Az Alkotmánybíróság elutasította a Klubrádió panaszát
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása? - Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
A Klubrádió tavaly augusztusban indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert jogsértőnek tartja, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 2020 szeptemberében hiányos adatszolgáltatásra hivatkozva nem hosszabbította meg újabb hét évre a 2021. február 14-ig érvényes frekvenciahasználati engedélyét.
A MÉDIAHATÓSÁG DÖNTÉSE MIATT A KLUBRÁDIÓ NEM FOLYTATHATTA A SUGÁRZÁST A BUDAPEST FM 92,9 MHZ-ES FREKVENCIÁN, AZÓTA MŰSORA CSAK AZ INTERNETEN ÉRHETŐ EL.
A Fővárosi Törvényszék szerint a Médiatanács teljesen jogszerűen, a Médiatörvény és a pályázati felhívás alapján járva zárta ki a Klubrádiót a pályázatból, majd ezt a döntést a Kúria is helybenhagyta. A Klubrádió szerint ügyükben sérült az egyenlő bánásmód elve. Cech András ügyvéd, az alkotmánybírósági indítvány szerzője úgy vélekedett:
MÁS RÁDIÓKNAK ANNAK ELLENÉRE HOSSZABBÍTOTTÁK MEG A MŰSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSÉT, HOGY AZOK ESETÉBEN IS ELŐFORDULT HASONLÓ, ESETENKÉNT SÚLYOSABB JOGSÉRTÉS. EZT A TÉNYT SZERINTE A BÍRÓSÁG NEM VIZSGÁLTA.
Ahogy azt sem, hogy az adminisztratív szabálytalanságokhoz képest aránytalanul súlyos büntetéssel sújtották a Klubrádiót. Az ügyvéd azt is jelezte, ha az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a Kúria döntését, az Emberi Jogok Európai Bíróságához terveznek fordulni.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (az ügy előadó alkotmánybírója Schanda Balázs) február 8-án hozott és ma közzétett határozatában elutasította a Kúria támadott ítéletének és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványt.
A határozat indoklása szerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatta, hogy az NMHH más műsorszolgáltatók megújítási kérelme esetén miképp járt el, ez meghaladná hatáskörét, ez a jogalkalmazó számára fenntartott feladat. Az egyenlő bánásmód követelményét az elsőfokú bíróság vizsgálta is, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a határozatok nyilvános adatbázisából nem vonhatók le az indítványozó által megfogalmazott következtetések. A különböző médiaszolgáltatókra vonatkozó döntések eltérő, egyedi tényállási elemek figyelembevételével és különböző jogszabályi környezetben kerültek meghozatalra. Az Alkotmánybíróság szerint
mind az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék, mind a másodfokon eljáró Kúria számba vette az indítványozó törvényi és alkotmányos észrevételeit, azokra érdemi választ adott.
Sem az alkotmányjogi panaszból, sem a vizsgálat tárgyává tett bírósági döntésekből nem vont le továbbá az Alkotmánybíróság olyan következtetést, amely megkérdőjelezné, hogy a bíróságok eleget tettek indokolási kötelezettségüknek.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
