Jakab Ferenc: A mostani járvány belépő a következő évtizedek járványos időszakába
További Belföld cikkek
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
Feladatunk a hiteles tájékoztatás. Azt mondjuk, amit gondolunk és hiszünk, és nem azt, amit más hallani akar – kezdte nem túl optimista gondolatmenetét Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa az Mfor beszámolója szerint.
A szakember szerint a mostani járvány csupán belépő a következő évtizedek járványos időszakába. Mint mondta, a koronavírus okozta járvány sem új keletű, és csak komoly kutatási eredményekkel sikerült mostanáig úrrá lenni rajta.
A járványok korát fogjuk élni, számos betegséggel meg kell még küzdenünk majd
– közölte. Mint mondta, az omikron-variáns körülbelül húsz-harmincszor fertőzőbb az eredeti, vuhani változathoz képest. Leszögezte, hogy az oltás fontos, hiszen saját magunkat és a környezetünket is védjük vele, emellett a vírusvariánsok kialakulásának megakadályozásában is segít. Ebben a tekintetben azonban felhívta a figyelmet a fejlődő országok lemaradására az átoltottságot illetően. Mint fogalmazott:
Ázsiai, afrikai területeken jelen pillanatban is akadálytalanul terjed a vírus és alakulhat ki bármilyen mutáns, amelyek újabb járványt, ha jobban tetszik, hullámot indíthatnak el. Globálisan kell néznünk, és az oltási programot kiterjeszteni ezekre az országokra is. Mert míg nálunk már a negyedik oltásról értekezünk, ezekben még az elsőt sem adták be.
Jakab Ferenc azt is elmondta, hogy az omikron ellen 70-75 százalékra csökkent a vakcinák hatékonysága, ám ez azt jelenti, hogy még mindig ilyen mértékben véd, százszázalékos vakcina pedig soha nem lesz. Roppant fontosnak nevezte azonban a harmadik oltás felvételét. A természetes vírusfertőzés után hosszú védettség nem alakul ki, három-négy hónap után csökken az immunitás – szögezte le. Arra is emlékeztetett, hogy az oltás nem a fertőzés, hanem a súlyos betegség elkerülésére szolgál, nem mellékesen így az egészségügyi rendszer is kevésbé terhelődik le. Szerinte ugyanakkor nem az omikron lehet a járvány vége, mert nem feltétlenül tudjuk elérni a nyájimmunitást, 2022 őszén pedig újabb légútifertőzés-szezon generálhat járványt.
Szekanecz Zoltán, a Debreceni Tudományegyetem reumatológusa, immunológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy fertőzés után is lehet és kell is oltani, mert a fertőzötteknél is lehet javítani a védelmet egy oltással. Egy hetet kell várni a fertőzés után, és teljesen láztalannak kell lenni – mondta.
A főorvos a negyedik oltást jelenleg csak az autoimmun- és a daganatos betegeknek ajánlja, kivételként megjelölve azokat, akiknél az oltások épp a tünetek rosszabbodását okozhatják. Az autoimmun- vagy daganatos betegséggel küzdőket óvatosságra intette a Sinopharm és a Szputnyik V esetében.
Jakab Ferenc arról is beszélt: fontos, hogy hiteles neveknek higgyünk az oltásokkal kapcsolatban, problémának jelölte meg, hogy immár „a 9,5 millió virológus országa lettünk”.
Pedig én sem kontárkodom bele mondjuk egy szemész, sebész vagy bármelyik orvos dolgába, és ezt várnám el másoktól is
– mondta, hozzátéve, folyik a sajtóban egy verseny, sokszor a hivatalos tanulmányok előtt megjelenő külföldi kutatások preprint változata kerül ki az olvasóhoz, amelyek jó része szerinte „fatális, fals információ”. Az elmúlt két év alatt ugyanakkor szerinte meg lehetett tanulni azok nevét, akiknek érdemes hinni a koronavírussal kapcsolatos kérdésekben.
(via Mfor)
(Borítókép: Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetõje 2020. szeptember 25-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)