Nem ijednek meg az összefogás árnyékától a kis pártok

Bár a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak és a Mi Hazánk Mozgalomnak vannak jobb esélyei arra, hogy az áprilisi országgyűlési választáson megugorják az ötszázalékos parlamenti küszöböt, kisebb szereplők is esélyt szeretnének teremteni maguknak a hangsúlyosabb politikai jelenlét céljából.

Márki-Zay Péter nemrégiben az ATV-ben arról beszélt, az április 3-i választáson egyetlen kérdés lesz: Fidesz vagy nem Fidesz. Az összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint az az ellenzéki, aki megmérettette magát az őszi előválasztáson. Akik pedig azontúl indulnak el a tavaszi országgyűlési választáson, azok a Fidesz érdekét szolgálják, és csak megosztják az ellenzéki szavazatokat. Márki-Zay Péter kifejtette: mindenkinek, aki nem a Fideszre akar szavazni, annak az összefogott ellenzéket kell támogatnia. Nem ért egyet ezzel sem a Polgári Válasz, sem az ISZOMM, sem pedig a ReforMerek.

Az exjobbikos Bencsik János, a Polgári Válasz alapító elnöke az Index megkeresésére válaszul úgy fogalmazott: minden nagy párt törpepártként kezdi, ezalól csak az MSZP volt a kivétel, amely az MSZMP utódpártjaként indult, de ma már a törpepártiság felé tart. Bencsik János úgy véli, hogy egy politikai közösség mérete semmit sem mond el annak szándékairól vagy hasznosságáról. 

Bizonyára vannak olyan pártok, amelyek a NER burkolt támogatását élvezik, és feladatuk valóban a zavarkeltés, illetve a kormány számára kínos, de hasznos javaslatok nevükre vétele. Több mint gyanús például, hogy a kisebb pártokat szinte teljesen ellehetetlenítő választási törvénymódosítást éppen a frissen pártot alapító Volner János nyújtotta be

– jegyezte meg Bencsik János, aki az ATV egy vitaműsorában nem volt hajlandó Volner János, a Volner Párt vezetője mellé ülni, mert elmondása szerint még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy ők egy csónakban eveznének. Korábban egyébként párttársak voltak, mindketten a Jobbikban politizáltak.

Bencsik János az Indexnek hangsúlyozta: akinek megfordul a fejében, hogy a Polgári Válaszra voksoljon, az biztosan nem tartozik sem az egyesült ellenzék, sem a kormánypárt táborába.

A kormánykritikus szavazókat sokkal inkább elbizonytalaníthatja, hogy hiába áll egy vállaltan jobboldali érzelmű miniszterelnök-jelölt az egyesült ellenzék élén, az eddig megismert ígéreteikben nyomokban is alig lehet konzervatív törekvéseket felfedezni

– állapította meg a Polgári Válasz elnöke.

Huszti Andrea, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom elnöke lapunknak azt mondta: Márki-Zay Péter gondolatai „nem túl eredetiek”, hiszen szerinte hasonlókat fogalmazott meg Rákosi Mátyás is az 1949. évi „választások” küszöbén: 

1945-ben is, 1947-ben is tapasztalhatták a demokrácia őszinte hívei, hogy a választási versengésből csak a nép ellenségei húztak hasznot.

A korábbi MSZP-s politikus, Szanyi Tibor által alapított ISZOMM meggyőződése az, hogy az élet megannyi területéhez hasonlóan a politikában is az győz, aki a legtöbb szavazatot képes megszerezni.

Ehhez alapvetően versenyképes tartalom és szervezettség szükséges. Ha bárki nem képes több szavazót szerezni, mint a legyőzni kívánt ellenfele, úgy a maga eredménytelenségét igen gyáva dolog más résztvevőkre fogni. 2020 során számos kísérletet tettünk az ellenzéki pártok programalapú összefogására, amelyre választ csak annyiban kaptunk, hogy a hat párt bejelentette, szövetségüket elég erősnek tartják a Fidesz legyőzésére. Ha ez így van, akkor a fenti kérdés okafogyott

– állapította meg az ISZOMM elnöke.

