A hatpárti ellenzék szerint a kormány lerohasztja az egészségügyet

Fideszes stadionok helyett egészséges Budapestet! – Visszaadjuk a budaiaknak az ellopott milliárdokat! címmel tartott sajtótájékoztatót Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője és Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja.

A sajtótájékoztató helyszíne azért esett a Kapás utcai rendelő elé, mert az ellenzék szerint a következő kormánynak kiemelten kell majd foglalkoznia az egészségüggyel. Hajnal Miklós azt állította: a mostani kormányzatnak főleg a budapesti egészségügyi fejlesztések területén van hatalmas mulasztása, ebből kifolyólag szerinte méltatlan helyzetbe kerültek az itt élők az elmúlt évtizedben.

„Amikor 2019-ben ellenzéki győzelem született az önkormányzati választáson, az egyik első dolgunk az volt, hogy kiharcoljunk évi tízmilliárd forintnyi többletforrást a kormánytól az Egészséges Budapest Program keretében. Ez a forrás azt a célt is szolgálhatná, hogy rendelőintézeteket fejlesszenek belőle a kerületek. A december 22-én született kormányhatározat azonban egy nagyobb megszorítócsomag részeként megvonja ezt a forrást idén a budapestiektől” – fejtette ki Hajnal Miklós, aki szerint a kormány az aláírt megállapodásokhoz sem tartja már magát, ezért becsületbeli kérdés a fővárosiaknak a kormányváltás.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Momentum egy korábbi sajtótájékoztatójára reagálva lapunkkal közölte:

Karácsony Gergellyel megállapodtunk: a kormány öt év alatt ötvenmilliárd forintot biztosít a fővárosi orvosi rendelők korszerűsítésére, új rendelők építésére.

Az államtitkár az Indexet arról tájékoztatta akkor, hogy eddig húszmilliárd forintot utaltak, és mind meg is érkezett a kerületekhez és a fővároshoz, így lesz ez az idei tízmilliárd forinttal is. Fürjes Balázs azt is hozzátette, állják a szavukat, „a budapestiek egészsége fontos nekünk”.

A pénteki ellenzéki sajtótájékoztató után egy hosszabb bejegyzés jelent meg az államtitkár oldalán arról, hogy milyen egészségügyi fejlesztések történtek az elmúlt években Budapesten, illetve a kormány mennyi pénzt ad a fővárosi kerületeknek erre a célra.

A kormány a II. kerületnek 2020-ban ötszázmillió forintot biztosított háziorvosi rendelők felújítására, 2021-ben pedig 150 millió forinttal járult hozzá a Kapás utcai szakrendelő felújításához. Tavaly arról is megállapodtunk Őrsi Gergely ellenzéki polgármesterrel, hogy 2022-ben közösen javasoljuk Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy az idei tízmilliárd forintos keretből további 1,1 milliárd forintot kapjon a II. kerületi önkormányzat a Kapás utcai szakrendelő megújításának folytatására. A tervek szerint bővítjük, felújítjuk, akadálymentesítjük, korszerű infrastruktúrával, modern, XXI. századi informatikai és orvostechnikai berendezésekkel látjuk el az épületet. Ezt is a kormány biztosítja a II. kerületnek

– írta Fürjes Balázs a közösségi oldalán.

Miért rohasztják le az egészségügyet?

Tordai Bence úgy látja, hogy „a hitszegő kormány lerohasztja az egészségügyet”. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy egy 2017-es kormányhatározat a II. és III. kerület szakorvosi rendelőinek a fejlesztéséről szólt.

„A II. kerületi széttagolt rendelőket egy modern, integrált épületbe költöztették volna át, amihez hatmilliárdot biztosított volna a kormány, de ezt tavaly év végén egy kormányrendelettel visszavonták. A III. kerülettől pedig 3,5 milliárd forintot vontak el, ezért nincsen a mai napig gyermekorvosi szakrendelés Óbudán és Békásmegyeren” – mondta a párbeszédes képviselő, aki megjegyezte, hogy az uniós pénzeknek köszönhetően vidéken sorban újultak meg az orvosi rendelők, de nem ez a helyzet Budapesten. 

Ez az állapot az itt dolgozó egészségügyi dolgozók számára is megalázó. A Fidesz azt hazudta, hogy az egészségügy nem üzlet, hanem nemzeti ügy. Miért rohasztják akkor le az egészségügyet?

– tette fel a kérdést Tordai Bence. Az ellenzéki politikus szerint a mostani kormányintézkedések mögött politikai bosszú áll, mivel a II. és a III. kerületben is leváltották a fideszes városvezetőket 2019 őszén. A másik magyarázat a párbeszédes politikus megítélése szerint az lehet, hogy a kormány fizetőképes keresletet akar teremteni a fideszes oligarchák magánegészségügyi intézményeinek. 

