Valentin-napi kampányt indítottak a görögkatolikus házaspárok

D VAJ20220123001
2022.02.10. 18:09
A 15. jubileumi házasság hete, valamint a közelgő Valentin-nap alkalmából csütörtökön a görögkatolikus egyház kampányt indított a közösségi médiában, amelyben évtizedek óta együtt élő párok üzennek fiataloknak a házasságról.

A házasság hetét 2008 óta tartják meg hazánkban azzal a céllal, hogy programok sokaságával felhívják az emberek figyelmét a házasságban rejlő értékekre, szépségekre. A kezdeményezés Angliából indult, és világszerte egyre többen kapcsolódnak be a szervezésébe. A házasság hete (február 13–20.), valamint a közelgő Valentin-nap (február 14.) alkalmából 

a görögkatolikus egyház kampányt indított a közösségi médiában, amellyel az a célja, hogy felhívjA a fiatalok figyelmét a hűség, kitartás, elköteleződés értékeire.

A kampány a Magyar Görögkatolikusok Facebook- és a magyargorogkatolikusok Instagram-oldalon fut, utóbbin interaktív játékokkal. A felületeken házaspárok mesélnek arról, hogy szerintük mi kell a hosszú és kiegyensúlyozott házassághoz, és hogyan lehet megküzdeni a kihívásokkal. A párok többsége szerint kapcsolatuk nem szerelem első látásra volt, hanem közös munka, tanulás és tudatos kommunikáció.

Az első megszólalók között vannak a Béres Gyógyszergyár vezetői, Béres József és Béres Klára, akik az idén ünneplik 45. éves házassági évfordulójukat. József édesapját, a Béres-csepp feltalálóját a kommunizmusban kuruzslónak kiáltották ki, a család a rendszerváltozásig keményen küzdött a szer elismertetéséért. Elmondásuk szerint József egyetemistaként készítette fel Klárát az egyetemi felvételire, de az aminosavak és kötések mellett szó esett személyes dolgokról is. Klárát végül felvették a vegyészkarra, 1977 augusztusában pedig igent mondtak egymásnak.

Mindkettőnknek örömforrást jelent a családunk és a munkánk. Van, aki nőként az anyaságra van elhívva, van, aki a munkájának kíván élni, nekem mindkettőre szükségem van a teljességhez

– állította Béres Klára.

József szerint sokan talán lejárt lemeznek tartják, de számukra a legmodernebb alapérték az Isten, haza és család hármasa:

Édesapám végtelenül szerette Magyarországot, én is dolgoztam Amerikában, bejártam a világot, de sose volt kérdés, hogy itt van az otthonom. Senki sem bigottan vallásos a családban, de erős az istenhitünk, amire építeni lehet.

Orosz István görögkatolikus pap, a máriapócsi kegyhelyigazgató és felesége, Obbágy Rita István felszentelése előtt lépett házasságra. Azt tudni kell a görögkatolikus papokról, hogy felszentelésük után már nem nősülhetnek. 

Az egyház – megtartva hagyományait – házasembereket is pappá szentel, de a felszentelés rögzíti az életállapotot.

Ez azt jelenti, hogy felszentelés után a megözvegyülő papok és diakónusok sem nősülhetnek újra. Van tehát döntési szabadság, de még a felszentelés előtt, hogy cölibátusban vagy házasságban szolgálja-e Istent és az embereket.

Rita szerint az ő generációjuk keveset tanult a párválasztásról. A saját bőrükön tapasztalták meg a negatív dolgokat, és nem vették észre idejében a jeleket. Amíg Rita otthon volt a három kicsi gyermekkel, István atya iskolai hittanórák, ifihittan, parókiaépítés, temetések, keresztelők és esketések között vágtatott.

Állandóan egyedül voltam, alig vártam, hogy estére hazaérjen. Ő is alig várta, csak ő azért, hogy lehuppanjon a fotelba. Mindketten csak elvárásokat támasztottunk egymás felé. Ezek kristálytisztán látszódhattak volna, de mi nem vettük észre, mert benne voltunk.

Rita szerint nem attól kell félni, hogy az ember belecsúszik-e egy párkapcsolati krízisbe, hanem hogy megtalálja-e a kiutat, és milyen minőségre lép a bajból.

Háromszázezer magyar görögkatolikus, kétszázötven pap

A magyar görögkatolikusok 1646-ra, az ungvári unióra vezetik vissza eredetüket, amikor is egyesültek a római katolikusokkal. Egyházszervezetileg az első magyar görögkatolikus egyházmegye 1912-ben jött létre. A keleti katolikusok mintegy tizenöt millióan vannak szerte a világban, főként Keleten, Közel-Keleten és Európában. A legtöbben, hozzávetőleg ötmillióan Ukrajnában élnek, míg nálunk mintegy háromszázezren. A magyar görögkatolikusok 2015-ben váltak önálló, közvetlenül Rómának alárendelt, saját jogú egyházzá, amikor Ferenc pápa metropolitai székké emelte a Hajdúdorogi egyházmegyét. Kocsis Fülöp, a főegyházmegye érsek-metropolitája az Indexnek elmondta, hogy a görögkatolikus családokban az átlagosnál több a gyermek, nagyobb hangsúlyt kap a gyerekvállalás. Híveiket kétszázötven pap látja el csaknem kétszáz parókián.

(Borítókép: A miskolci görögkatolikus székesegyház templombelsője 2022. január 23-án. Fotó: Vajda János / MTI)