Miért nem mondja ki Szijjártó Péter, hogy Oroszország?

Abban már tartalmilag semmi újdonság, hogy Magyarország hivatalosan is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Ugyanakkor feltűnő a tartalomhoz társuló forma: az utóbbi időben Orbán Viktor és Szijjártó Péter is következetesen orosz–ukrán konfliktus helyett keleti konfliktusról beszél.

Az elmúlt napokban, amióta igazán eszkalálódott az orosz–ukrán konfliktus, az ügyben megszólaló magas rangú hazai kormányzati figurák látványosan kerülik, hogy kimondják:

Oroszország.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal kedd éjfél előtt Facebook-oldalán közzétett rövid posztjában például kelet-ukrajnai helyzetről írt.

Ma este telefonon egyeztettem az Európai Tanács elnökével a kelet-ukrajnai helyzetről. Világossá tettem, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak

– szerepelt a bejegyzés kormányfői közösségi oldalon.

Azóta újabb szöveges posztok láttak napvilágot Orbán Viktor Facebook-oldalán, amelyekben ismét Ukrajna szuverenitásáról és kelet-ukrajnai helyzetről beszélt:

Támogatjuk Ukrajna szuverenitását – ezt mondtam az ukrán államfőnek. Hazánk részese a békéért tett közös uniós erőfeszítéseknek.

Kedden az MTI is ukrán válság címszóval, ebbe a kategóriába sorolva hozta le a hírt Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott telefonos tárgyalásáról. A cikk alapján Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke orosz–ukrán konfliktusról tájékoztatta az MTI-t, majd a hír további részében végig csak Ukrajna szerepel, Oroszországot egyáltalán nem említi.

Szijjártó Péter is keleti bajról beszél

Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ahogy tettük mindig is, és nem bontjuk meg az európai egységet a válasz tekintetében sem, mint ahogy sohasem tettük – erősítette meg közösségi oldalán szerda reggeli videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Sem a videóban, sem a hozzá írt bejegyzés szövegében nem szerepel Oroszország, helyette – amikor például a dezinformációs kampányról beszél Szijjártó Péter – a keleti és a nyugati médiát említi: szerinte mind a nyugati, mind a keleti médiában álhírek és hazugságok jelentek meg Magyarország álláspontjával kapcsolatban a keddi nap folyamán.

A videóban az is feltűnhet, hogy nem orosz, illetve Oroszországgal szembeni szankciókról beszél Szijjártó Péter, hanem – szó szerint idézve – úgy fogalmaz:

mint ahogy eddig sem vétóztuk meg a keleti szankciók ügyét, ezúttal sem fogjuk azt megvétózni.

Végigpörgetve az elmúlt napok külügyminiszteri bejegyzéseit és nyilatkozatait, a következő kommunikációs elemek tűnnek fel:

• Kelet-Európa biztonsági helyzete;
• keleti szankciók;
• az elmúlt napok kelet-európai fejleményei;
• közös európai álláspont;
• keleti médiahíresztelés.

Mi, magyarok, akik itt élünk a térségben, nem vagyunk hajlandók feladni még az utolsó utáni reményt sem arra nézvést, hogy talán diplomáciai eszközökkel mégiscsak létrehozható valamifajta megoldás, ezért arra kérjük a világpolitika azon szereplőit, akiknek itt szerepük és súlyuk van, hogy ők se adják fel a párbeszéd reményét és lehetőségét

– fogalmazott például kedd reggeli Facebook-bejegyzésében a külügyminiszter.

Bár Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár legismertebb csatornáján, angol nyelvű Twitter-oldalán említ orosz–ukrán konfliktust, főként Ukrajnát és ukrán helyzetet (Ukrainian situation) használ a kialakult szituáció leírására.

Mi áll a jelenség hátterében?

Amikor az Ukrajna elleni orosz agresszióról volt szó, az utóbbi időben a magyar kormány nagyon következetesen valóban Kelet és Nyugat konfliktusáról, illetve a nagyhatalmak összecsapásáról beszélt. Nem említve Oroszországot – mondta el az Indexnek Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.

Szóba hozták Ukrajnát, a NATO-t, az uniós álláspontot, vagy épp kritizálták annak hiányát. Ugyanakkor a konfliktusban Oroszország szerepét egyáltalán nem tematizálta a magyar kormány, ami annak fényében mégiscsak meglepő, hogy közel kétszázezer katona, aki felsorakozott az ukrán határ környékén, nem marad észrevétlen

– tette hozzá Krekó Péter.