„Magyarországon egyre emelkedik a fizetős egészségügy aránya, a befizetések harminc százaléka már ide érkezik. Ma már a kormánypárt a legnagyobb üzletet szimatolja a több ezer milliárdos forgalmú egészségügyben. Számukra ez nagy biznisz, nekünk meg azt jelenti, hogy kétszer kell fizetni az egészségügyi ellátásért, hiszen a magyar polgárok fizetik az egészségügyi járulékot és a szociális hozzájárulást is, de a várólisták hossza miatt viszont súlyos pénzeket kell otthagyniuk a magánegészségügyben is. Ezzel pedig Orbán Viktor gazdasági hátországát hizlalják tovább akaratukon kívül is” – foglalta össze Tordai Bence. Hozzátette: ennek kell véget vetni április 3-án. Azt is mondta: az ellenzék számára a közegészségügy fejlesztése az első, erre szerződtek Márki-Zay Péterrel.

Milyen egészségügyet akar az ellenzék?

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje az elmúlt tizenkét év egészségügyi történéseiről szólt elsőként, és arról beszélt: Botos Katalin számításai szerint 2010 és 2020 között az egészségügyi dolgozók fizetésének lemaradása az országos átlagbértől tíz százalékról negyven százalékra nőtt. Márki-Zay Péter szerint nem is csodálkozhatunk azon, hogy az orvosok Nyugat-Európába mentek, az ápolók pedig pénztárosnak egy multihoz.

A Covid okozta válság mindennél jobban megmutatta, hogy a lepusztított egészségügy hogyan hat a magyar emberek életére vagy halálára. Nem véletlen, hogy lakosságarányosan nézve a halálozásokat Magyarország a negyedik legrosszabb helyen áll világviszonylatban, Európában pedig csak Bulgáriában haltak meg többen, mint nálunk

– jegyezte meg Márki-Zay Péter, aki az egészségügy állapotát a szakszerűtlen kormányzás tünetének tartja. 

A politikus szerint beszédes az is, hogy a miniszterelnök is teljesen alkalmatlannak találta Kásler Miklós minisztert az egészségügy kezelésére, ezért a belügyminiszterre bízta a területet. Azt is mondta: a vakcinák külügyminiszter általi beszerzése pedig oda vezetett, hogy az egész világon egyedül Magyarországon oltottak hatvan év feletti embereket is Sinopharmmal. Ugyanilyen skandalum volt az ellenzék vezető politikusa szerint a háromszázmilliárd forintért beszerzett, „javarészt üzemképtelen lélegeztetőgépek beszerzése is, amit azóta havi kilencvenmillióért őriznek különböző raktárakban”.

Ausztriában a járványt ingyenteszteléssel, nálunk ingyenparkolással kívánták megállítani. Ezt az ostobaságot kell lecserélni a mi szakmai programunkkal

– mondta Márki-Zay Péter. Továbbá azt is kijelentette, hogy a Fidesz számára az egészségügy pusztán csak üzlet.

Az ellenzék egészségügyi programját egybiztosítós modell keretében alkották meg azzal a céllal, hogy a közegészségügyben is elérhetők legyenek olyan szolgáltatások, amelyek most csak a magánklinikákon léteznek.

Egy rákos betegnél nagyon fontos, hogy időben jusson képalkotó vizsgálathoz, hiszen az az életét jelentheti. Ha pedig valakin hat hónapon belül nem hajtanak végre egy létfontosságú műtétet, annak az állam fizesse meg a költségeit a magánegészségügyben. Ahogy a laborvizsgálatoknál, a dialízisnél vagy az alapellátásban a háziorvosoknál meg lehet oldani a magánszektor bevonását állami pénzen, úgy ezt ki lehetne terjeszteni a teljes egészségügyre. Harminc százalékát az egészségügyi költségeknek saját zsebből fizetik a magyarok, ami az egész unióban a legmagasabb arány

– állapította meg Márki-Zay Péter. Ígéretet tett arra, hogy ha megkapják a felhatalmazást a kormányzásra, akkor

Orbán Viktor értse meg: ahogy az inflációt is képtelenség hatósági árakkal letörni, úgy az orvosokat is lehetetlen rendőri szolgálati jogviszonnyal motiválni. A piacgazdaságokban a teljesítményt és a minőséget szokták megfizetni, csak ezzel érdemes motiválni, nem pedig kommunista, utasításos rendszerrel

– zárta szavait a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

(Borítókép: Hajnal Miklós, Márki-Zay Péter és Tordai Bence. Fotó: Márki-Zay Péter / Facebook)