Kötelezheti-e dolgozóját a munkáltató védőoltás felvételére?

Az Alkotmánybíróság 15 tagú teljes ülése kedden tűzi napirendjére a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) korm.-rendelet megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A munkáltató által a munkavállalói számára kötelezővé tehető védőoltás miatt – indítványminták alapján – több tucat beadvány érkezett a Donáti utcába. A mai teljes ülés előtt a téma már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i napirendjén.

A sérelmezett kormányrendelet főbb rendelkezései:

• A kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.
• A munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltó orvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
• A munkáltatóknak e-mailben vagy papíralapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.
• Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
• Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

Az indítványozó álláspontja szerint az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozása nem lehet parttalan; a korlátozásnak meg kell felelnie az Alaptörvény 53. § cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a sarkalatos törvényben megszabott garanciális szabályoknak, így elsősorban annak, hogy az csak szükséges mértékű és az elérni kívánt céllal arányosan lehet.

Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a foglalkoztatott kényszerű fizetés nélküli szabadságra bocsájtásának elrendelése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával.

Azzal továbbá, hogy a szabályozás az oltást de facto kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogát. 

jóllehet az oltás szükségességének megállapítására sem szakmai, sem egyéb képesítése nincsen.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben eljuttatta az Alkotmánybírósághoz véleményét, amelyben kéri az indítvány elutasítását:

A kötelező oltás elrendelésének a legitim célja, hogy növekedjen az átoltottság, ezáltal a dolgozók biztonsága és védelme, ami az oltási kötelezettség előírásával kapcsolatos, a helyi körülményeket pontosan ismerő munkáltatóhoz telepített, a munkakör veszélyeztetettségi kitettségén alapuló elrendelési jogkör biztosításával a gazdaság működésének fenntarthatóságát eredményezi.

Az államtitkár nemzetközi példákra hivatkozva valószínűnek tartja, hogy 

Tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a gyorsított, úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedélyezési eljárásában alkalmazni engedélyezett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek, azaz azok felvétele a rendes eljárásban engedélyezett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent.

Az erőforrások és a szakértelem nagy fokú mozgósításának köszönhetően felgyorsult az oltóanyagok fejlesztésének, értékelésének és engedélyezésének folyamata.

Az engedélyezési eljárás az adminisztratív lépésekben különbözik a tényleges engedélyezési eljárástól, de az oltóanyagok hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó minden releváns információnak rendelkezésre kell állnia a hatóság döntéséhez. Ezeket az információkat az oltóanyagokat gyártók benyújtották, vizsgálataik eredményét nemzetközi tudományos folyóiratokban is közölték.

Önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását

– állítja Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár.

(Borítókép: Beoltanak egy nőt a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag első adagjával a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. Fotó: Komka Péter / MTI)