Ötvenmillió körül a budapesti lakások átlagára, Csömör és Kistarcsa lassan luxus
További Belföld cikkek
- Több autópályán balesetek okoztak torlódást, Budapesten felborult egy autó
- A bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
- Kóczián Péter: Magyar Pétert az emberek csinálták, maguknak
- Kigyulladt a népszerű magyar cukrászda, de már eloltották a tüzet
- Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelyt tette felelőssé a budapesti droghelyzetért
Elképesztően magas ingatlanárak jellemzik Budapestet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021 harmadik negyedévében Budapesten az átlagos lakásár 49,5 millió forintra emelkedett, ami egy év alatt a legmagasabb áremelkedést jelenti, ha összehasonlítjuk Magyarország régióit.
Utóbbi harminckettő százalékkal meghaladja a 2020-as évi áremelkedést.
Az erős áremelkedés az elmúlt másfél évben történt, a sorozatos kiköltözések viszont már korábban elkezdődtek. 2018 és 2021 között körülbelül negyvennyolcezerrel több lakosa volt Pest megyének, miközben Budapesten majdnem huszonhatezerrel csökkent a lélekszám.
A 49,5 milliós lakásárátlag természetesen azt jelenti, hogy Pest megye egyes térségeiben ennél jóval drágábban hirdetnek és adnak el használt ingatlanokat. Ez utóbbi Budaörsre és Törökbálintra, továbbá Nagytarcsa, Csömör, Kistarcsa, Nagykovácsi és Pilisvörösvár településekre jellemző, ahol ugyanez az átlag hatvanötmillió forintra nőtt.
Legdurvábban a keleti szektorban (Csömör, Nagytarcsa, Kistarcsa) drágultak az ingatlanok, ami 38,7 százalékos átlagos növekedést jelent.
A pesti külső kerületekben 2021 első kilenc hónapjában ötszázötvennégyezer forint volt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. A nyugati szektorban ugyanez hatszázhuszonháromezer forint volt ugyanebben az időszakban a KSH mérései szerint – írta a Portfolió.
Az Otthon Centrum az utóbbinál magasabb árarányokat mért az északnyugati szektorban. Pilisjászfalun és Budajenőn valamivel több mint hétszázezer forintba került az ingatlanok négyzetmétere a 2021-es értékesítési adatok alapján.
A gyors benépesülés nyomást gyakorol a helyi infrastruktúrára. A vasútfejlesztés és az elkerülőutak építése több időt vesz igénybe, mint amilyen gyorsan kialakulnak az új családi házas területek. Ez sokakat, akik idáig tömegközlekedéssel utaztak, arra késztethet, hogy személygépkocsival közlekedjenek, ami az autós forgalmat lassíthatja.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)