Veszélyeztetik a Balatont az invazív fajok
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként! - Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
Két előadó is felhívta a figyelmet erre a tavat fenyegető veszélyre a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) online szemléletformáló rendezvényén, amelyen kiderült, hogy a Balaton vízgyűjtőjén a három leggyakoribb idegenhonos halfaj az ezüstkárász, a kínai razbóra és a naphal.
A Balaton 68 halfajából 29 már idegenhonos
Az idegenhonos fajok azért nem kívánatosak sehol, mert kiszorítják az adott térségre jellemző őshonos fajokat, így eltűnik egy-egy terület élővilágának egyedisége – mondta Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, aki a Balatoni Futár beszámolója szerint példaként említette a lápi póc esetét, amely a Kárpát-medence vizeiben sokáig nagyon elterjedt volt, mígnem megjelent egy távol-keleti halfaj, az amurgéb, ami immár komolyan veszélyezteti a lápi póc állományait.
Evolúciós időskálán mérve ezek az inváziók döbbenetesen gyorsan történnek
– fogalmazott az előadó, aki azt is elmondta, hogy becslések szerint tízezer bekerülő idegenhonos fajból egy-egy olyan akad, amely képes alkalmazkodni a környezethez, szaporodik, és inváziós fajjá válik.
Ezeknek a folyamatoknak kedvez a klímaváltozás, az idegenhonos fajok átkerülését pedig meggyorsította a globalizáció, miközben
a szándékos vagy véletlen behurcolást nagyban elősegítik a repülőgépek, amelyekből személyszállítóként mintegy húszezer üzemel világszerte
Az előadó elmondta, hogy manapság a magyarországi vizekben több mint hatvan idegenhonos halfajt észleltek már, és az utóbbi évtizedekben ezek száma körülbelül megegyezik az őshonos halfajok számával. Ami konkrétan a Balaton teljes vízgyűjtőjét illeti, 68 halfaj elődfordulásáról van adat, ezekből 29 idegenhonos.
A naphal már veszélyt jelent, a mosómedve még nem
Előadásában Bíró Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa is felhívta a figyelmet az inváziós fajok terjedésének veszélyeire, rámutatva, hogy az Európai Unióban 36 növény- és 30 állatfaj került fel a veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékébe, bár ezek többsége még nincs jelen potenciálisan veszélyt jelentő mértékben Magyarországon.
A jegyzékben szereplő állatok közül az amurgéb és a kínai razbóra terjed, illetve a naphal is tömegesen jelent már meg, de például az ékszerteknős, a nutria, a nyestkutya, a pézsmapocok vagy a mosómedve helyenkénti felbukkanása nem jelent gondot.
Bíró Éva figyelmeztetett arra is, hogy az idegenhonos fajok behurcolásában nagy szerepe van az akvarisztikának, a dísznövény- és a kisállat-kereskedelemnek, a halászatnak, a horgászatnak és a mezőgazdaságnak. Éppen ezért az invazív fajok visszaszorításáért sokat lehet tenni felelős gondolkodással és megfelelő tájékozódással.
(Borítókép: Egy horgász a Balatonnál, Révfülöp közelében 2021. október 6-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
