Az Alkotmánybíróság elutasította a dudálós tüntetők panaszait

Mint ismeretes, 2020 áprilisában és májusában több autós tüntetést is szerveztek, amelyeken

A tiltakozásokat a Momentum Mozgalom, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselők szervezték. A rendőrség az öt tüntetés során 106 ember ellen indított szabálysértési eljárást, és első fokon 13,6 millió forintnyi bírságot szabtak ki.

Hadházy Ákos a Facebook-oldalán osztotta meg, hogy az általa szervezett dudálós tüntetés megbüntetett résztvevői közül ketten pert nyertek a rendőrség ellen, így nem kell kifizetniük a rájuk kiszabott bírságot. Az egyikőjük gyalogos tüntetőként 150 ezer forintos, másikuk pedig autós tüntetőként 200 ezer forintos bírságot kapott. Azaz a gyalogos tüntető büntetését teljesen eltörölte a bíróság, míg az autóst elégnek látta csak figyelmeztetni pénzbírság helyett.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzései ellen több alkotmányjogi panaszt is benyújtottak az Alkotmánybíróságra.

Az Alkotmánybíróság mindegyik ügyben elutasította az indítványokat.

Az egyik ügyben a bíróság a szabálysértési hatósági határozatot részben megváltoztatta, és a pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó, aki a közösségi oldalán nyilvános eseményként tette közzé az előzőleg meghirdetett autós tiltakozást, a bíróság döntése ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Ebben kifogásolta, hogy a bíróság a rendkívüli jogrendben hozott korlátozó intézkedések alatt jogszerűen gyakorolt véleménynyilvánításhoz való jogot minden alkotmányos indok nélkül minősítette a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseménnyé. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a bíróság a támadott végzésekben azt vette figyelembe, hogy az indítványozó az eseményt nyilvános eseményként hirdette meg, közügyben tartott véleménynyilvánítás céljából. 

A testület álláspontja szerint ugyanakkor nem volt megállapítható, hogy a bíróság olyan szempontokat értékelt volna a gyűlés és a gyűlés szervezésének meghatározása során, amik sértették az indítványozónak az Alaptörvényben foglalt jogait.

A másik két ügy tényállása hasonló volt. Az egyik esetben a bíróság a szabálysértési határozatot megváltoztatta, a pénzbírságot mellőzte, és az indítványozót, aki a tüntetésen részt vett, figyelmeztetésben részesítette. Ezt követően fordult az indítványozó alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint az, hogy a bíróság szerint a véleménynyilvánítási szándékú dudálással közlekedési szabálysértést követett el, sérti a békés gyülekezéshez, valamint a véleménynyilvánításhoz való jogát.

A másik esetben az indítványozó a dudálós tiltakozó esemény szervezője és résztvevője volt. A bíróság a cselekményt négyrendbeli gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésként minősítette, de a szabálysértési hatóság által megállapított pénzbírságot mérsékelte. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában szóvá tette, hogy a bíróság kellő mérlegelés nélkül fogadta el a véleménynyilvánítási jog és a gyülekezési jog közérdekre hivatkozással történő korlátozását.

Az Alkotmánybíróság a két ügyben megállapította, hogy 

ezért azok nem élvezték a véleménynyilvánítás szabadsága alapjogának oltalmát. Az alkotmánybírák nem adhattak alapjogi jogvédelmet a közlekedés rendjét sértő szabálysértési tényállást kimerítő olyan magatartás, azaz a dudálás esetén, amelyet veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésen tanúsítottak. Ezekhez a határozatokhoz Czine Ágnes és Schanda Balázs, valamint Hörcherné Marosi Ildikó különvéleményt csatolt.

(Borítókép: Simor Dániel / Index)