Róna Péter: Hatalmas szükség lenne a megbékélésre

Bár Márki-Zay Péter azt szerette volna, hogy Iványi Gábor lelkész legyen az ellenzék közös köztársaságielnök-jelöltje, ez a Jobbik döntése miatt meghiúsult. A hat párt elnöke február 14-én egyezett meg arról, hogy Róna Péter közgazdászt, jogászt, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall professzorát kérik fel a posztra. Az oxfordi professzort a jelölésének körülményeiről, a magyar nemzeti egységről, az államfői feladatokról és a jelenlegi gazdasági helyzetről kérdezte az Alfahír.

Róna Péter szerint a magyar nemzet egységének megteremtése sosem ment könnyen történelmünkben. „Ez egy megosztott nemzet, amely az utóbbi időszakban még inkább megosztott lett. Ez nagyon sok mindent megmagyaráz a nemzetünk tragikus történelméből is” – jegyezte meg a professzor, aki szerint hatalmas szükség lenne a megbékélésre.

Erre két történelmi példát lát, az egyik Deák Ferenc kompromisszumkész, hagyományelvű hozzáállása, a másik pedig Göncz Árpád. Róna Péter úgy véli, a nemzeti megbékélés képviselete elsősorban gesztusokból fakad: „Arra lenne szükség, hogy egy magyar ember a másik magyar emberben ne ellenséget, hanem honfitársat lásson.”

A köztársaságielnök-jelölt nagyra becsüli, ahogy a magyarok reagáltak az orosz–ukrán háború nyomán kialakult krízisre: 

Nekem ez különösen sokat ad, hiszen életemben kétszer is voltam menekült, úgyhogy pontosan tudom, mit jelent annak lenni, hogy milyen lelki állapotnak, szorongásnak és félelemnek vannak kitéve ilyenkor az emberek.

Arról is beszélt, hogy nem tulajdonít jelentőséget Király Júlia véleményének, ami szerinte még a 2010 előtti kormány devizahitelezési gazdaságpolitikájának kemény kritikájából fakad:

Tőlük eltérően én a devizahitelezést egy nemzeti tragédiának vélem, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Az egy olyan abszurd dolog volt, ami szakmailag nonszensz és emberileg gyalázatos.

A jogász-közgazdásznak teljesen világos elképzelése van arról, hogy mi a köztársasági elnök feladata, amit március 10-én ki is fog fejteni az Országházban. Róna kifejtette, a háború okozta gazdasági krízis miatt rosszak a kilátásaink, mert

„Idén már két számjegyű az infláció, a költségvetési deficit naponta ugrásszerűen növekszik, ezért egy új költségvetésre volna szükség” – jósolta a közgazdász.

A magyar lakosság 74 százaléka él az uniós szegénységi küszöb alatt. Ilyen rossz arány csak Bulgáriában van. Minden hetedik magyar nyomorban él az uniós definíció szerint, tehát napi 1750 forintból kell fedeznie az összes szükségletét. Ez az ország gazdasági helyzete, és erre jön rá most a válság

– vázolta a hazai állapotokat Róna Péter, aki szerint „az árstop egy bolhacsípésnek számít, és csak az érzékeli, aki reggel, délben és este is csirke far-hátat eszik. A magyar modell arra épít, hogy behozza a külföldi tőkét és bízik abban, hogy az exportból majd elleszünk.” Ez viszont nem vezet sehova Róna szerint.

„A Fidesz-kormány is ezt a modellt követte, lemondott a korszerű termék-előállításról és átadta azt a multiknak. Így mi semmilyen olyan gyártási tevékenységet nem tudunk folytatni, ami biztosíthatná a nemzetközi versenyképességünket. (…) a magyar kézbe került pénzintézetek nemzetközi szinten nem versenyképesek” – jelentette ki Róna Péter, aki szerint

„Én is sokkal boldogabb lennék, ha itthon taníthatnám azt, amit most Oxfordban tanítok” – fűzte még hozzá a professzor, akit egyelőre nem kért fel kormányzati munkára Márki-Zay Péter.

(Borítókép: Róna Péter 2020. november 14-én. Fotó: Trenka Attila / Index)