Többkulcsos adót és az euró bevezetését sürgeti az ellenzék
További Belföld cikkek
- Magyarország nagy részére kiadták a figyelmeztetést
- Bezsongtak a szegedi fiatalok, olyan jól lehet majd keresni a szegedi BYD üzemben
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nagyon jónak nevezte az euró bevezetéséről szóló ellenzéki elképzelést, ami véleménye szerint minimum öt évet vesz majd igénybe. „A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az elvárás az, hogy a csatlakozni kívánó kormány olyan hiteles programot tegyen le, amelyben leírja, hogy mikorra képes megfelelni a feltételeknek. Nem lehet folytatni az eddigi leértékelési politikát, helyette egy nagyon szűk sávon belül kell tartani a forint árfolyamát” – jelentette ki Mellár Tamás.
Varju László, a DK képviselője szerint az elmúlt tíz évben lett volna lehetőség rá, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, de erre nem volt politikai szándék. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: az idei évre elfogadott költségvetés használhatatlan, ezért újra van szükség, a jogállami működés egyik fontos feltétele pedig a büdzsé átláthatóságának megteremtése volna.
Az adóelképzeléseket ismertető Csárdi Antal, az LMP képviselője leszögezte, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett többkulcsos, progresszív adóra volna szükség. A politikus szerint a minimálbért adómentessé kellene tenni.
Az ellenzéki pártok között többségben van az a nézet, hogy újra kell gondolni az áfa rendszerét és a többkulcsos adózást
– emelte ki Csárdi Antal, aki bírálta, hogy a multinacionális cégek csak harmadannyit adóznak, mint a magyar vállalkozások. Az LMP politikusa a kormány egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy a pedagógusok és egészségügyi dolgozók társadalmi megbecsültségét mesterségesen letolta.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel kiemelte, hogy a mindenkori kormányok mindig demográfiai célokról beszélnek, eközben egész Európában Magyarországon kell a legtöbb áfát fizetni a gyermeknevelési cikkek után. „A folyamatos jegybanki kamatemelések nem nagyon érik el a céljukat, érdemben nem erősítik a forintot” – jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint a munkaerőhiány sokkal nagyobb gondokat okozhat az évtizedben, mint amilyet bármilyen kormány kezelni tudna.
Ezért egy valóban demográfiai típusú kormányzásra van szükség
– mondta Z. Kárpát Dániel.
Ilyés Márton, a Momentum politikusa azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiányt többek között a kivándorlás felpörgése okozza, és ez az egészségügyben, az építőiparban és az agrárgazdaságban is jól látható. A magyar gazdaságpolitika „horribilis erőforrásokat pazarolt el”, hogy egymáshoz hasonló típusú munkahelyeket csábítson Magyarországra – közölte Ilyés Márton. Az MSZP-t és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat képviselő Vajda Zoltán az inflációról beszélt, felelőtlennek nevezve a jegybank politikáját, bírálva az állampapír-vásárlást és az MNB alapítványait.