Egy oktatási törvény miatt nem állhat a NATO védelme alatt Ukrajna?

Már 2017. szeptember végén szégyenletesnek és gyalázatosnak nevezte az Ukrajnában megszavazott, a kisebbségiek anyanyelvű oktatását korlátozó jogszabályt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A törvény 7. cikkelye kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé – az anyanyelvi tárgyak kivételével – minden tantárgyat ukránul oktatnak. Ez megakadályozza a magyar nyelv tanulását és használatát.

A magyar kormány már akkor deklarálta, hogy ezt elfogadhatatlannak tartja, és amíg Ukrajna nem helyezi hatályon kívül a törvénynek ezt a részét, addig a magyar diplomácia minden nemzetközi fórumon blokkolni fogja az Ukrajna számára fontos ügyeket. Egyébként épp akkor lépett életbe az ukránok vízummentessége az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás alapján.

Visszatérő kérdések

Egy hónap múlva, 2017. október végén Magyarország megvétózta a december 6-ra tervezett NATO–Ukrajna Bizottság ülését. A döntést ugyancsak a kisebbséghez tartók anyanyelvhasználatát korlátozó új oktatási törvénnyel indokolták, kijelentve, hogy az ellen Magyarország a továbbiakban is határozottan tiltakozni fog. Ez hatalmas csapás volt a NATO-hoz csatlakozni kívánó Ukrajnának, hiszen a NATO–Ukrajna Bizottság a nyugati államok támogatását jelezte volna az – ugyancsak az új oktatási törvény kapcsán – kiéleződő ukrán–orosz konfliktusban.

Az ukrán kormány az ukrán nyelv ismeretének bővítésével igyekezett megmagyarázni az új törvény indokoltságát, ám a magyar álláspont szerint ez álságos indokolás, hiszen ha ez lett volna a cél, akkor az ukrán nyelvoktatás színvonalát emelik, nem pedig a kisebbségi nyelv használatát korlátozzák.

A magyar Országgyűlés határozatot fogadott el, amelyben arra kéri a kormányt, hogy minden szükséges lépést tegyen meg a jogszabály hatálybalépésének megakadályozása érdekében.

• 2018 végén Magyarország az ukrán nyelvtörvényre hivatkozva vétózta meg Ukrajna NATO-csatlakozási kérelmeit, és megakadályozta a 2018. december 4-re tervezett NATO–Ukrajna Bizottság-i ülést is. Szijjártó Péter kijelentette:

amíg Kijev fenntartja a magyar kisebbségek jogait csorbító politikáját, addig nem változtatunk álláspontunkon és nem engedünk a diplomáciai nyomásnak sem.

• A NATO-ba igyekvő Ukrajna – miközben 2014 óta harcban állt Oroszországgal a Krím annektálása és Luhanszk, valamint Donyeck megye megszállása miatt – már ekkoriban is együttműködött a nyugati katonai szövetséggel, fegyverszállítmányokat kapott az Egyesült Államoktól, nyugati kiképzők és katonai tanácsadók is működtek az országban.
• A 2019. december elején tartott londoni NATO-csúcson is kitartott Magyarország amellett, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozási kérelmeit.

A NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogaikat

– nyilatkozta Szijjártó Péter, aki azt is elmondta, hogy a vétótól eltekintve Magyarország fontosnak tartja, hogy Ukrajna stabil, demokratikus és biztonságos ország legyen, hiszen minél erősebb és stabilabb Ukrajna, annál jobb helyzetbe kerülhetnek a kárpátaljai magyarok.

Áll a bál a NATO-ban

Szijjártó Péter ismét elmondta azt is, hogy Magyarországnak akkor oldja fel a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják azokat a jogokat, amelyek az ukrán kisebbségi és nyelvhasználati törvény életbelépése előtt megillette őket.

• 2020. február 11-én az LMP közleményt adott adott ki, amely szerint

Ukrajna NATO- és uniós csatlakozásának blokkolása nem túlzó reakció, hanem annak a bizonyítéka, hogy Magyarország ebben a kérdésben valóban nem alkuszik, és nem csak a szavak szintjén tesz meg mindent a kisebbségben élő magyarok jogaiért.

Az Azonnali.hu által megkérdezett pártok válaszaiból kiderült, hogy a Momentumon kívül – amely aránytalan lépésnek tartja, hogy a kormány blokkolja az ukrán NATO- és EU-csatlakozási törekvéseket – valamennyi ellenzéki párt egyetértett a kormány álláspontjával és intézkedéseivel.

• 2020. február 13-án a Direkt36 arról adott hírt, hogy pár nappal korábban NATO-tagállamok közül az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Kanada, Spanyolország, Hollandia, Dánia, Norvégia, Románia és Észtország nagykövete felkereste a külügyminisztériumot, és közösen szólították fel a magyar kormányt, hogy az ukrán oktatási törvény miatti vitában fejezze be a NATO–Ukrajna Bizottság magas szintű találkozóinak blokkolását. Fellépésüket nyomásgyakorlásnak szánták a külügyminiszter kijevi látogatása előtt egy nappal, és egy héttel a NATO február 12–13-i brüsszeli védelmi miniszteri találkozója előtt.

A Direkt36 magyar és külföldi forrásai a nagykövetek akciójából arra következtettek, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik a NATO-n belül a magyar kormányra az Ukrajnával vállalt konfliktus miatt, és a legbefolyásosabb NATO-szövetségesek kezdik elveszíteni a türelmüket.

A tényfeltáró portál információi szerint többen megkérdőjelezik Magyarország kisebbségvédő szándékát, és orosz érdekeket emlegetnek. Több, a Direkt36 által megkérdezett EU-s diplomata egy problémacsokor részeként említette az ukránkérdést az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapestre költözésével, a paksi bővítéssel vagy a Gazprommal bejelentett hosszú távú gázszerződéssel.

Az ukrán oktatási törvény kifogásolt szabályainak orvoslására a Velencei Bizottság ajánlásokat dolgozott ki, amelyekről az ukrán kormány azt állítja, betartják, míg a magyar kormány ezt kétségbe vonja. Az ukrán kormány a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó törvény hatálybalépését az EU-s nyelvek, köztük a magyar esetében 2023-ig elhalasztotta. A magyar kormány szerint ez csak arra jó, hogy a fenyegetés folyamatosan ott lebegjen a magyar kisebbség feje fölött.

• 2021 decemberében az EU-csúcson – sajtóhírek szerint – hiába kérték Orbán Viktort, hogy Magyarország ne blokkolja Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához (Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence), a kormányfő nem engedett. Az orosz fenyegetés közepette minimális biztonsági lépés lett volna, ha Ukrajnát kisegítheti a NATO, miközben az ukrán–magyar konfliktus a kisebbségi jogokról szól.
• 2022. február elején a Napi.hu arról számolt be, hogy áll a bál a NATO-ban amiatt, hogy a magyar kormány folyamatosan vétóz ukránügyben. A lap arról is ír, hogy a kiújult orosz–ukrán konfliktus, a nyílt orosz fenyegetés és az Ukrajnával szemben orosz részről immár rendszeressé váló kibertámadások miatt a kibervédelmi központ ügye teljesen más optikát kap.

(Borítókép: Nemes János / MTI)