A szintén exjobbikos Varga-Damm Andrea, a ReforMerek elnöke szerint a törpepárt kifejezést az LMP-re és a Párbeszédre is lehetne használni.

Ezek gazdaszervezeteket kerestek, hogy fenn tudják tartani a parlamentbe jutást. Természetesen nem azért, hogy a kormányzás és a közélet minőségi alakítói legyenek, hanem, hogy pár politikusnak újabb négy évre legyen kényelmes, felelősség nélküli, jól fizető állása

– fogalmazott Varga-Damm Andrea az Indexnek.

Az ellenzéki politikus megjegyezte: Márki-Zay Péternek még pártja sincs, így eléggé sajátságos másokról, mint törpepártokról beszélnie.

Egyébként az egész összellenzéki bagázs nagy része egy pénz- és hataloméhes, minőségi munkát kerülő emberek csapata, ahol semmiféle koncepció, minőségi módon szervezett munka nincs, s így akarnak legyőzni egy profin szervezett hatalmat. Az összellenzéket egyetlen dolog zavarja, a demokrácia, jól együtt mozognak ebben a Fidesszel

– fejtette ki Varga-Damm Andrea. Hozzátette: az ellenzéki összefogás számos tagja „a Fidesz tenyeréből eszik”. 

Orbán Viktornak hatalomba sem szabadott volna kerülni. Egy svindler, aki – megismerve a társadalom gyengeségeit – mindenkit kijátszott, és végletesen megosztotta a társadalmat, kirabolta a nemzetet. Amint lehet, le kell lépnie a színről. Orbán hatalomban maradását ez a semmirevaló összellenzék biztosítja. Az én pártomnak az a szerepe, hogy megpróbálja elérni, az összellenzék által elvadított ellenzéki szavazó ne lendüljön át a Fideszhez, és ne adja Isten, a Mi Hazánkhoz. Ha Orbán Viktor nyer, azt sajnos Gyurcsány Ferencnek köszönheti

– magyarázta a ReforMerek elnöke. Azt pedig ellentmondásosnak tartja, hogy törpe pártozzák őket, de tőlük féltik az ellenzéki győzelmet. 

Több kritikát kap az ellenzék?

A Polgári Válasz a legfontosabb küldetésének a polgári Magyarország felépítését tartja. Pontosan ezért bírálják megalakulásunk óta „a polgári gondolatot politikai termékké silányító, majd sutba dobó” Fideszt, valamint „azt a baloldali ellenzéket, amely soha nem is képviselte ezt az értékrendet”. Nem a politikai taktikázás, hanem az általuk vallott értékek mentén van komoly vitájuk mindkét nagy tömbbel. 

Az ISZOMM programja a „jólléti szocializmust” célozza, ebből fakadóan kapitalizmus- és rendszerkritikusok. Úgy látják, hogy a „liberális-jobboldali-náci-balközép-zöld” összefogásba tömörült ellenzéki pártok elképzeléseinek annyi szociális tartalma sincs, mint a „nemzeti-neoliberális Fidesznek”.

A ReforMerek elnöke nem illeti több kritikával az egyesült ellenzéket, és szerinte fontos lenne megkülönböztetni a kritikát a támadástól. „Mindent kapkodóan, koncepció és kockázatelemzés nélkül csinálnak” – jegyezte meg az egyesült ellenzékről Varga-Damm Andrea. Úgy véli, a hatpárti ellenzéknek „esze ágában sincs nyerni”.

Az ellenzéki szavazókat egyelőre az összellenzék bizonytalanítja el a pocsék tevékenységével. Az én oldalamon láthatja, kíméletlenül szapulom a Fideszt és azt a sok semmirevaló kormányzati személyt, aki segít kirabolni az országot, és leépíteni a társadalmat

– vont mérleget a politikus.

Milyen messze a parlamenti küszöb?

