Mi történik digitális javainkkal a halál után?

Mivel a különböző digitális javak, mint például a kriptopénz, az üzleti Facebook-profilok, a videójáték-accountok pénzt termelhetnek, illetve vagyoni értékük van, mindenkinek érdemes időben elgondolkodnia azon, mi legyen a sorsuk, ha a jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal. Annak, aki ezt elmulasztja, örökösei talán soha nem férnek majd hozzá a digitális javaihoz.

Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális vagyontárgyak a jelenlegi jogi szabályozás mellett nehezen megragadhatók. Ráadásul mivel a digitális jelenségek rendkívül gyorsan változnak, a szabályozás és a bírói gyakorlat egyébként is nehezebben tart lépést velük

– állítja Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alelnöke, aki szerint egyelőre nincs egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek a közösségimédia-profilok adatai vagy a felhőbe lementett fájlok. 

Kriptodevizát például egyre többen tartanak, digitális tárcájukhoz kódok segítségével férnek hozzá az interneten. Viszont egy bankszámlával ellentétben a kriptopénzről nincs központi nyilvántartás, ezért kizárólag a tulajdonoson múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halála után, vagy egyáltalán tudomást szereznek-e a digitális örökségről.

Ha egy kriptopénztárca tulajdonosa szeretné, hogy az örököseié lehessen a vagyonrész, érdemes előreterveznie. Miután a kriptojavak lényegében jogi szabályozás nélkül és az állami struktúráktól függetlenül működnek, ezért az örökhagyónak a végrendeletben kell kialakítania azokat a szabályokat, amelyeket a kriptoeszközök esetében alkalmazni szeretne. A szabályok kialakításában a közjegyző is segítséget nyújthat. Részletes tervezést igényelhet például, hogy

Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat.

A világ vezető technológiai cégei általában eltérően szabályozzák,

Ha a hozzátartozók a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérik, szinte mindegyik cég törli a profilt, hozzáférést ugyanakkor nem ad. A felhasználók életükben ettől eltérően is rendelkezhetnek. A Facebookon például mindenki megadhat valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halála után kezelheti a fiókot. Ez nem jelent teljes körű jogot, csak néhány tevékenység engedélyezett. Ilyen lehet egy tájékoztató üzenet a gyászszertartással kapcsolatban, vagy a profilkép frissítése, de nem jelentkezhet be a profilba és nem férhet hozzá személyes üzenetekhez sem. A Google viszont lehetőséget ad arra a felhasználónak, hogy meghatározza, ha bizonyos ideig nem lép be a fiókba, kit értesítsenek és milyen adatokat osszanak meg vele. Akár levelekhez vagy a felhőben tárolt dokumentumokhoz is hozzáférhet egy rokon, barát, ha erre felhatalmazást adott a felhasználó.

A digitális öröklés eddig azért nem volt mindennapos kérdés, mert a jogosultként érintett korosztály jellemzően még nincs abban az életkorban, hogy végrendelkezésről gondolkodna. Pedig a digitális javakról különösen fontos időben rendelkezni, nehogy elvesszenek, elérhetetlenné váljanak az örökösöknek. Egy gondosan készített és karban tartott végintézkedés sokat segíthet ebben

– hangsúlyozza Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara alelnöke.

Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.

(Borítókép: Emberek sétálnak el egy kriptopénzváltó iroda mellett 2021. október 19-én Isztambulban, Törökországban. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)