevezettek a miniszterelnöktől függenek, míg a klientúra az adott teljhatalmú vezetőtől. Mi kiszabadítjuk a kultúrát a politika és a Fidesz fogságából
– tett ígéretet a DK-s politikus, aki szerint a kultúrharc a hatalmi harc eszközévé alacsonyítja a kultúrát. Hozzátette: ennek az ellentéte nem a „kultúrbéke”, hanem a kultúra maga.
Háborúban ugyanis hallgatnak a múzsák. A kultúrpolitika nem köteleződhet el egyetlen párt vagy ideológia mellett, az új kormány rendszerszintű változást akar véghez vinni ezen a téren is. Szakmai szempontok mentén, a tehetségre alapozva szerveznénk át a ma kizárólag csak a lojalitásra és hűbéri mentalitásra épülő rendszert. A kultúra legyen mindenkié!
– zárta szavait Gréczy Zsolt.
A kultúra nemzeti alap
Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke szerint a kultúra nemzeti alap. Az ellenzéki pártoknak a kultúra kiemelt nemzetstratégiai ágazat, ezért önálló kulturális minisztérium felállítása szükséges.
Az az ingatlanvagyon, amit Demeter Szilárd, a Fidesz kultúrpápája kapott, vissza fog szállni a magyar polgárok közösségére, és ez a művészeti életet szolgáló közvagyon lesz. Vissza fogjuk állítani a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és a Magyar Művelődési Intézetet
– mondta a jobbikos politikus.
Továbbá kiemelte, hogy felül fogják vizsgálni a Magyar Művészeti Akadémia eltúlzott jogköreit, és ezzel egyidejűleg kezdeményezik a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia jogállásának rendezését.
Nem lehet fenntartani azt az állapotot, hogy egy olyan akadémia ítéljen fontos kulturális kérdésekben, amely csak egy szűk réteg érdekeit képviseli. A jelenlegi előadó-művészeti támogatások rendszerét a források megtartása mellett átláthatóan és igazságosan fogják újjáalkotni
– vázolta a terveket Brenner Koloman.
Újjászervezett Nemzeti Kulturális Alap
Halmai Róbert, a Momentum kultúrpolitikusa elárulta, hogy újjá fogják szervezni a Nemzeti Kulturális Alapot, amelynek függetlenségét törvényben garantálják majd. Miniszteri delegáltak helyett szakemberekre számítanak.
Jelenleg Kásler Miklós az NKA elnöke, akinek több milliárdos miniszteri kerete van mindenféle szakmai kontroll nélkül. Az NKA elnöke nem lehet politikus, ezért módosítanánk a törvényeket, és elismert művészt kérnénk fel az intézmény vezetésére, valamint a szakmai kollégiumok felügyeletére bíznánk a támogatói döntések meghozatalát, a miniszteri keretet pedig megszüntetnénk
– fejtette ki Halmai Róbert.
A momentumos politikus szerint a Fidesz tizenkét év alatt semmit nem tett a kulturális szakemberekért, 2020-ban még a közalkalmazotti jogviszonyukat is megszüntette. Ha azonban az ellenzék kormányra kerül, azonnali, harmincszázalékos béremelést fog biztosítani a kistelepüléseken dolgozó kulturális szakemberek számára.
Ezt követően a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával átfogó bérrendezést dolgoznának ki életpályamodell biztosításával. Halmai Róbert azt is ígérte: bevezetik majd a kulturális terület közszolgálati jogviszonyát, mert ösztönözni kell a kultúra iránt érdeklődő szakembereket, hogy térjenek vissza a pályára.
A kultúra nem lehet a politika szolgálója
Az Országgyűlés szocialista alelnöke, Hiller István kijelentette, hogy a kultúra nem lehet a politika szolgálója.
Az elmúlt évtizedben a hatalom megpróbálta a szabadság egyik legfontosabb területét, a kultúrát elfoglalni. A szellemi, intellektuális tér elfoglalására történt kísérlet Magyarországon. Szerintünk a kultúra akkor jó, ha szabad és nem szolgál semmilyen politikai hatalmat
– fogalmazott a szocialista politikus.
Az Egységben Magyarország pártok vállalása, hogy garantálják a művészet és az alkotás szabadságát. Hiller István meggyőződése, hogy a politika feladata nem az, hogy megmondja, ki a jó rendező és ki játssza el Rómeót és Júliát. A politikának a kultúrában a finanszírozás feltételeinek megteremtésében van szerepe, ezáltal a nemzeti kulturális intézmények fenntartásában. Tegyen meg mindent azért, hogy az alkotók szabadon színvonalas előadásokat hozhassanak létre. Hiller István megítélése szerint a jelenlegi kormány elvétette az arányt, oda tette be a lábát, ahol semmi keresnivalója nincs, ahol meg dolga lett volna, ott nem tett sokat.
Az SZFE színvonalas állami intézményét szétverte, erre volt ideje és energiája. Ez vétkes cselekedet volt
– jegyezte meg a szocialista politikus.
Arról is beszélt, hogy a világjárvány idején sokkal többet kellett volna tennie a kormánynak a kultúráért, de itt közel sem mutattak akkora aktivitást, mint „az SZFE szétverésekor”.
A sajtótájékoztató végén az MSZP-s politikus az új Nemzeti könyvtár felépítésének szándékát is bejelentette.
Az Országos Széchényi Könyvtár minden igényt kielégítő, új épületben kerül elhelyezésre. A megszüntetett Balassi Intézet nyomán pedig szükség van az új magyar kulturális diplomácia modern intézményrendszerére és centrumára. A teljes magyar kultúrának szabadságot és színvonalat biztosítunk, ez a mi együttműködésünk legfontosabb vállalása
– jelentette ki Hiller István.