A Polgári Válasz azokat szeretné képviselni, akiknek „elege van az egymásra acsarkodó, mégis egymást életben tartó politikai szektákból”, és vesztesei voltak az elmúlt 30 év „jövőellenes politikájának, a féktelen szociális demagógiának és a nyugdíjasok kegyeit kereső szavazatvásárlásnak”.

Az motivál minket, hogy számukra megfelelő alternatívát nyújtsunk

– jelentette ki Bencsik János. Ugyanakkor konkrét esélylatolgatásba a tavaszi választás kapcsán egyelőre nem szeretne bocsátkozni.

Az ISZOMM álláspontja az, hogy a pártoknak törvényi kötelezettségük a választásokon elindulni.

Részünkről az 5 százalékos országgyűlési küszöb átlépése a cél, függetlenül attól, hogy a hagyományos ellenzéki pártok eddig hány milliárd forintot kaptak, illetve mennyire számíthatnak még a Fidesz kegyelméből

– tette hozzá Huszti Andrea.

A ReforMerek elnöke szerint az egy százalék felett járó állami támogatás „csak a tolvajok szeme előtt lebeg”.

A mi politikai közösségünk olyan emberekből áll, akik nem a politikából teremtették meg életfeltételeiket. Én sem. Megkérdezte az évente az adófizetők milliárdjaiból élő pártok vezetőit, hogy milyen érzés érdemi politikai munka nélkül felvenni és elkölteni azt a rengeteg pénzt? Mi csak munkát tudunk bárkinek ajánlani az előrelépéshez

– jegyezte meg Varga-Damm Andrea.

Egyesülhetnek-e az új jobbközéppártok?

A Polgári Válasz szorgalmazza a polgári gondolatot magukénak valló erők együttműködését. Ezért nyitottan fogadták Márki-Zay Péter megkeresését egy ilyen jellegű formáció létrehozására. Bencsik János szerint azonban hamar kiderült számukra, hogy nem egy olyan politikai család formálódik, amelynek nyugodt lelkiismerettel a tagjai lehetnének.

Ahol a devizahitel-válságért súlyos felelősséget viselő egykori MNB-alelnök, Király Júlia a gazdasági szakterület felelőse, vagy például a kétharmados törvényeket feles többséggel módosítani szándékozó Fleck Zoltán az alkotmányozási szakértő, ott a polgári értékrendnek aligha jut hely

– mondta Bencsik János. Sokatmondónak tartja azt is, hogy az új pártszövetség megalakulását szerinte szemmel láthatóan sem Pálinkás József, sem Gémesi György nem sietteti.

Működhet-e még a kádári nosztalgia?

Huszti Andrea úgy látja, hogy létezik a Kádár-nosztalgia, de az ISZOMM már „a jövő szocializmusában érdekelt”. Választási programjukat azért kötötték Kádár János nevéhez, mert megítélésük szerint

az ezeréves magyar történelem során egyedül a Kádár-korszakban volt szociális felemelkedés.

A pártelnök hozzátette: megannyi, történelmi nagyjainkról (Erzsébet, Széchenyi) elnevezett program sem az adott személyiség konkrét történelmi korát kívánja ismét újjáteremteni.

Van jövője a nemzeti radikalizmusnak?

Varga-Damm Andrea reményei szerint van jövője a nemzeti radikalizmusnak. „Azt viszont nem a Mi Hazánk testesíti meg, mert ők nem nemzeti radikálisok, hanem csak hőzöngők” – jelentette ki. Az ő megfogalmazásában a nemzeti radikalizmus a nemzet érdekeinek és értékeinek mindenekfölött való képviselete.

„Úgy, hogy az ezt sértő folyamatokat gyökerestől kell kitépni, és a nemzetet szolgáló kormányzást minőségi módon felépíteni, működtetni. Ehhez pedig nemcsak akarat, de ész, taktikai érzék, hit, szorgalmas munka, és tisztaság kell. Na, ebből elég kevés van” – összegezte Varga-Damm Andrea. 

Volner János, a Volner Párt elnöke nem reagált az Index megkeresésére.

(Borítókép: Bencsik János és Varga-Damn Andrea. Fotó: Máthé Zoltán / MTI / Balogh Zoltán / MTI)