Kötelezheti-e dolgozóját a munkáltató védőoltás felvételére?

További Belföld cikkek

Az Alkotmánybíróság teljes ülése kedden tárgyalja először annak a kormányrendeletnek az alkotmányosságát, ami alapján a munkáltatók a munkavégzés feltételeként előírhatják a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóiknak. Az egészségügyi államtitkár szerint önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását.

Az Alkotmánybíróság 15 tagú teljes ülése kedden tűzi napirendjére a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) korm.-rendelet megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. A munkáltató által a munkavállalói számára kötelezővé tehető védőoltás miatt – indítványminták alapján – több tucat beadvány érkezett a Donáti utcába. A mai teljes ülés előtt a téma már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i napirendjén.

A sérelmezett kormányrendelet főbb rendelkezései:

A kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként.
A munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltó orvos által meghatározott időpontban kell felvenni.
A munkáltatóknak e-mailben vagy papíralapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről.
Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja.
Ha a foglalkoztatott a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

Az indítványozó álláspontja szerint az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozása nem lehet parttalan; a korlátozásnak meg kell felelnie az Alaptörvény 53. § cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a sarkalatos törvényben megszabott garanciális szabályoknak, így elsősorban annak, hogy az csak szükséges mértékű és az elérni kívánt céllal arányosan lehet.

Álláspontom szerint a védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány, azaz a foglalkoztatott kényszerű fizetés nélküli szabadságra bocsájtásának elrendelése olyan súlyú anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amely egyáltalán nincs arányban a pandémia visszaszorításának céljával.

Azzal továbbá, hogy a szabályozás az oltást de facto kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogát.

Aggályosnak tartja azt is, hogy az oltatlanok homogén csoportja között hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét – más munkáltatókkal szemben – kötelezővé teszi,

jóllehet az oltás szükségességének megállapítására sem szakmai, sem egyéb képesítése nincsen.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben eljuttatta az Alkotmánybírósághoz véleményét, amelyben kéri az indítvány elutasítását:

A kötelező oltás elrendelésének a legitim célja, hogy növekedjen az átoltottság, ezáltal a dolgozók biztonsága és védelme, ami az oltási kötelezettség előírásával kapcsolatos, a helyi körülményeket pontosan ismerő munkáltatóhoz telepített, a munkakör veszélyeztetettségi kitettségén alapuló elrendelési jogkör biztosításával a gazdaság működésének fenntarthatóságát eredményezi.

Az államtitkár nemzetközi példákra hivatkozva valószínűnek tartja, hogy

az egyes ágazatokban vagy az egész lakosságra nézve kötelezően elrendelt koronavírus-oltást előíró országok száma a jövőben tovább fog gyarapodni.

Tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a gyorsított, úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedélyezési eljárásában alkalmazni engedélyezett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek, azaz azok felvétele a rendes eljárásban engedélyezett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent.

Az erőforrások és a szakértelem nagy fokú mozgósításának köszönhetően felgyorsult az oltóanyagok fejlesztésének, értékelésének és engedélyezésének folyamata.

Az engedélyezési eljárás az adminisztratív lépésekben különbözik a tényleges engedélyezési eljárástól, de az oltóanyagok hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó minden releváns információnak rendelkezésre kell állnia a hatóság döntéséhez. Ezeket az információkat az oltóanyagokat gyártók benyújtották, vizsgálataik eredményét nemzetközi tudományos folyóiratokban is közölték.

Önmagában a halálos következményekkel is járó fertőzés továbbterjedésének esélye is megalapozhatja és indokolttá teheti a jogszabályi kötelezettség előírását

– állítja Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár.

(Borítókép: Beoltanak egy nőt a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag első adagjával a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. Fotó: Komka Péter / MTI)