Hogyan lehet Magyarország sikeres, boldog és versenyképes?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa - Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Oktatásról, a gazdaság dinamizálásáról, a klímapolitikáról készített szakpolitikai javaslatcsomag bemutatásáról beszélgettek.
- Ismert szakértők találkoztak: Ürge-Vorsatz Diána, Lannert Judit, L. Ritók Nóra, Urbán László, Lantos Csaba és Zsiday Viktor.
- A Magyarország 2030 címmel meghirdetett zárt körű konferencia az Egyensúly Intézet szervezésében, aktuál- és pártpolitikai csatározások nélkül zajlott.
- A jelenlévők kizárólag arra koncentráltak, hogyan lehet hazánk 10 éves időtávban egy sikeres, boldog, versenyképes ország.
Az eseményen Kepes András író nyitó előadása után vitaindítóként a klímasemlegességre és levegőtisztaságra, az oktatáspolitikára, valamint a gazdasági növekedésre vonatkozó javaslatokat mutatta be Boros Tamás, az agytröszt igazgatója, Filippov Gábor kutatási igazgató és Bart István, klímapolitikai szakértő, az Egyensúly Intézet külső szakértője.
Ukrajnáról már van társadalmi konszenzus, legyen az oktatásban, a klímaügyben és a gazdaságban is!
– mondta nyitóbeszédében Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. Ezután Bart István kifejtette, hogy gyorsítani kell a magyar szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés farnehéz pályáján, mert a jelenlegi célok alapján 2030-ig mindössze évi 0,6 százalékos csökkentésre lenne szükség, utána viszont ezt 4,7 százalékra kellene növelni.
A klímavédelemre, éghajlatváltozásra, energiahatékonyságra vonatkozó „tiszta ország” panelben elhangzott, hogy
be kell fejeznünk, hogy a természeti tőkét pénzben mérjük, ez a puha fenntarthatósághoz vezető út, ami nem járható tovább.
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója kitért rá, a Föld akár 10 milliárd embert is el tudna tartani, ha bölcsen osztanánk el a javainkat, és csökkenteni tudnánk a fogyasztást.
Ürge-Vorsatz Diána jelezte, az Európai Unióban a felhasznált energiamixen belül nálunk a legmagasabb a fűtésre használt energia aránya, ezen kötelező változtatni. Magyarországon pedig arra kell készülni, hogy az évszázad második felére a kukoricatermelés 70-80 százalékkal is csökkenhet, mert nem lesz elegendő vízkészlet az öntözésre.
Kialudt az esélykiegyenlítő lámpa
Egy ország versenyképessége szempontjából soha nem volt még annyira fontos a jól képzett, alkalmazkodni képes emberi erőforrás, mint ma. Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója plasztikusan fogalmazott: „Magyarországnak egyetlen valódi erőforrása van, az emberi. A megoldás egyszerűen hangzik: az oktatási rendszerben mindenki csinálja azt, ami a dolga, és amihez ért”.
Politikai hovatartozástól függetlenül mindenki egyetértett abban, hogy a magyar közoktatásnak vannak akut, sokszor válságos problémái, amelyekre azonnali megoldást kell találni.
Lannert Judit oktatáskutató, az Egyensúly Intézet szakértője érintette a pedagógusbér problémáját – nálunk a legalacsonyabb az unióban a kezdő pedagógus fizetése –, és szerinte a bérrendezéshez hasonlóan gond, hogy a pedagógusképzés reformja nélkül lassan a hátrányos helyzetűeket tanító intézményeken túl az elit iskolákból is elfogynak a jó tanárok.
Kialudt az esélykiegyenlítő lámpa, elszabadult a szegregáció, és ezt a problémát önmagában az oktatás nem tudja megoldani, mert jelenleg már a szegregált emberek második generációját tanítjuk
– emelte ki az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, L. Ritók Nóra, aki halmozottan hátrányos helyzetű cigány gyermekekkel foglalkozik egy berettyóújfalui járásban.
Ne legyen a forint a gazdaságpolitika játékszere!
Az elmúlt bő másfél évtizedben a magyar gazdaság mintegy 30 százalékkal teljesített alul a lehetőségeihez képest. Boros Tamás megjegyezte, több narratíva is ismert a gazdaság teljesítőképességéről a hazai közbeszédben, „ám arról kevésbé beszélünk, hogy az Európai Unió második-harmadik legszegényebb országa vagyunk. A problémáink jelentős részét viszont csak akkor tudjuk megoldani, ha van több pénzünk.”
Zsiday Viktor befektetési tanácsadó úgy látta,
a jelenlegi volatilitás (az ármozgások változása – a szerk.) mellett meggondolandó, hogy pár éven belül bevezessük-e a közös valutát, hiszen Görögországban és Németországban teljesen más értéke van 1 eurónak.
Lantos Csaba új megállapodást kötne a munkaadókkal, kivezetné a szociális hozzájárulási adót, továbbá 20 éves gyorsvasútfejlesztési programot indítana. Az európai energiapolitika átalakulására térve kijelentette:
Ha Németország újra akarja indítani nukleáris erőműveit, 1,5-2 évbe is beletelhet, amíg legyártják az ehhez szükséges üzemanyagcellákat.
A konferencián kiemelt figyelmet kapott az orosz–ukrán konfliktus közvetlen és hosszú távú hatásainak kérdésköre is. Urbán László biztosra vette, hogy a háború megváltoztatja az EU energiapolitikáját, az energia ára nagyon meg fog emelkedni, és ez az inflációt is sok évre megdobja.
(Borítókép: Filippov Gábor 2021. november 5-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