A szakértő mindebben azt látja, hogy a magyar kormány próbál lavírozni a jelenlegi helyzetben, miután Orbán Viktor az egyedüli olyan NATO-, illetve uniós tagállami vezető, aki Moszkvába látogatott a közelmúltban, anélkül hogy Kijevben is tiszteletét tette volna. Továbbá a magyar kormányfő meglehetősen empatikus pozíciót vett fel Oroszországgal szemben, amelynek ékes bizonyítéka a legutóbbi moszkvai találkozót követő, Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztató.

Egyensúlyozó politikát folytatott a kormány, amely egyértelműen arra a várakozásra épült, hogy nem lesz háború. Orbán Viktor ezért is titulálhatta békemissziónak február eleji moszkvai küldetését. Azt gondolta, hogy nemcsak olcsó gázt hoz haza, hanem békét is Ukrajna és Oroszország között. Utóbbi nem sikerült. Nem fognak egyik napról a másikra végrehajtani 180 fokos fordulatot a külpolitikában, ahogy az utóbbi években van egy tehetetlenségi ereje a Kelet felé sodródásnak, ezért sem nevezi nevén Moszkvát és Oroszországot a kormány

– magyarázta meg a jelenség hátterét Krekó Péter.

A szakértő hozzátette: jelenleg ott tart a kormány, hogy hozza a tagságból fakadó kötelező uniós és a NATO-s minimumot, miközben kritizálja is a Nyugatot, és homályosan beszél valamiféle keleti fenyegetésről. Ezzel együtt ha a tetteket nézzük, Krekó Péter szerint egyértelműen látszik, hogy Magyarország nem folytathatja tovább a balanszírozást, le is tette a voksot a közös uniós álláspont és az Oroszország elleni szankciók mellett.

Magyarország orosz főműsoridőben

A Political Capital igazgatója abban is látja a másodlagos, metakommunikatív üzenetet Moszkva felé, hogy Magyarország kedden egy kicsit késleltette a közös uniós szankciók elfogadását, amelyeket végül elfogadott. Az orosz sajtóban ezek után nem csoda, hogy kedden vezető anyag volt az Oroszországgal szembeni szankciók híre. Az orosz állami híradóban (Vesztyi) az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról szóló hír legvégén külön kiemelték Magyarországot.

Megjegyezték, hogy Magyarország nem akarta támogatni egy olyan szankciócsomag bevezetését, amelyet a két szakadár népköztársaság független államként való elismerése miatt hozott az unió. (Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este ismerte el a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, majd kiadta a parancsot, hogy „békefenntartó erők” vonuljanak be a szeparatista kelet-ukrajnai területekre.)

Az viszont már nem szerepelt az orosz híradós összeállításban, hogy Magyarország végül csatlakozott a közös EU-s állásponthoz. A cikkbe egyébként azt a riportot ágyazták be, amelyben épp a donyecki szakadár vezetővel beszélget az orosz állami média egyik vezéralakja, Margarita Szimonjan, aki nem mellesleg az államilag finanszírozott orosz hírcsatorna, az RT főszerkesztője.

Márki-Zay Péter mint elhallgatás tárgya

A közelmúltban nem ez az első eset, hogy feltűnik, hogy egy név látványosan kimarad a kormányzati kommunikációból. Az alábbi párbeszéd azon a rendhagyó december 21-i Kormányinfón hangzott el, amikor a megszokott felállástól eltérően Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter helyett Orbán Viktor válaszolt az újságírók kérdéseire:

– Miért ügyel rá kényesen, hogy ne ejtse ki Márki-Zay Péter nevét? Ennek mi az oka?
– Mi hasznom lenne az ellenkezőjéből?
– De szinte már kínosan figyel arra, hogy ne ejtse ki a miniszterelnök-jelölt nevét.
– Így van. Ezt jól látja.

Frissítés:

Orbán Viktor szerda este fél hatkor rövid videóüzenetet tett közzé Facebook-oldalán, ebben a miniszterelnök hangsúlyozta, kormánya azt szeretné, ha az ország kimaradna az orosz–ukrán konfliktusból. „A helyzet ugyanis Ukrajna és Oroszország között továbbra is komoly, sőt feszült” – fogalmazott a kormányfő.

(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Papajcsik Péter / Index)